Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

246 Az országgyűlés képviselőházának 304. séről, munkájáról tehát bírálatot nem tudunk mondani, Mindenesetre előlegezett bizalommal fogadjuk működését s amikor a költségvetését ellenzéki pártállásomnál fogva nem fogadtam el, ez nem azt jelenti, hogy a miniszter úr iránt -bizalmatlan vagyok, hanem azt, hogy miután általában a kormányzati politikát nem

> tartom helyesnek és kielégítőnek, azért nem fogadom el az ő költségvetését sem. Elnök: A házszabályok 148. §-ának (2) bekezdése alapján a vitát bezár'Oim, A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Első ízben képviselem a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését a t. Képviselőházban (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) és a most lefolyt vitában elhangzott értékes felszólalások megerősítenek abban a hitemben, hogy a _ költségvetés összeállításának nehéz munkáját nem éppen rosszul végeztük. Engedje meg nekem a t. Ház, hogy ezekből az ! értékes felszólalásokból is arra következtessek, j hogy a Ház mélyen t. tagjai bizalommal néz- ! nek működésem elé. (Úgy van! Ügy vün! a j jobboldalon és a középen.) Erre a bizalomra j valóban nagy szükségem is van. hogy a reám 1 váró nehéz és felelősségteljes munkát Isten se- ; gítségével hazánk javára folytathassam. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, ! hogy ma elsősorban az új Európáért folytatott j gigantikus küzdelemben kell helytállnunk és j minden anyaan erőnket is elsősorban ennek a ! célnak az érdekében felhasználnunk. Éppen | ezért most nem lehet olvan mértékben emelni i a nemzet kulturális fejlődését biztosító egyes j tételeket, mint azt egyébként szeretnénk. Ez a ] költségvetés tehát, miként azt már az előadó ! úr is mondotta, nem parádés költségvetés, hanem a mai idők rideg realitásához alkalmaz- ; kodó költségvetés. És, hogy ezzel a józan mér- | téktartással készült. • abban nagy része^ van j közvetlen hivatali elődömnek. Hóman Bálint- , nak, aki bölcs előrelátással számot vetett a té- \ nyekkel. JMéeris a továbbiakban, a mélyen t, j Képviselőház szíves türelmét előre is kérve, rá- ; mutatok majd azokra a kulturális feladatokra. | amelyeket feltétlenül meg kell oldanunk, mert ; enélkül méltó helyünket a jövő Európájában el sem képzelhetjük. Mielőtt erre a fejtegetésemre rátérnék, i szabad legyen az előttünk lévő költségvetésnek j néhány számadatát is ismertetnem, bár ezekre s már az előadó úr is megfelelő módon, alapos felkészültséggel rámutatott, A vallás-, és köz oktatásügyi tárcának 1943. évi költség vetésében, miként méltóztatnak látni, a kiadások fő összege a nyugellátások nélkül 278 millió pengő. Ennek a számnak jelentőségét a következő adatok szemléltetik: Csonlkla Magyarország utolsó, 1938/39. évi költségvetéséiben a vallás és közoktatásügyi miniszteri tárca kiadásai 98 millió oengöt tettek ki. Ennek tehát csaknem háromszorosa az előttünk fekvő 1943. évi előirányzat. Ha már most figyelembe vesszük az ország területének és népességének időközben bekövetkezett Örvendetes gyarapodását, amely a területnél 90%, a népességnél pedig 70%, továbbá az illetmények emelését, ami 30 és 40% között mozog, nemkülönben a dologi szükségle tek drágulását, akkor is meg kell állapítanunk, hogy a kultusztárca költségvetése a háború és a nehéz pénzügyi viszonyok ellenére lépést tartott a szükségletekkel. Természetes, hogy ma, amikor szükségszerűen a honvédelem kiadásai vannak előtérben. a vallás és közoktatásügyi miniszteri tárca ülése 1942 november 11-én, szerdán. csak aránylag kisebb mértékben részesedhetik az állami közigazgatás összkiadásaiból, mint béke idején. 1938—39-ben 11*5% volt ez a részesedés, most 9"6%. Ez az arányszám mutatja mégis, hogy a magyar nemzet és kormánya a nehéz viszonyok között is minden erejével arra törekszik, hogy a kultúra, értékeit ne engedje elsorvadni. Az előző évi költségvetéssel összehasonlítva az előttünk fekvő költségvetést, az új előirányzat 59 millió pengős emelkedésit mutait, mégpedig 56 millió pengős emelkedés esik a rendes, 35 millió az átmeneti kiadásokra. A beruházásoknál viszont félmillió pengő a csökkenés. A beruházási hiteleknek ez a csökkenése sajnálatos, de bármily hálával gondolunk az elmúlt idők alkotó, építő periódusaira! és. bármennyire átérezzük, hogy a megnagyobbodott ország és a haladott kon" indokolt igényei az építkezések terén is temérdek és nagyszabású újabb munkálatokat sürgetnek, mégi» a mai háborús időkben — és figyelemmel a mai anyag- és munkaerőhiányra — nagy építkezések lebonyolítása, új intézmények létesítése valóban nem lehet időszerű. A beruházásokra felhasználható korlátolt erőt elsősorban a meglévő intézmények konizerváláisária, a megkezdett munkálatok befejezésére kell Osszponïosítani. Emellett a lehetőség keretén belül gondoskodni kell azokról a kevésbbé költséges, főleg népiskolai építkezésekiről és tatarozások ról, melyekkel legalább a legégetőbb és^ halaszthatatlan szükségleteket lehet kielégíteni. Az. 59 millió pengős említett többletből 19 millió pengő a visszafoglalt Délvidék folyó évi költségkeretének felel meg, 26 millió pengő esik a már végrehajtott illetményirendezések bői folyó többletekre, ideértve a családi pótléknak mélyreható és szociális szempontból oly nagyjelentőségű rendezését is. ötmillió pengő esik az árak emelkedéséből folyó dologi többletekre. A fennmaradó mintegy 9 mülio pengő, valamint az előző évi költségvetési tételek megszűnése folytán felszabaduló 5 millió pengő, összesen 14 millió pengő jut tehát tulajdonképpeni új tételekre. Már most szabad legyen feltennem azt a kérdést, hogy vájjon mi az a vezető gondolat, amely a többletek legjelentősebb tételein viszszatükiröződik és amely döntő volt abban a tekintetben, hogy a szükségletek nagy sokaságából melyeket tekintsük elsősorban ési feltétlenül kielégítendőknek? Ez a vezető gondolat a kultúra szolgálatában álló és nehéz helyzetben lévő rétegeknek méltányos megsegítése és ezáltal at kulturális intézmények belső megerősítése. (Élénk helyeslés.) Ez a gondoskodás elsősorban kiterjed egyfelől a lelkészkedő papságra^ másfelől az az állami és nem állami tanári és tanítói rendre. (Zajos heyeslés.) A lelkészeknél mindenekelőtt aizt említem, hogy a segédlelkészi illetményeknek 1400 pengőről 1800 pengőre, tehát kereken 30%-kal való felemeléséről történik gondoskodás, ami 1600 segédlelkészt érint és költsége az előirányzatban 660.000 pengő. Itt engedje meg nekem a t, Képviselőház, hogy mindjárt válaszolhassak Porubszky t. képviselőtársam előbbi felszólalására, mely szerint a segédlelkészi illetményeknek ez az emelése akképen történik, hogy az 1400 pengőről most már 1800 pengőre felemelt illet-