Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

246 Az országgyűlés képviselőházának 304. séről, munkájáról tehát bírálatot nem tudunk mondani, Mindenesetre előlegezett bizalom­mal fogadjuk működését s amikor a költség­vetését ellenzéki pártállásomnál fogva nem fogadtam el, ez nem azt jelenti, hogy a mi­niszter úr iránt -bizalmatlan vagyok, hanem azt, hogy miután általában a kormányzati po­litikát nem > tartom helyesnek és kielégítőnek, azért nem fogadom el az ő költségvetését sem. Elnök: A házszabályok 148. §-ának (2) be­kezdése alapján a vitát bezár'Oim, A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Első ízben képviselem a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését a t. Kép­viselőházban (Éljenzés a jobboldalon és a közé­pen.) és a most lefolyt vitában elhangzott érté­kes felszólalások megerősítenek abban a hitem­ben, hogy a _ költségvetés összeállításának ne­héz munkáját nem éppen rosszul végeztük. Engedje meg nekem a t. Ház, hogy ezekből az ! értékes felszólalásokból is arra következtessek, j hogy a Ház mélyen t. tagjai bizalommal néz- ! nek működésem elé. (Úgy van! Ügy vün! a j jobboldalon és a középen.) Erre a bizalomra j valóban nagy szükségem is van. hogy a reám 1 váró nehéz és felelősségteljes munkát Isten se- ; gítségével hazánk javára folytathassam. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, ! hogy ma elsősorban az új Európáért folytatott j gigantikus küzdelemben kell helytállnunk és j minden anyaan erőnket is elsősorban ennek a ! célnak az érdekében felhasználnunk. Éppen | ezért most nem lehet olvan mértékben emelni i a nemzet kulturális fejlődését biztosító egyes j tételeket, mint azt egyébként szeretnénk. Ez a ] költségvetés tehát, miként azt már az előadó ! úr is mondotta, nem parádés költségvetés, ha­nem a mai idők rideg realitásához alkalmaz- ; kodó költségvetés. És, hogy ezzel a józan mér- | téktartással készült. • abban nagy része^ van j közvetlen hivatali elődömnek. Hóman Bálint- , nak, aki bölcs előrelátással számot vetett a té- \ nyekkel. JMéeris a továbbiakban, a mélyen t, j Képviselőház szíves türelmét előre is kérve, rá- ; mutatok majd azokra a kulturális feladatokra. | amelyeket feltétlenül meg kell oldanunk, mert ; enélkül méltó helyünket a jövő Európájában el sem képzelhetjük. Mielőtt erre a fejtegetésemre rátérnék, i szabad legyen az előttünk lévő költségvetésnek j néhány számadatát is ismertetnem, bár ezekre s már az előadó úr is megfelelő módon, alapos felkészültséggel rámutatott, A vallás-, és köz oktatásügyi tárcának 1943. évi költség vetésé­ben, miként méltóztatnak látni, a kiadások fő összege a nyugellátások nélkül 278 millió pen­gő. Ennek a számnak jelentőségét a következő adatok szemléltetik: Csonlkla Magyarország utolsó, 1938/39. évi költségvetéséiben a vallás és közoktatásügyi miniszteri tárca kiadásai 98 millió oengöt tettek ki. Ennek tehát csaknem háromszorosa az előttünk fekvő 1943. évi elő­irányzat. Ha már most figyelembe vesszük az ország területének és népességének időközben bekövetkezett Örvendetes gyarapodását, amely a területnél 90%, a népességnél pedig 70%, to­vábbá az illetmények emelését, ami 30 és 40% között mozog, nemkülönben a dologi szükségle tek drágulását, akkor is meg kell állapítanunk, hogy a kultusztárca költségvetése a háború és a nehéz pénzügyi viszonyok ellenére lépést tartott a szükségletekkel. Természetes, hogy ma, amikor szükségsze­rűen a honvédelem kiadásai vannak előtérben. a vallás és közoktatásügyi miniszteri tárca ülése 1942 november 11-én, szerdán. csak aránylag kisebb mértékben részesedhetik az állami közigazgatás összkiadásaiból, mint béke idején. 