Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-303
Áz országgyűlés képviselőházának SÖ3. zalókos csökkenését. Ha pedig számításba vesz 1 szűk még azt is, hogy az 1942. évi költségvetésben még nem vehettük figyelembe a visszatért délvidéki területek szükségleteit, a most tárgyalás alatt álló költségvetésben pedig már ez is benne foglaltatik, akkor a fejlődés görbéje még inkább lefelé mutat. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy egy háborúban élő nemzet költségvetésében már az is nagy eredményt jelent, ha a már megszerzett értékek megerősítésén felül még a további fejlődés céljaira is tudunk bizonyos hiteleket biztosítani. T. Ház! Bár szerény törekvésem az, hogy ismertetésemben inkább a számok mögött található lélekre helyezem a súlyt, mégsem mellőzhetem el, hogy a következőkben néhány számadatot ne soroljak fel a belügyi költségvetés belső szerkezetének megvilágítására az 1942. és 1943. évi programm összehasonlításában. Közigazgatási kiadásokra az 1942. évben 36,222.000 pengő, az összkiadás 12 7%-a, míg 1943-ban 46,037.000 pengő, tehát az összkiadás 13*33%-a jut. Egészségügyi éis gyermekvédelmi célokra 1942-ben 52,925.000 Pengő, az összkiadás 18*55%-a, míg 1943-ban 62,454.000 pengő, az összkiadás 18-09%-a jut. Szociális ' kiadásokra 1942-ben 96,812.000 pengő, az összkiadás! 33'94%^ 1943-ban már 116,357.000 pengő, az összkiadás 3371% közbiztonsági költségekre pedig 19424) en 99,320.000 pengő, az összkiadás 34-81%-a, 1943-ban 120,373.000 pengő, az összkiadás 3487 százaléka jut. Az az arány tehát, amely a rendelkezésre' álló hitelnek főágazatok szerinti megoszlásában az 1942. évben megvolt, tisztán megállapítható az 1943. évi költségvetésben is. A közrend fenntartásának kiadásai, valamint a szo ciális haladást és a társadalmi kiegyenlítődést biztosító hitelek túlsúlyban vannak a költségvetésben. A közigazgatási berendezés kiadásainak aránya kissé emelkedett, a közegészség ügy aránya pedig néhány tized százalékká1 romlott. Ez utóbbinál azonban nem szerepel nek még a költségvetésben az 1942 : XIL* tc.-nek, az új közegészségügyi törvénynek a kihatásai, mert ez a törvény csak 1943 január 1-ével kerül végrehajtásra. Az e téren mutatkozó elenyésző arányromlás tehát a valóságban teljem kiegyenlítődést fog nyerni. íme, a felhozott számok matematikailag bizonyítják azt a tételt, amelyet már előzőleg felállítottam, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy még az 1943. évi háborús költségvetésben is biztosítva van a fejlődés vonala a szociálpolitikai és közbiztonsági kiadásoknál. Ez az a két ágazat, amelyeknek fejlesztése a háborús megrázkódtatások között is alapvetően fontos. A háborús erőfeszítések megpróbáltatása még sokkal inkább előtérbe helyezi a szociális kérdéseket,, mert hiszen e célok megközelítésű nélkül a belső front nyugalma alig biztosítható. Eltekintve tehát az államcélok egyre helyesebb felfogásában megnyilvánuló szociális érzék fejlődésétől, a háborús belpolitika szempontjából is prominens érdek a szociális nyugalom további kiépítése, A belső rend és biztonság szempontjából nélkülözhetetlen karhutalom fejlesztésének különös érdekeit talán nem is szükséges nyomatékosabban hangsúlyoznom, mert ezek annyira maguktól értetődők és annyira velejárnak a visszatért területek oly sok különleges tényezőtől zavart közviszonyainak konszolidálásával. S ha az 1943. évi belügyi költségvetésben ülése 1Q4Ù, november lö-en, keâdeû. 147 az elmúlt évi költségvetés hiteleivel szemben biztosított több hitelt számértékein keresztül nézem a fejlődést, úgy azt kell megállapítanom, hogy a szociális kiadások terén 20 millió pengővel, a közbiztonsági kiadások terén pedig kereken 21*6 millió pengővel kedvezőbb a helyzet, mint 1942-ben volt. T. Ház! A költségvetés általános jellemzésének teljessé tételéhez rá kell még mutatnom arra a tényre is, hogy az egész költségvetésen végigvonul a személyi kiadások emelkedése. Ez három fötényezőre vezethető vissza. Ezek egyike az illetményeik emelése, másika a területgyarapodással járó személyzetszaporítás, végül pedig a különböző státusokban végrehajtott létszámarányosítás- Ez utóbbi sok, éveken át alig orvosolhatott tisztviselősérelem megszüntetését biztosítja, mert az előléptetési lehetőségek megkönnyítésével növeli a munr kakedvet és munka értékét iá. T. Ház! Az állam végrehajtó hatalmának zavartalan működését a közigazgatási berendezkedés biztosítja, ennek a szervezetnek túlnyomó része pedig a belügyi kormányzat hatáskörébe tartozik; amikor tehát állaanéletünk munkaprogrammjának szemléletéről van szó, akkor, a belügyi kormányzat e nagyfontosságú részének vizsgálata eíőténbe kerül. Itt van a miniszteriális központi igazgatás és itt vannak felsorolva oz önkormányzatoknak, a vármegyéknek, városoknak és községeknek, valamint a kárpátaljai kormányzói biztosságnak költségei is. Az első és legfontosabb kérdés ebben a témakörben az állami berendezés rendszerének vizsgálata. A centralizált vagy decentralizált rendszer felel-e meg jobban a célnak? Melyik irány jelenti az egészséges fejlődés útját, melyikhez alkalmazkodva tudjuk jobban megközelíteni az állam legfőbb célját, a polgárok jólétének előmozdítását 1 ? Kétségtelen, hogy rendkívüli viszonyok között nehéz egy ilyen nagy kérdés gyakorlati eldöntése, de bármilyen körülmények között is megállapíthatjuk a jobb, megfelelőbb elveket. A trianoni helyzet likvidálásához feltétlenül szükséges volt az erős centralizáció, a területgyarapodások idejében azonban mindinkább előtérbe került a feladatok központi megoldásának sok-sok nehézsége, és ha a háborús viszonyok néhány igen fontos ügykörben elkerülhetetlenül szükségesség is teszik a központi ügyintézést és ezzel tápot adnak a bürokrácia fejlődésének, mégis még ilyen időkben is meg kell, hogy nyilvánuljanak olyan törekvések, amelyek az egészségesebb fejlődés alapjai lehetnek. A belügyminisztérium központi igazgatását ebből a szempontból vizsgálva nagy elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren jelentős haladás mutatkozik. A túltengő miniszteriális bürokrácia működésére, annak hátrányaira az utóbbi években magam is és mások is rámutattunk max ebben a Házban, tehát mem akarom most ezt az unalomig csépelt kérdést újból bővebben fejtegetni. Tudjuk, hogy ilyen bürokrácia van. tudjuk, hogy rossz és azt is tudjuk, hogy változtatni kell rajta. Annál örvendetesebb tehát, ha a változás megnyilvánulásai a belügyi tárca keretében annyira szemíbetűnöek. Az élethez való alkalmazkodás, a felmerülő közigazgatási kérdéseknek nem a jogszabályok <m>eirev betűin, hanem a valóság sürgető érdekein át való vizsgálata jellemzi a belügyminisztérium legfontosabb osztályait. Az önkormányzatok szigorú vagy on felügy eletének módszerei gyökeresen megváltoztak. A 29*
