Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

206 Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1942 november 11-én, szerdán nának gondot például a néplélektan kikutatására, a néprajzra, a társadalompolitikára, az agrár- és iparpolitikára, a közösségi érzés kifejezésére és a közösségi érzés szolgálatára. Ma, aanikoT ezt mindenütt látjuk, akármelyik népet, akámelyik országot nézzük is. mi sem állhatunk meg egv általános, mondjuk, magát frázisokban kiélő nemzeti lélekápolási politika mellett, nem maradhatunk ott, hogy csak hangoztassuk a nemzeti öntudat ápolását, hanem azt megfelelő komoly tanulmányok alapján, valóban öntudatossá kell_ tennünk ennek a nemzetnek minden egyes tagjában. Én tehát azt kérném a -miniszter úrtól, hogy amennyiben módjában van, méltóztassék nyilatkozni arra vonatkozólag, vájjon a legfelső oktatás olyan formában, hogy az egyetemi képzés és a gyakorlati oktatás szétválasztassék, megvalósítható-e és mi a felfogása a felső oktatás gyakorlatiassá tétele tekintetében, T. Képvielőház! Amennyire fontos a felső oktatásnak a kor szellemébe való beállítása, ugyanannyira fontos az. hogy a középfokú oktatás olyan legyen, hogy a magas vezetés akaratát a nép legszélesebb réteseibe is el tudja vinni és ott hatékonyan tudjon működni. Nem akarok a középiskolákkal általánosságban foglalkozni, csupán a középfokú oktatásnak talán azt mondhatnám egvik mostohagyermekével, a polgári iskolával, azért, mert a polgári iskola az, amely szerintem <mnek a gyakorlati oktatásnak, ennek a gyakorlati képzésnek leghasznosabb munkatársa lesz a felső oktatástól az alsó nevetésig. Tudjuk azt. hogy a Polgári iskolák azok, amelyekhez a nép legszélespbb réteg-ei is hozzájutnak, és amelyek a nép legszélesebb rétegeiHői építik ki a középfokú kultúrát. Ttt megint felvetek egy gondolatot: vájjon mit szólna a mélven t- miniszter úr ahhoz, ha olyan középfokú nevelési és oktatási rendszert vezethetnénk be. amely közénfokú nevelési rendszernek alsó négy osztálya, a kor követelményeinek tökéletesen megfelelő, gyaikorlatila<? is kiváló polgári iskola négy osztálya lenne? T. Képviselőház! Borzasztóan hosszadalmas volna, ha én most a középfokú oktatás legutolsó tíz esztendejének állandó változataival foglalkoznám. Hogv a középfokú oktatásban is legyen egy gerinc, amelv gyakorlati. amelv a kor követelményeinek teljesen megfelelő, éppen azért voltam bátor ezzel a gondolattal a miniszter úr és a t. Ház elé jönni. vájjon nem , volna-e érdemesnek ebből a szempontból ezzel a gondolattal komolyan foglalkozni. Tegyük meg — hangsúlyozom — a kor szellemében kifejlesztett, korszerű, gyakorlati nolgári iskolát a középfokú oktatás alsó négy évfolyamának alapjává. Ez az az iskolatípus amely legjobban megfelel, ez az az iskolatípus, amelynek kiépítése szerintem legfontosabb és les-szükségesét» b a középfokú oktatás szempontjából. Amikor ma a népi kultúra emeléséért harcolunk. — hála Tstennek. nemcsak szóval, de bizonyos mértékig tettekben i« — akkor igen fontos az^ hogy ez a népi kultúra csakugvan megtalálja a maga eszközeit nemcsak a leermaigasaibb fokon, hanem azon a fokon is. amellyel méí? közelebb férhet a néphez a polo-ári iskolákban, a m elvek egvps szűkebb vidéknek, mondhatnám kulturális központjai lennének. Ezér+ tartanám hangsúlyozottan fontosnak a polgári iskolák tökéletes