Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

206 Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1942 november 11-én, szerdán nának gondot például a néplélektan kikutatá­sára, a néprajzra, a társadalompolitikára, az agrár- és iparpolitikára, a közösségi érzés ki­fejezésére és a közösségi érzés szolgálatára. Ma, aanikoT ezt mindenütt látjuk, akármelyik népet, akámelyik országot nézzük is. mi sem állhatunk meg egv általános, mondjuk, magát frázisokban kiélő nemzeti lélekápolási poli­tika mellett, nem maradhatunk ott, hogy csak hangoztassuk a nemzeti öntudat ápolását, ha­nem azt megfelelő komoly tanulmányok alap­ján, valóban öntudatossá kell_ tennünk ennek a nemzetnek minden egyes tagjában. Én tehát azt kérném a -miniszter úrtól, hogy amennyiben módjában van, méltóztassék nyilatkozni arra vonatkozólag, vájjon a leg­felső oktatás olyan formában, hogy az egye­temi képzés és a gyakorlati oktatás szétvá­lasztassék, megvalósítható-e és mi a felfogása a felső oktatás gyakorlatiassá tétele tekinte­tében, T. Képvielőház! Amennyire fontos a felső oktatásnak a kor szellemébe való beállítása, ugyanannyira fontos az. hogy a középfokú oktatás olyan legyen, hogy a magas vezetés akaratát a nép legszélesebb réteseibe is el tudja vinni és ott hatékonyan tudjon mű­ködni. Nem akarok a középiskolákkal általá­nosságban foglalkozni, csupán a középfokú oktatásnak talán azt mondhatnám egvik mos­tohagyermekével, a polgári iskolával, azért, mert a polgári iskola az, amely szerintem <mnek a gyakorlati oktatásnak, ennek a gya­korlati képzésnek leghasznosabb munkatársa lesz a felső oktatástól az alsó nevetésig. Tudjuk azt. hogy a Polgári iskolák azok, amelyekhez a nép legszélespbb réteg-ei is hozzá­jutnak, és amelyek a nép legszélesebb rétegei­Hői építik ki a középfokú kultúrát. Ttt megint felvetek egy gondolatot: vájjon mit szólna a mélven t- miniszter úr ahhoz, ha olyan közép­fokú nevelési és oktatási rendszert vezethet­nénk be. amely közénfokú nevelési rendszer­nek alsó négy osztálya, a kor követelményei­nek tökéletesen megfelelő, gyaikorlatila<? is kiváló polgári iskola négy osztálya lenne? T. Képviselőház! Borzasztóan hosszadal­mas volna, ha én most a középfokú oktatás legutolsó tíz esztendejének állandó változatai­val foglalkoznám. Hogv a középfokú oktatás­ban is legyen egy gerinc, amelv gyakorlati. amelv a kor követelményeinek teljesen meg­felelő, éppen azért voltam bátor ezzel a gon­dolattal a miniszter úr és a t. Ház elé jönni. vájjon nem , volna-e érdemesnek ebből a szem­pontból ezzel a gondolattal komolyan foglal­kozni. Tegyük meg — hangsúlyozom — a kor szellemében kifejlesztett, korszerű, gyakorlati nolgári iskolát a középfokú oktatás alsó négy évfolyamának alapjává. Ez az az iskolatípus amely legjobban megfelel, ez az az iskolatí­pus, amelynek kiépítése szerintem legfonto­sabb és les-szükségesét» b a középfokú oktatás szempontjából. Amikor ma a népi kultúra emeléséért harcolunk. — hála Tstennek. nem­csak szóval, de bizonyos mértékig tettekben i« — akkor igen fontos az^ hogy ez a népi kul­túra csakugvan megtalálja a maga eszközeit nemcsak a leermaigasaibb fokon, hanem azon a fokon is. amellyel méí? közelebb férhet a nép­hez a polo-ári iskolákban, a m elvek egvps szű­kebb vidéknek, mondhatnám kulturális köz­pontjai lennének. Ezér+ tartanám hangsúlyo­zottan fontosnak a polgári iskolák tökéletes kiépítését. Ugyanakkor