Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-304
Àz országgyűlés képviselőházának 304. menyiből ennek fele összegét» tehát minden káplán után 900 pengőt kap a plébános. Ez így tévedés., mert hisizen éppen az az előny, hogy megmarad továbbra is a 700 pengő, mint olyan összeg, amelyet a plébános a, káplán tartása fejében kap és így a káplánnak a (korábbi 700 pengővel szemben ezentúl 110 pengő jut. Enilítem továbbá a lelkészi kórpótlék kérdését, amelyről sokan megemlékeztek és amelyet a törvény azelőtt koronaértékben biztosított. Ez a kórpótlék eddig csak 50%-ban volt varolizálva, mégpedig olymódon, hogy 1 korona, 1 pengő 36 fillérnek számíttatott és ennek 50%,-a» tehát 100 koronánként 68 pengő voit az az összeg, amelyet a lelkész kórpótlék címén kapott. Méltányos és a törvényhozók szándékából is folyik, hogy a teljes valorizáció felé törekedjünk. Ezúttal igen jelentős lépésként további 25%-nak megfelelő külön pótlék fedezetét biztosítottam, úgyhogy a lelkész a törvényes kórpótlék minden 100 koronája helyett majd 102 pengőt kap. Ez közel másfélmillió pengő kiadási többletet jelent és 3700 lelkészt érint. A lelkészeik régi kérése, hogy a betegsegélyezés kérdése az állami tisztviselőkhöz hasonló módon nyerjen megoldást. A pénzügyminiszter úrral folytatott tárgyalások során sikerült a megoldás akadályait elhárítani, úgyhogy a protestáns lelkészeik és családtagjaik máris bekapcsoltattak az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alapba. Az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alapnak ekkép előállott tehertöbblete egyrészt az érdekelt lelkészek szabályszerű járulékaiból nyer fedezetet, másrészt a protestáns egyházak házzájárulásából, melynek f megint oro&zlánrészét 195.000 pengőt államsegély révén a kultusztárca vállalta és viseli. (Éljenzés.) A katolikus lelkészek szervezeti okokból nem voltak az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alapba bekapcsolhatók, tehát méltányos érdeküket olymódon kívánom szolgálni, hogy beteg lelkészek segélyezésére 140.000 pengőt irányoztam elő. Ha még számításba veszem a lelkészi nyugdíjak emelésére elvett 372.000 pengőt, valamint a 30 katolikus és 30 protestáns új kongruát, végül a szórványlelkészségek fenntartására felvett összeget, kereken 3:1 millió pengő többlet szolgálja a lelkészeik, szociális céljait. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Az óradíjas hitoktatók helyzetén is igyekszünk segíteni. Az óradíjas hitoktatók, ha főiskolai képesítésük van és középfokú iskolákban működnek, az eddigi 1 pengő 16 fillér helyett ezentúl 1 pengő 50 fillért, ha középiskolai képesítésük van, 80 fillér helyett 1 pengőt kapnak majd. Ez összesen 2S4.00O pengő többletet jelent a költségvetésben. Itt kell sajnálattal, de nyiltan és őszintén bejelentenem a mélyen t. Háznak, hogy ezúttal még nem kerülhetett sor az önálló hitoktatók helyzetének javítására, de a pénzügyminiszter úrral beható tárgyalást- folytatok erről a kérdésről és remélem, hogy a legközelebbi költségvetés majd ezen a téren is hoz megfelelő eredményt. T. Ház! A tanári és tanítói rend szociális emelésének sokrétű problémájából sürgős megoldást igényelt — mint méltóztatnak tudni — a helyettes tanárok és tanítók szolgálati idejének leszállítása! A helyettesi szolgálat belső pedagógiai okból csak annyiban indokolt, hogy kell egy próbaidőnek lennie, mely alatt a kezdő tanerő hivatottságát beigazolja. Középiskolai ilése 1942 november 11-én, szerdán. 