Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának SÖ4. ülése 194% november 11-én, szerdán- 203 pengő az emelkedés a mostani évvel szemben. Ennél a címnél legjelentékenyebb és legemlí­tésreméltóbb a Teleki Pál Tudományos Inté­zet működése. Ez az intézet a múlt évben ala­kult és máris szép eredményekre tekinthet vissza. Költségvetése a megelőző évivel szem­ben 200.000 pengő emelkedést mutat, A jeleu költségvetés az egyetemek és a .főiskolák költségeire 3'8 millió pengővel töb­bet fordít, mint a megelőző évi. Ebből az ösz­szegből a Pázmány Péter Tudományegyetemen új tuberkulózis-tanszéket állítanak fel, a klinikai ágyak létszámát jelentékenyen szapo­rítják, az- ápolószemélyzet bérét pedig rende­zik olymódon, hogy a szolgálati idővel emel­kedik az ápolószemélyzet fizetése, ami eddig' nem volt meg. A többi egyetem kiadásai is nagyobbak az idén, mint a mostani évben vol­tak. Sajnos, két egyetemünk még mindig csonka, habár teljesen indokolt lenne, hogy kiegészítésükről gondoskodjunk, mert a két egyetemi város mögött olyan területek tértek vissza az anyaországhoz, amelyeknek szellemi élete megköveteli, hogy mind a szegedi, mind a pécsi egyetem teljes legyen és hiánytalanul működjék. Bajok, hiányok természetesen minden egye­temen vannak, de a legnagyobbak a műegyete­temen. Évről-évre minden költségvetési tárgya­lás során visszatérnek ugyanazok a bajok, ugyanazok a panaszok és ezek megszűntetése — sajnos — még most sem történt meg. Tudományegyetemein az ország különböző részein öt van, műegyetem eddig osak egy. Az egész ország tanuló ifjúságának erre az egyetlenegy műegyetemre kell jönnie Budapestre, ha mérnöki pályára óhajt menni. A műegyetem, hallgatóinak létszáma folytán szaporodik, nagyon szükséges voina te­hát, hogy a berendezés és felszerelés pótlásáról is gondoskodás történjék. Itt, az egyetemiekkel kapcsolatosan emlí­tetni meg a tam díjkérdést. A kultuszkormány ezt a kérdést az 1940/41. tanév második felében rendezte, úgy, hogy öt tandíjkategóriát állapí­tott meg : a teljes, tandíjfizetők kategóriáját.azu­tán a negyed, a fél, a háromnegyed kedvez­ményben részesülök, végül a teljes tandíjmen­tességben részesülők kategóriáját. Ez az intéz­kedés nagyon helyes és teljesen arányban áll a a tanulmányi előmenetellel, valamint a családi és vagyoni viszonyokkal ós mindenütt igen szo­ciálisan és szépen bírálják el ezeket a feltéte­leket, a műegyetemen azonban sajnos a tandíj­hoz nagy mellékdíjak is csatlakoznak, ezeknek a tandíj arányában való csökkentéséről pedig gondoskodás nem történt. így jelenleg az a helyzet, hogy ha valaki teljes tandíjmentessé­get élvez is a műegyetemen, olyan óriási össze­geket kell fizetni e mellékdíjak címén, mint amennyit egy másik egyetemen talán a teljes .tandíjfizető fizet. Ma, amikor mindenki mérnök­hiányról panaszkodik, különösen indokolt volna, hogy a műegyetemi hallgatóknak is megadjuk azt a lehetőséget, amelyet más egye­.temek hallgatóinak már megadtunk, hogy t. i. minden egyetemi hallgató azonos tanulmányi előmenetel mellett, azonos családi és szociális körülmények között azonos tandíjat fizessen, bármelyik egyetemre járjon is, _ tehát a mű­egyetemen se kelljen többet fizetnie. A gimnáziumokra fordított kiadások ösz­szege a múlt évinél 4.2 millió pengővel na­gyobb, óriási lépést tapasztalhatunk a taná­rok szociális helyzetének javítása t terén. Egy­részt a minisztérium