Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

Áz országgyűlés képviselőházának SÖ3. zalókos csökkenését. Ha pedig számításba vesz 1 szűk még azt is, hogy az 1942. évi költségvetés­ben még nem vehettük figyelembe a visszatért délvidéki területek szükségleteit, a most tár­gyalás alatt álló költségvetésben pedig már ez is benne foglaltatik, akkor a fejlődés görbéje még inkább lefelé mutat. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy egy háborúban élő nemzet költségvetésében már az is nagy ered­ményt jelent, ha a már megszerzett értékek megerősítésén felül még a további fejlődés cél­jaira is tudunk bizonyos hiteleket biztosítani. T. Ház! Bár szerény törekvésem az, hogy ismertetésemben inkább a számok mögött ta­lálható lélekre helyezem a súlyt, mégsem mel­lőzhetem el, hogy a következőkben néhány számadatot ne soroljak fel a belügyi költség­vetés belső szerkezetének megvilágítására az 1942. és 1943. évi programm összehasonlításá­ban. Közigazgatási kiadásokra az 1942. évben 36,222.000 pengő, az összkiadás 12 7%-a, míg 1943-ban 46,037.000 pengő, tehát az összkiadás 13*33%-a jut. Egészségügyi éis gyermekvédelmi célokra 1942-ben 52,925.000 Pengő, az összkiadás 18*55%-a, míg 1943-ban 62,454.000 pengő, az össz­kiadás 18-09%-a jut. Szociális ' kiadásokra 1942-ben 96,812.000 pengő, az összkiadás! 33'94%^ 1943-ban már 116,357.000 pengő, az összkiadás 3371% közbiztonsági költségekre pedig 19424) en 99,320.000 pengő, az összkiadás 34-81%-a, 1943-ban 120,373.000 pengő, az összkiadás 3487 százaléka jut. Az az arány tehát, amely a rendelkezésre' álló hitelnek főágazatok szerinti megoszlásá­ban az 1942. évben megvolt, tisztán megálla­pítható az 1943. évi költségvetésben is. A köz­rend fenntartásának kiadásai, valamint a szo ciális haladást és a társadalmi kiegyenlítődést biztosító hitelek túlsúlyban vannak a költség­vetésben. A közigazgatási berendezés kiadásai­nak aránya kissé emelkedett, a közegészség ügy aránya pedig néhány tized százalékká1 romlott. Ez utóbbinál azonban nem szerepel nek még a költségvetésben az 1942 : XIL* tc.-nek, az új közegészségügyi törvénynek a kihatásai, mert ez a törvény csak 1943 január 1-ével ke­rül végrehajtásra. Az e téren mutatkozó ele­nyésző arányromlás tehát a valóságban teljem kiegyenlítődést fog nyerni. íme, a felhozott számok matematikailag bizonyítják azt a tételt, amelyet már előzőleg felállítottam, különösen, ha figyelembe vesz­szük, hogy még az 1943. évi háborús költségve­tésben is biztosítva van a fejlődés vonala a szociálpolitikai és közbiztonsági kiadásoknál. Ez az a két ágazat, amelyeknek fejlesztése a háborús megrázkódtatások között is alapve­tően fontos. A háborús erőfeszítések megpróbáltatása még sokkal inkább előtérbe helyezi a szociális kérdéseket,, mert hiszen e célok megközelítésű nélkül a belső front nyugalma alig biztosít­ható. Eltekintve tehát az államcélok egyre he­lyesebb felfogásában megnyilvánuló szociális érzék fejlődésétől, a háborús belpolitika szem­pontjából is prominens érdek a szociális nyu­galom további kiépítése, A belső rend és biz­tonság szempontjából nélkülözhetetlen karhu­talom fejlesztésének különös érdekeit talán nem is szükséges nyomatékosabban hangsú­lyoznom, mert ezek annyira maguktól értető­dők és annyira velejárnak a visszatért terüle­tek oly sok különleges tényezőtől zavart köz­viszonyainak konszolidálásával. S ha az 1943. évi belügyi költségvetésben ülése 1Q4Ù, november lö-en, keâdeû. 