sokminden ol^ran kérdés van, amely a középfokú oktatás javítását sürgeti. Az idő előrehaladott volta miatt azonban erre nem tudok rátérni, csupán még egy kérdés­sel, a nevelés harmadik alapjával, a népneve­léssel szeretnék általánosságban egypár szóval foglalkozni. T. Képviselőház! Azzal, hogy a nyolcosz­tályos elemi iskolát, bevezettük, elvileg meg­közelítettük a - lea'jobb megoldási módot. Hang­súlyozom azonban, hogy csak elvileg, mert ha igen t. _ képviselőtársaim ennek gyakorlati végrehajtását látják, akkor valamennyien tudják azt, hogy micsoda óriási akadályokba ütközik a nyolcosztályú iskolának ay a korlati megvalósítása. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sok helyen még nem tudtuk megvalósítani. Hogy ennek csak egyik okát említsem, oka például az, hogy ma is még körülbelül tízezer tanteremre, 4000 tanítói lakásra volna szük­ség. Elismerem, hogy ennek költsége ezidő szerint a hozzáértők számítása alapján körül­belül 280 millió pengőt tesz ki és ez óriási összeg, de^ ha mi nagy súlyt helyezünk arra. bOffv a népi kultúra emelkedjék, hogy a nép széles rétegei művelődjenek és ha az a véle­ményünk, hogy a szellemi honvédelem éppen olyan fontos, mint a fizikai honvédelem, ak­kor arra kérném a miniszter urat, méltóztas­sék a pénzügyminiszter úrral egy kis beható eszmecserét folytatni atekintétben, hogy ezt a szellemi honvédelmet esetleg a talán meglevő tartalékokból valamivel bőségesebben, kiadó­sabban méltóztatnék táplálni. Igen fontos ennek a kérdésnek a gyakor­lati megvalósítása, mert az nemcsak máról ­holnapra történő provizórikus megoldást kö­vetel, hanem szervesen felépítendő, tényleg tervszerűen, évről-évre végrehajtandó komoly kultúrpolitikai feladat. Ezzel kapcsolatban még csak néhány dol­got említek fel. Itt van az óriási tanító­hiány. (TJffi/ van! tfny van!) Itt van a felsze­relések borzalmas fogyatékossága. Méltóztas­sék elmenni vidékre és megnézni az egyes ^Temi iskolákat. Itt van a túlzsúfoltság az iskolákban. Ehhez járni még azután az osztat­lanság szörnyű nyomása a tanítóra, amikor 70, 80 vagy 100 gyermeket is kell tanítania egyetlen rozoga tanteremben, minden külö­nösebb felszerelés nélkül. Méltóztassék elkép­zelni, hogy ilyen körülmények közt a szellemi színvonal micsoda emeléséről beszélhetünk a kor követelményeinek megfelelő mérték alap­ián? Én /ismerem, tudom, látom a nehézsége­ket rle viszont épnen ezeknek előhúzásával kap­csolatban arra kérem a miniszter urat^ mél­tóztassék a népoktatást különösen szívén vi­selni, mert ez igen hálás feladat, maga a nép igen hálás tud lenni és állíthatom, hogy talán nem volt a nemzet életének még egy olvan időszaka, amikor ez a nép a kultúrát, a műve­lődésit- az igazi tudományt a maga szellemi igényének megfelelőé;-« < annyira óhajtotta volna, mint éppen napjainkban. T. Képviselőház! Én tehát mindezek alap­ján azt kérem a miniszter úrtól % méltóztassék egy átfogó, korszerű nemzetnevelésügyi reform kidolgozásához hozzáfogni, vagy lm ez már el­indult, akkor méltóztassék minél hamarabb a Ház elé hozni, hogy így legalább elméletben, elvileg lerakhassuk a magyar kultúra tovább­fejlődésének olyan alapjait, amelyek egy jobb, emelkedettebb és magyarabb kultúrának kifej­lődését teszik lehetővé. Éppen ezért aizt szeret­ném, ha a miniszter úr ennek a profframmniak a helyes elkészítése érdekében összeállíttatná a

Next

/
Thumbnails
Contents