Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

ni 36 Az országgyűlés képviselőházának 300. van, a szobranjében 160 tag foglal helyet. Chile ben 45 ; 132 az arány a felsőház és a képviselőház között, Kolumbiában 5b : 131, Dániában 76:142, Svájcbam 44:187, az Északamerikai Egyesült Államokban 96 szenátusi tag van, ugyanakkor 485 tagja van a képviselőháznak, Olaszországban 443 a szenátusi tagok száma, 682••'képviselővel szemben. Ezzel nem azt akarom bizonyítani, hogy itt mindenhol több a képviselők száma, mert végeredményéiben ná• lünk, ha a felsőház tagjai is kevesebben lettek volna, egy paritásos megoldással lehetett volna segíteni olyanképpen, hogy ha közös tárgyalás esetén a képviselők száma nagyobb lett volna, ki lehetett volna bizonyos számú képviselőt sorsolni s így egyenlő számú felsőházi tag és képviselő állott volna egymással szemben. De :S régd ^elvek alapján, ahogyan a paritás megvolt, senkinek sem lehet kifogása az új

1 rendelkezések ellen. Én ugyan a magam részéről ta* >\àn még egy nagyon helyes korrektivumot taglaltam volna. Én az államfői kinevezéseik számára fenntartott 25 tagot elég kevésnek tartom. J'Àz államfőnek talán egy nagy oh b számot is -lehetett volna biztosítani, mert hiszen rengeteg kitűnő ember van, akiket, bár aktív politi• kával nem foglalkoznak, a törvényhozásba be lehetne hívni, hogy tapasztalataikat ott érvény ékíthessék», T. Ház! Én még egyet szeretnék hozzáfűzni. Akkor, amikor már két zsidótörvényt hoztunk a felsőházban még mindig ülnek zsidók. Ma, amikor az alsóházba — ahol a nép akarata megnyilvánul — Budapesten kívül az egész országból egy zsidó vagy zsidószármazású képviselőt sem küldtek be> akkor nagy megnyugvást keltene a nemzet körében, ha a felsőház is tiszta keresztény alapra helyezkednék, jnert mégis csak furcsa, hogy ma például egyedül a fe sőház külügyi bizottságában négy .zsidó foglal helyei Ma arizálunk mindent, tehát a törvényhozást is arizáljuk. Legyen az a keresztény magyar nemzetnek hű kifejezője. (Rassay Károly: Akkor tegyék le itt is a keresztlevelekéi., neosak a kofáktól követeljék! — Maróthy Károly közbeszól, — Rassay Károly: Nem intézik el, itt tegyék le a Ház asztalára! Nem tudom, hol lesznek zavarok?! — Maróthy Karoly: Önök talán nem intézik el... — Zaj. — Rassay Károly: Mindenhol lenne zavar! Próbáljuk meg! — Maróthy Károly: Próbál 'jük!) •• .' •{ Miután Rassay t. képviselőtársam közbes^zó-ását befejezte, bátor vagyok egy kérésemet, a belügyminiszter úrnak előadni. A múlt héten ugyanis egy törvényt hoztunk te'ő alá, amely: -törvényhatósági joggal ruházta fel Kaposvár' • és Szombathely városokat. A törvényben ezt a ; két várost nem látom és ezért kérdem a bel-, ügyminisz^er urat, nem lehetne-e éhbe a tör : vény ja vaslatba be

