Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-303
Az országgyűlés képviselőházának 303. »műk, hogy van orvoshiány abban az értelemben, amilyen érteleimben ügyvéd-, mérnök- és köztisztviselőhiány, tehát képzett emberekben való hiány van, abban az értelemben azonban, aihogyan sokan kilovagolják és a zsidókérdéssel, a zsidótörvénnyel hozzák kapcsolatba, abban az értelemben tagadom, hogy orvosjhiányról lehetne beszélni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ilyen értelemben nem orvoshiány van, hanem az orvosökonomia helytelen. Helytelenül használják fel az orvosokat, mert Budapesten túlzsúfolódik az orvosi kar, míg vidékre, falura egyáltalán nem jut. Abban, hogy falura nem jut ki orvos, igenis sok tekintetben a belügyi kormányzat hibás. Egy évtizeden belül ugyanis meg lett volna a módja és lehetősége arra, hogy megfelelően javadalmazza áz orvost, arra csábítsa, hogy kimenjen a vidékre. Bizonyos kiegyenlítő pótlékot kellett volna adni a vidékre ment orvosnak azért, mert itthagyja a kultúréletet és lemegy falura. Bizonyos többletet, mint ők mondják, s ár pótlékot kellett volna adni a falura menő orvosnak, meg kellett volna var lósítani azt, amit ők terveztek, hogy az orvos, mihelyt megkapja a diplomát, a cselédkönyvi szolgálatnak megfelelően egy-két évre menjen falura és ez alatt az idő alatt a közegészségügynek legyen katonája. Ezt is meg lehetett volna valamiképpen csinálni, természetesen azonban elsősorban a magasabb fizetéssel és megfelelő lakással lehet vidékre is szétszórni áz Összezsúfolódott orvosi kart. Budapesten az elmúlt tíz esztendő alatt 1624-gyel növekedett az orvosok létszáma. Ha a kormányzat tíz évvel ezelőtt megfelelő módon hozzányúlt volna ehhez a kérdéshez, ebből az 1624 orvosból megfelelő közegészségügyi politikával legalább ezret vidékre lehetett volna irányítani. A hivatalos jelentésből látom, hogy 630 orvosi állás van üresedésben. 14.CÜ0-es orvosi létszám mellett ez a szám nem megdöbbentően sok. Ugyanebből a jelentésből azonban azt U látom, hogy az egyetemi orvosi segédszemélyzet között még ma is 800 olyan orvos van, aki díjtalan állást tölt be. Lehetetlenség orvosi pályára csábítani a tanulóifjúságot, az egyetemi hallgatókat akkor, amikor 800 ilyen fiatalembernek kenyér nélkül, minden ellenszolgáltatás nélkül kell szolgálnia. (Ügy van! a szélsőha'oldalön. — SzÖllősi Ferenc: Diploma birtokában!) A miniszter úr, vagy a belügyminisztérium ezt a látszólagos, de valójában meg nem lévő orvoshiányt arra használja . fel, hogy közszolgálatra sürgősen behívja a zsidónrvosokat is. Ki kell jelentenem, hogy éz nem helyes. A kórházakban a főorvosi kar nem kért zsidó-utánpótlást, a segédorvosi kar pedig nem hajlandó zsidókkal együtt dolgozni. Különben is az a helyzet, hogy a zsidó orvos* nem dolgozik, a zsidó orvos szórakozni jár. a híreket várja a harctérről és szabotál, nem végez becsületes munkát. (Peyer Károly: Ilyet azért mégsem lehet állítani h Elnök: Peyer képviselő úrnak nincs ' Jog-a közbeszólni. Maróthy Károly: Nines tehát szükség rájuk. Ha pedig nines szükség rájuk, akkor felesleges ezeket iiiagy díjazással, teljes ellátással ott tartani a kórházakban. Csak egyetlen helyre, a borsod vármegyei, miskolci Erzsébet-közkór házbia 6 zsidót tettek. Arra vonatkozóan, hogy ezek az orvosok a masruk helyén, ha közfunkciót töltenek be, miiven veKEPVISEt-ÖHÁZI NAPLÓ • XV. ülése 1942 november 10~én, kedden. 