tiz VI, fizetési osztályú állást V. fizetési osztályú állássá szerve­zett át és ezáltal lehetővé tette a kiváló nevelési és tudományos munkát végző tanároknak az V. fizetési osztályba való kine­vezését akkor is, ha nem kapnak igazgatói állást. Másrészt a helyettes tanárok várako­zási idejét a költségvetés két évben állapítja meg es 318 helyettes tanári állást rendes tanári állássá szervez át. Ha a helyettes tanár kitöltötte a két évet, — még ha évközben töl­tötte is be — azonnal megkapja rendes tanárrá való átminősítését. Az iskolaorvosok kérdését az eddigi állar póttal szemben a költségvetés úgy rendezi, hogy 52 orvosnak havi 240 pengő fizetést biz­tosít, a többi iskolaorvosok számára pedig, akiknek fix fizetést biztosítani nem lehet, tanulónként állapít meg 1.5 pengő díjazást. Ez iskolaorvosként 1000 tanulót számítva, évi 1.500 pengő jövedelemnek felel meg. A líceumoknál és a tanítókéjizőintézeteknél ugyanazt a szociális gondoskodást látjuk a ta­nári kar irányában, mint a gimnáziumoknál. A helyettes tanári szolgálat idejét itt is két év­ben állapítja meg a minisztérium, ugyanúgy, mint a gimnáziumi tanároknál és 34 helyettes tanári állást rendes tanári állássá szervez át. Nagyon sok volna itt a teendő a tanuló­ifjúság felé is. A líceumok és a tanítóképzőin­téze telki ugyanis nagyobbrészt internátusokkal vannak egybekötve; ezeknek férőhelyeit szapo­rítani kellene és felszerelésüket ki kellene egé­szíteni, hogy több tanulót tudjunk bennük nevelni. A gazdasági irányú iskolák csoportjába tartoznak a mezőgazdasági, az ipari közép- és szakiskolák és a kereskedelmi iskolák. A tanár­ság helyzetének javítása terén itt ugyanazt ta­pasztaljuk, amit a gimnáziumi tanároknál és a tanítóképzőintézeti és líceumi tanároknál, vagyis a helyettes tanári szolgálat ideje itt ifi két esztendőben van megállapítva és a tanár évkö'.en i?: előlép, ha betölti a szolgálati i>l"i. azonkívül rengeteg helyettes tanári állás ren­des tanári állássá szervez, emellett több maga­sabb fizetésű állást lendszeresít a kormány. A mezőgazdasági középiskolák oktatása két tárca között oszlik meg, a kultusztárca ÁS a. földmívelésügyi tárca között. A kultusztárca aránylag kis összeget fordíthat erre a célra, annál nagyobb összeg van ezen a címen a föld­mívelésügyi tárca költségvetésében. Az ipari középiskolák csoportjába tartoz­nak az ipariskolák és az iparostanonciskolák. Természetesen ezekben az iskolákban s a keres­kedelmi iskolákíban is ugyanazt a szociális gon­doskodást fejti ki a tanárokkal kapcsolatban az állam, mint a gimnáziumokban s az egyéb középiskolákban. Itt egyetlen teendő volna az, hogy mivel rengeteg ipari és kereskedelmi szak­emberre van szükségünk, az ipariskolák^ és a kereskedelmi iskolák propagandáját talán erő­sebben kellene folytatni, hogy minél többen menjenek ezeklbe az iskolákba a magyar közép­osztályból, úgy hogy a magyar kereskedelem és ipar részére szükséges ipari és kereskedelmi szakembereket ott kinevelhessük. A polgári iskola egyike a legjobb magyar iskolatípusoknak. Sajnos, különösen a magyar vidékeken még mindig kevés van belőle. A ta­nárság helyzetének javítása tekintetében itt ugyanaz a gondoskodás történt, mint az egyéb iskoláknál, vagyis a helyettes tanári idő két esztendő, azután következik a rendes tanári szolgálat. Itt is több állást magasabb állássá szervez át a minisztérium.

Next

/
Thumbnails
Contents