Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

208,, Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1942 november 11-én, szerdán lentőséghez, most kapták meg igazi jellegüket. Hiszen nem kell egyébre

r gondo'nunk, csak arra. hogy amióta n mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi középiskolákat kiépítették, azóta ezeknek az alapjai a polgári iskolák, betetőzésük pedig a Műegyetem közgazdasági fakultása. Mindenképpen megvan tehát a polgári iskolának az alapja, a létjogosultsága, de egyébként azelőtt is. megvolt már ez a jelentősége, merthiszen bizonyos kisebb közigazgatási kategóriákban — például a. postánál, a vasútnál — megkívánták a polgári iskola négy osztályának elvégzését, de rövidesen el fog jönni az az idő, amikor meg fogjuk kívánni, hogy például f kisiparos csak az lehet aki négy polgárit végzett. A polgári iskola ma már nemcsak társadalmi emelkedésnek — hogy úgy mondjam — az első lépcsője, de általában az . egész gaztdasági és az új magyar keresztény gazdasági életnek is első lépcsője. Abszolúte nem lehet tehát azt mondani, hogy a polgári iskola mostohagyerek volna. Még egy másik kijelentésére szeretnék reflektálni t. képviselőtársamnak, tudniillik arra, hogy a nyelvtanulást alaposabban vegyük. Az utóbbi időben ebben a tekintetben a modern nyelvek kultiválásában igazán lényeges haladás van a régi. a latin és görög nyelv kultiválásával szemben. Már megvolt a réid német iskola a magyar iskolák mellett, azóta azonban Sárospatakon angol iskola nyílt angol internátussal, illetve a gimnáziumnak angol tagozata van angol internátussal, Gödöllőn francia tagozata van francia, internátus sal, és Pannonhalmán olasz iskola van olasz tagozattal és olasz internátussal. Látszik tehát, hogy a kultuszminisztériumnak kivételes gondia van arra hogy diákjaink minél alaposabban tanulják mesr a nyelveket. t T. Ház! Mps-vallom, ho°'y évek óin, mióta visszatértünk, bizonyos aerp'odalommal szemlélem a?t. hogy a magvar léleknek sokféle hasaclnisát lehet me£ráll«.r>ítani. A visszatért Kárpátalja, Felvidék. Erdélv. Bácsk'a mind más és más; életszemléleteit hozott magával a huszonkétév-es; rabságból, viszont a törz&ország életszemlélete is egészen más, in int ezé a négy felszabadult területé. A ma vieiBzflfért emfbérnek olyan ez a kép. mintha eey összetört tükör volna a magvar társadalom, illegve a magyar lélek. Neklünk igen fontos. ső+ elsőr^ "!ű kötelességünk, hogy az ifjúságon kereszti:! Pfv ep*vséges nemzeti lelket, egységes nemzeti öntudatot és egysége« nemzofszemléletet alakítsunk ki. Ezt a kérdést i^ bel vesén

1

, talián leghelyesebben látta meg Horthy István 'kormáuyzóhelyettesünk. aki aizóta- — sajnos — hősi halált halt. ö azt mondotta, hogv minden nemzet olyan jövőt és sorsot érdemel, amilven ifjúságot nevel magának. (Űgy van! a jobboldalon.) Nekünk ezt nem szaha<rl egy pillanatra sem elfelejtenünk, nem szabad, hogy olyan ifjúságunk legyen a jövőben, amilven — sajnos —

r volt a múltban, hogy a léhaság úgy meffmérgezze, mint ahogy megmérgezte a«z 1914. előtti időkben. Ma olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely a' nemzeti élet minden vonalában teljes felelősséggel és kötelességei jesí teszel végzi és fogja végezni a maga kötelességét; olyan ifjúságot, amely : a hitért, a fajtájáért, a hazáért, a nemzetért hajlandó felemelkedni egészen a hősiesség magaslatáig. Ezt azonban csak egységes neveléssel tudjuk elérni és ez elsősorban a kultuszminiszter úr kezében van. mert^ ő hivatott arra, hogy a magyar lelket kialakítsa, az ő megfelelő szervei és munkatársai útján. Vi