1938—39-ben 11*5% volt ez a része­sedés, most 9"6%. Ez az arányszám mutatja mégis, hogy a magyar nemzet és kormánya a nehéz viszonyok között is minden erejével arra törekszik, hogy a kultúra, értékeit ne engedje elsorvadni. Az előző évi költségvetéssel összehason­lítva az előttünk fekvő költségvetést, az új előirányzat 59 millió pengős emelkedésit mu­tait, mégpedig 56 millió pengős emelkedés esik a rendes, 35 millió az átmeneti kiadásokra. A beruházásoknál viszont félmillió pengő a csökkenés. A beruházási hiteleknek ez a csökkenése sajnálatos, de bármily hálával gondolunk az elmúlt idők alkotó, építő periódusaira! és. bár­mennyire átérezzük, hogy a megnagyobbodott ország és a haladott kon" indokolt igényei az építkezések terén is temérdek és nagyszabású újabb munkálatokat sürgetnek, mégi» a mai háborús időkben — és figyelemmel a mai anyag- és munkaerőhiányra — nagy építkezé­sek lebonyolítása, új intézmények létesítése valóban nem lehet időszerű. A beruházásokra felhasználható korlátolt erőt elsősorban a meg­lévő intézmények konizerváláisária, a megkez­dett munkálatok befejezésére kell Osszponïo­sítani. Emellett a lehetőség keretén belül gon­doskodni kell azokról a kevésbbé költséges, főleg népiskolai építkezésekiről és tatarozások ról, melyekkel legalább a legégetőbb és^ ha­laszthatatlan szükségleteket lehet kielégíteni. Az. 59 millió pengős említett többletből 19 millió pengő a visszafoglalt Délvidék folyó évi költségkeretének felel meg, 26 millió pengő esik a már végrehajtott illetményirendezések bői folyó többletekre, ideértve a családi pót­léknak mélyreható és szociális szempontból oly nagyjelentőségű rendezését is. ötmillió pengő esik az árak emelkedéséből folyó dologi többletekre. A fennmaradó mintegy 9 mülio pengő, valamint az előző évi költségvetési té­telek megszűnése folytán felszabaduló 5 mil­lió pengő, összesen 14 millió pengő jut tehát tulajdonképpeni új tételekre. Már most szabad legyen feltennem azt a kérdést, hogy vájjon mi az a vezető gondolat, amely a többletek legjelentősebb tételein visz­szatükiröződik és amely döntő volt abban a te­kintetben, hogy a szükségletek nagy sokaságá­ból melyeket tekintsük elsősorban ési feltét­lenül kielégítendőknek? Ez a vezető gondolat a kultúra szolgálatá­ban álló és nehéz helyzetben lévő rétegeknek méltányos megsegítése és ezáltal at kulturális intézmények belső megerősítése. (Élénk he­lyeslés.) Ez a gondoskodás elsősorban kiterjed egyfelől a lelkészkedő papságra^ másfelől az az állami és nem állami tanári és tanítói rendre. (Zajos heyeslés.) A lelkészeknél mindenekelőtt aizt említem, hogy a segédlelkészi illetményeknek 1400 pen­gőről 1800 pengőre, tehát kereken 30%-kal való felemeléséről történik gondoskodás, ami 1600 segédlelkészt érint és költsége az előirányzat­ban 660.000 pengő. Itt engedje meg nekem a t, Képviselőház, hogy mindjárt válaszolhassak Porubszky t. képviselőtársam előbbi felszólalására, mely szerint a segédlelkészi illetményeknek ez az emelése akképen történik, hogy az 1400 pen­gőről most már 1800 pengőre felemelt illet-

Next

/
Thumbnails
Contents