147 az elmúlt évi költségvetés hiteleivel szemben biztosított több hitelt számértékein keresztül né­zem a fejlődést, úgy azt kell megállapítanom, hogy a szociális kiadások terén 20 millió pen­gővel, a közbiztonsági kiadások terén pedig kereken 21*6 millió pengővel kedvezőbb a helyzet, mint 1942-ben volt. T. Ház! A költségvetés általános jellemzé­sének teljessé tételéhez rá kell még mutatnom arra a tényre is, hogy az egész költségvetésen végigvonul a személyi kiadások emelkedése. Ez három fötényezőre vezethető vissza. Ezek egyike az illetményeik emelése, másika a terü­letgyarapodással járó személyzetszaporítás, végül pedig a különböző státusokban végre­hajtott létszámarányosítás- Ez utóbbi sok, éveken át alig orvosolhatott tisztviselősérelem megszüntetését biztosítja, mert az előléptetési lehetőségek megkönnyítésével növeli a munr kakedvet és munka értékét iá. T. Ház! Az állam végrehajtó hatalmának zavartalan működését a közigazgatási beren­dezkedés biztosítja, ennek a szervezetnek túl­nyomó része pedig a belügyi kormányzat ha­táskörébe tartozik; amikor tehát állaanéle­tünk munkaprogrammjának szemléletéről van szó, akkor, a belügyi kormányzat e nagyfon­tosságú részének vizsgálata eíőténbe kerül. Itt van a miniszteriális központi igazgatás és itt vannak felsorolva oz önkormányzatoknak, a vármegyéknek, városoknak és községeknek, valamint a kárpátaljai kormányzói biztosság­nak költségei is. Az első és legfontosabb kérdés ebben a témakörben az állami berendezés rendszerének vizsgálata. A centralizált vagy decentralizált rendszer felel-e meg jobban a célnak? Melyik irány jelenti az egészséges fejlődés útját, me­lyikhez alkalmazkodva tudjuk jobban megkö­zelíteni az állam legfőbb célját, a polgárok jólétének előmozdítását 1 ? Kétségtelen, hogy rendkívüli viszonyok között nehéz egy ilyen nagy kérdés gyakorlati eldöntése, de bármi­lyen körülmények között is megállapíthatjuk a jobb, megfelelőbb elveket. A trianoni hely­zet likvidálásához feltétlenül szükséges volt az erős centralizáció, a területgyarapodások ide­jében azonban mindinkább előtérbe került a feladatok központi megoldásának sok-sok ne­hézsége, és ha a háborús viszonyok néhány igen fontos ügykörben elkerülhetetlenül szük­ségesség is teszik a központi ügyintézést és ezzel tápot adnak a bürokrácia fejlődésének, mégis még ilyen időkben is meg kell, hogy nyilvánuljanak olyan törekvések, amelyek az egészségesebb fejlődés alapjai lehetnek. A belügyminisztérium központi igazgatá­sát ebből a szempontból vizsgálva nagy elégté­tellel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren je­lentős haladás mutatkozik. A túltengő minisz­teriális bürokrácia működésére, annak hátrá­nyaira az utóbbi években magam is és mások is rámutattunk max ebben a Házban, tehát mem akarom most ezt az unalomig csépelt kérdést újból bővebben fejtegetni. Tudjuk, hogy ilyen bürokrácia van. tudjuk, hogy rossz és azt is tudjuk, hogy változtatni kell rajta. Annál ör­vendetesebb tehát, ha a változás megnyilvá­nulásai a belügyi tárca keretében annyira szemíbetűnöek. Az élethez való alkalmazkodás, a felmerülő közigazgatási kérdéseknek nem a jogszabályok <m>eirev betűin, hanem a valóság sürgető érdekein át való vizsgálata jellemzi a belügyminisztérium legfontosabb osztályait. Az önkormányzatok szigorú vagy on felügy ele­tének módszerei gyökeresen megváltoztak. A 29*

Next

/
Thumbnails
Contents