: gyaznunk kell azonban arra is, hogy ezzel eevidőben a felnőttek nevelése is megtörténjék, mert a legszerencsétlenebb helyzet az. amikor az iskola és az élet egymással szembefordul. Sajnos, ebiben a tekintetben is látunk bizonyos káros jelenségeket. Ennek mindenütt meg kell szűnnie. A kultuszminiszternek ebbe mindenütt bele kell nyúlnia, akár a földművelésügyi minisztérium rendez egy háromhetes tanfolyamot a zselléreknek, vagy egy téli gazdasági tanfolyamot a gazdaifjaknak, vagy ha a tanonciskoláról, a leventeoktatókról, cserkészekről, sőt tovább megyek,-még a katonaságról van is szó. Hiába ellenzi ezt az én kedves Meskó Zoltán képviselőtársam, ő mint katona nevelkedett fel. ő a katonai felfogást vallja, az én felfogásom azonban ebben a kérdésben más. (Horváth Zoltán: Nem oda integetett! — M^skó Zoltán: Ide szóltam, bocsánatot kérek!) Én kérek bocsánatot, (Meskó Zoltán: Hogy katona voltam, arra büszke vagyok, az intésem ideszólt! — Derültség.) A lényeg az, hogy a nemzet kulturális őrének a nemzet kultúrájának ü terén kell tartania mindenütt a kezét és elsősorban a magyar lélek nevelését kell előmozdítania. Az előbb említett katonai iskolákra vonatkozólag legyen szabad megemlítenem egy nagyon szerencsés megoldást. Tudniillik Nagykárolyban az ottani» katonaiskolások a piarista gimnáziumba jáinak rendszeresen, ellenben a katonai nevelést egy kitűnő alezredes nevelése alatt kapják me^ a Károlyi Gyula gróf által nagylelkűen adományozott kastélyban, ahol internátus van, ahol a gyermekek katonai nevelése történik. Én ezt tartom a legszerencsésebb megoldásnak. Itt a kultuszminisztériumnak módja van beleszólni a nevelésbe a léle'knevelés szempontjából, máskülönben a katonaság a maga ifjait katonai szempontból teljesen önállóan alakítja és képezi ki. Nem szabad egyetlen egy alkalmat sem elmulasztanunk arra, hogy ezt az egységes nemzeti gondolatot ápoljuk. Például most alkalmunk van Körösi Csorna Sándor emlékét megünnepelni, alkalmunk van Tessedük Sámuel emlékét megünnepelni, alikalmunk van Kaitona József emlékét megunnepelni. Az egyik világviszonylatban is a magyal' akarat kiváló megtestesítője, a miásik a magyar gazdasági iskolák megalapítója és a többtermelés elindítója a harmadik legnagyobb tragédiánk megalkotója. Mind a három kiválóan alkalmas arra, hogy a nemzet nevelője legyen. Ezt ki kell hangsúlyoznunk, mert az ilyen ünnepek mindenki sízámára élmények, amelyekből magyar szempontból, a magyar lélek szetm^ pontjából mindig megerősödve kerül 'ki, az aki ezeken részt vesz. A kulturális Iklöltségvetést különösen szociális szempontból tartom nagyon értékesnek, nagyon fontosnak, mert ez a szociális szempont erőteljesen kidomborodik, különösen ott. hogy 59 millió pengős többlet van a tavalyi költségvetéshez képest és ebből az 59 milliós többletből 28 millió esik a népiskolákra és az azokkal kapcsolatos intézményekre, általában a népoktatásT-a. Különösen hálás köszönetet mondok itt a miniszter úrnak azért, hogy a kántortanítók kérdését megoldotta. Sokan i ugyan,- akik nem ismerik ezt a kérdést, lebecsülik ezt, én azonban tudom és mindeki, aki ismeri ezt a kérdést, tudja, hogy milyen nagy[ jelentőségű kérdés ez, (Meskó Zoltán: Ügy van!) mert a kántortanítók közvetlenül érint-