161 szélyesek, legyen szabad csak egy-két példát felhoznom. Méltóztatnak emlékezni arra. hogy Kárpátalján két zsidó orvos nemrég tömegesen szabadította ki a zsidó munkaszolgálatoso kat hamis orvosi bizonyítvánnyal. Ügy látjuk, hogy a minisztérium méa- akkor is visszatartja ezeket az orvosokat, amikor már szint© közbotránvszerű tevékenységet, fejtenek ki. Ismeretes, én magam is szóvátettem itt a Ház ban az egyik budapestkörnyéki kórház orosz és angol propagandát folytató egyesületi főorvosának esetét, akinek elhelyezése, illetőleg internálása vagy csak végleges nyugdíjba való küldése mind a mai napig sem történt meg annak ellenére, hogy erre a miniszter úr figyelmét interpelláció formájában már június folyamán felhívtamMeg kell emlékeznem arról a szegedi főorvosról is. — akinek nem rójuk fel bűnnek, hogy zsidóbarát, e tekintetben legfeljebb csak minisztériumának álláspontját teszi magáévá (Derültség a ssélsőbaloldalon.) — akit csak akkor, vagy talán még akkor sem távolítottak el helyéről, amikor kormányzó sértés miatt már a főtárgyalást is kitűzték ellene. A legfelháborítóbb azonban a szombathelyi igazgató-főorvos esete, aki Amerikából való zsidó kurzistákat vett be kórházába azért, hogy ezeket a zsidó orvosokat a magyar anyákon gya korlatoztassa. A főtárgyaláson megállapítást nyert, hogy ezek a zsidó kurzista orvosok magyar anyák meddőségét idézték elő. Ezt az esetet már 1939-ben nyíltan megírták a sajtóban, ennek ellenére méa- mindig helyén áll. a főtárgyalás adatainaik ellenére még mindig he lyén van ez az orvos, aki nemcsak igazgatófőorvos, hanem még az orvoskamiarána'k is elnöke T. Ház!' Lehetetlenségnek tartjuk, hogy a miniszter úr három év alatt ne talált volna módot arra, hogy ezt a kérdést közmegnyugvásra rendezze. (Rajniss Ferenc: Biztosan jól operál!) Éppen így nem látja meg a miniszter úr a teendőjét a lakáskérdés megoldása tértén. 26.000 pengő az az összeg, amelyet a belügyi tárca ennek a kérdésnek a megoldására fordít. Kérdezem, vágjon ezzel az összeggel meg lehet-e oldani ezt a kérdést! Lehetetlenség, hogy a keresztény hitfelekezetű tömegek túlnyomó része — statisztika ugyanis csak ilyen megjelöléssel van — 60 százaléka konyhából, vagy egyszobás lakásból álló lakásban lakjék, ugyanakkor pedig a zsidó főbérlők többsége, 70 százaléka kétszobás és kétszobásnál nagyobb lakásban legyen. Ha ehhez még hozzá méltóztatnak venni azt* hogy a keresztény főbérlő az, aki albérlőket tart tömegével, a zsidó főbérlő viszont nem tart albérlőket, akkor rögtön méltóztatnak látni, micsoda hallatlan nagy eltolódás és aránytalanság áll fenn a zsidó és a keresztény lakások között. T. Képviselőház! Kérjük a kormányt, hogy vegye kezébe ezt a kérdést. Állíttasson össze elsősorban országos statisztikát a keresztény és zsidó lakásokról. Méltóztassék külön kiemelni, hogy milyen komforttal rendelkeznek a zsidó lakások, mert ez külön érdekessége lesz ennek a statisztikánaik. Hallottunk híreket arról, hogy a kormány alaikáskérdést meg akarja oldani, sőt a miniszterelnök úr, mintha be is jelentette volna azt, hogy ezt a kérdést a keresztéuv tömesrek javára valamiképpen meg fogja oldani. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Hallottunk aztán olyan híreket, hogy a zsidókat airra akarnák kény 31