kiépítését. Ugyanakkor sokminden ol^ran kérdés van, amely a középfokú oktatás javítását sürgeti. Az idő előrehaladott volta miatt azonban erre nem tudok rátérni, csupán még egy kérdéssel, a nevelés harmadik alapjával, a népneveléssel szeretnék általánosságban egypár szóval foglalkozni. T. Képviselőház! Azzal, hogy a nyolcosztályos elemi iskolát, bevezettük, elvileg megközelítettük a - lea'jobb megoldási módot. Hangsúlyozom azonban, hogy csak elvileg, mert ha igen t. _ képviselőtársaim ennek gyakorlati végrehajtását látják, akkor valamennyien tudják azt, hogy micsoda óriási akadályokba ütközik a nyolcosztályú iskolának ay a korlati megvalósítása. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sok helyen még nem tudtuk megvalósítani. Hogy ennek csak egyik okát említsem, oka például az, hogy ma is még körülbelül tízezer tanteremre, 4000 tanítói lakásra volna szükség. Elismerem, hogy ennek költsége ezidő szerint a hozzáértők számítása alapján körülbelül 280 millió pengőt tesz ki és ez óriási összeg, de^ ha mi nagy súlyt helyezünk arra. bOffv a népi kultúra emelkedjék, hogy a nép széles rétegei művelődjenek és ha az a véleményünk, hogy a szellemi honvédelem éppen olyan fontos, mint a fizikai honvédelem, akkor arra kérném a miniszter urat, méltóztassék a pénzügyminiszter úrral egy kis beható eszmecserét folytatni atekintétben, hogy ezt a szellemi honvédelmet esetleg a talán meglevő tartalékokból valamivel bőségesebben, kiadósabban méltóztatnék táplálni. Igen fontos ennek a kérdésnek a gyakorlati megvalósítása, mert az nemcsak máról holnapra történő provizórikus megoldást követel, hanem szervesen felépítendő, tényleg tervszerűen, évről-évre végrehajtandó komoly kultúrpolitikai feladat. Ezzel kapcsolatban még csak néhány dolgot említek fel. Itt van az óriási tanítóhiány. (TJffi/ van! tfny van!) Itt van a felszerelések borzalmas fogyatékossága. Méltóztassék elmenni vidékre és megnézni az egyes ^Temi iskolákat. Itt van a túlzsúfoltság az iskolákban. Ehhez járni még azután az osztatlanság szörnyű nyomása a tanítóra, amikor 70, 80 vagy 100 gyermeket is kell tanítania egyetlen rozoga tanteremben, minden különösebb felszerelés nélkül. Méltóztassék elképzelni, hogy ilyen körülmények közt a szellemi színvonal micsoda emeléséről beszélhetünk a kor követelményeinek megfelelő mérték alapián? Én /ismerem, tudom, látom a nehézségeket rle viszont épnen ezeknek előhúzásával kapcsolatban arra kérem a miniszter urat^ méltóztassék a népoktatást különösen szívén viselni, mert ez igen hálás feladat, maga a nép igen hálás tud lenni és állíthatom, hogy talán nem volt a nemzet életének még egy olvan időszaka, amikor ez a nép a kultúrát, a művelődésit- az igazi tudományt a maga szellemi igényének megfelelőé;-« < annyira óhajtotta volna, mint éppen napjainkban. T. Képviselőház! Én tehát mindezek alapján azt kérem a miniszter úrtól

% méltóztassék egy átfogó, korszerű nemzetnevelésügyi reform kidolgozásához hozzáfogni, vagy lm ez már elindult, akkor méltóztassék minél hamarabb a Ház elé hozni, hogy így legalább elméletben, elvileg lerakhassuk a magyar kultúra továbbfejlődésének olyan alapjait, amelyek egy jobb, emelkedettebb és magyarabb kultúrának kifejlődését teszik lehetővé. Éppen ezért aizt szeretném, ha a miniszter úr ennek a profframmniak a helyes elkészítése érdekében összeállíttatná a