247 törvényeink kétévi helyettes tanári szolgálatot tesznek kötelezővé. Ennél hosszabb helyettesi szolgálat és a helyettesnél is alacsonyabb kategóriák bevezetése a szanálást követő években a pénzügyi viszonyok nyomása alatt fejlődött ki, mert a szükséges új tanszemélyzeti állások költségvetési szervezése a pénzügyi korlátozások miatt semmiképpen sem tarthatott lépést a tényleges szükséglettel. A visszás helyzet gyökeres orvoslása oly nagy áldozatot követelt, hogy az esek fokozatosan volt megvalóisítható. Nagy haladás volt már a helyettes tanárinál, helyettes tanítóinál alacsonyabb kategóriák megszüntetése, amit nagyrabecsült elődöm, Hóman Bálint vitt keresztül (Éljenzés jobbfelöl és n középen.) és a helyettesi szolgálatnak^ SVfe—3 évre való korlátozása. Jelen költségvetésben kétmillió pengős költségtöbblettel azt kívánom biztosítani, hogy a tanerők kétévi helyettesi szolgálat tényleges betöltése után nyomban — tehát nemcsak a naptári félév végén — rendes tanárrá, rendes tanítóvá legyenek kinevezhetők. (Helyeslés.) Ez 1000 tanárt és 2900 tanítót érint, A tanári és tanítói rend anyagi és erkölcsi megbecsülése' nyilvánul továbbá az elérhető legmagasabb állások szaporításában: a gimnáziumoknál és más középiskoláknál 11 állami és 2 nem állami V. '••' fizetési osztályú állást, a polgári és gyógyítva nevelő iskoláknál 17 állami éls 5 nem állami VI. fizetési osztályú állást, a népiskoláknál pedig 150 állami és 150 nem állami VII. fizetési osztályú állást vettem fel többletképpen. Ez 164.000 pengő^ többkiadást jelent. Az óradíjas tanárok díjazását 2 pengőről 2-50 pengőre emeltem, ami 125.000 pengő költségtöbbletet jelent. Az osztályfőnöki díjakat —a gimnáziumokhoz hasonlóan — a tanítóképző intézeteknél és a gazdasági irányú középiskoláknál is biztosítottam. Az egyre inkább jelentkező tanárhiány csökkentését és az utánpótlás megfelelő biztosítását kívánom szolgálni a különböző iskolafajok tanárjelöltjei részére felvett ösztödíjakkal és tanulmányi segélyekkel, amelyeknek öszszege 52.000 pengőt tesz ki. A testnevelésnek növekvő pedagógiai, közegészségügyi és honvédelmi fontossága megkívánta, hogy revízió alá vegyük azt a különbséget, amely ugyanazon iskola keretein belül az elméleti szakos és a testnevelési tanárok között illetmények szempontjából fennállott. Az egyenjogúsítást sürgette ezenkívül az a körülmény is, hogy a visszacsatolt területeken a testnevelési tanárok az idegen megszállás alatt ugyanazon illetményeket élvezték, mint az elméleti szakos tanárok, tehát őket ettől az előnytől megfosztani nem lett volna méltányos. (Ügy van! Ügy van!) A rendezés &p előttünk fekvő költségvetésben megtörtént es 150.000 pengő' többletkiadást jeleni (Élénk helyeslés és éljenzés.) A tanári és tanítói rend méltányos érdekein keresztül az iskola nagyfontosságú feladatait szolgálja a nyelvi pótlék. Ezt most kiterjesztettük a nem állami tanítókra is. Nyelvi pótlékra összesen 850.000 pengő többletet irányoztunk elő. A tanári és tanítói rend szociális érdekeit szolgáló most felsorolt ú.j többletek tehát összesen kereken 3'3 millió pengőt tesznek ki, amihez még hozzájön az az 1*8 millió pengő, amelyet a régóta húzódó kán torkérdés rendezésére irányoztam elő és amelyről majd később kívánok még bővebben szólni. Ezenkívül is van a kiemelkedő tételeknek egy eléggé nagy csoportja), amely az oktatási, ne-