1 e venni egy olyan szakaszt,; amely szerint Kaposvár és Szombathely mint -törvényhatósági jogú városok pótlólag — még lia talán a felsőházi választások meg is ejtettek ! 'volna közben — egy-egy tagot küldjenek be a felsőházba. Ezekben vol!íam bátor a javaslathoz hozzá-szólni, amelyet pártállásomra, való tekintettel, .elfogadok, (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) : Elnök: Szólásra következik? ;% Szeder János jegyző: Homicskó Vladimir! Elnök; Homicskó Vladimir képviselő urat „illeti a szó. Homicskó Vladimir: T. Ház! A törvény javaslatot már minden oldalról megvilágították* Én mégis bátor vagyok felszólalni, de; csak rövid időre akarom a t. képviselő urak ülése 1942 október 30-án, pénteken. türelmét igényibe venni. Rá akarok mutatni arra az anomáliára, amely valószínűleg csak tévedésből csúszhatott be a javaslatba. Tudniillik a javaslat egyik szakaszában van egy olyan rendelkezés, hogy a kormány a pravoszláv püspökök közül egyet kijelöl és azt nevezteti ki az államfő által felsőházi taggá. A pravo szláv egyház: a keleti katolikus egyház minden felszentelt püspöke püspöki hatalmat gyakorol és püspöknek vau elismerve az egész világon. Annak edenére, hogy a római katolikus egyház hadiállapotban van a keleti katolikus egyházzal, _ mégis minden egyetemes zsinatra meghívja a pápai szék az összes püspököket, így a keleti katolikus egyház püspökeit is. Ez azt jelenti, hogy a keleti katolikus, a pravoszláv püspökök elismertetnek a pápa által mint püspökök. (Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem katolikusak ...) Az megint más kérdés, hogy nem jelentek meg a zsinaton, (Rassay Károly: Ügylátszik, ők nem ismerik el!) azonban a püspöki hatalmuk, a püspöki funkciójuk és a megyéspüspöki megbízásuk megvan, ezért nekik jár a Magyarországon dívó jog és természetszerűleg joguk van ex offo helyetfoglalni a felsőházban. A felsőházban helyetföglalnak az összes római katolikus megyéspüspökök és még a priorok is: a ciszterciták rendfőnöke, a pannonhalmi főapát, a piarista rendfőnök és a premontreiek rendfőnöke. Ezek négyen tehát helyet foglalnak a felsőházban, pedig nem megyáspüspökök. A keleti katolikus egyháznak körülbelül 2-5 millió híve van Magyarországon és ezeket csak egy püspök fogja képviselni. Ha e szerint az arányszám szerint számítanók az egyházi képviseletet a felsőházban, akkor még 15 ilyen egyházi képviselőnek sem volna szabad benne ülnie a felsőházban. Ha ugyainis a 2-5 millió pravoszlávnak . egy képviselete van, akkor igazság szerint minden 2*5 millió másvallású részéről is csak egy képviseletnek kellene ott lennie. A mai helyzetet sérelmezem és kérem at. kormányt, intézkedjék, változtassa meg a nézetét és hívja be a felsőházba a görögkeleti megyéspüspököket, aunál is inkább, mert 1914/18. előtt az összes görögkeleti megyéspüspÖkök ex offo tagjai voltak B, főrendiháznak. A pátriárkától, a metropolitától kezdve az összes görögkeleti püspökök főrendiházi tagok voltak. Tehát bent ültek a főrendiházban a görögkait olikus püspökök: az öt-hat szerb és nyolc-tíz román, összesen , 15—20*an ültek benn, most pedig csak egy fogja képviselni a görögkeletieket, annak ellenére, hogy a görögkeletiek ma ugyanannyian vannak, leszámítva a délerdélyi részt. Azt hiszem, ezzel nem követelek semmi jogelleneset, ellenkezőiéig, helyesen cselekszem, ha felhívom a kormány figyelmét erre az anomáliára. Nagyon kérem, méltóztassék ezt figyelembe venni. Elnök; Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs több szónok! Elnök; Ha több szónok feliratkozva nincs, akkor kérdem a t. Házat, van-e vailaki, aki a javaslathoz hozzá kíván szólni? (Nincs!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. . vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy ml niszter; T. Ház! A vitában elhangzott felszólalásiokra reflektálva, legyen szabad először megint körülhatárolnom azt a célt, amelyét ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával követtünk. Ez a törvényjavaslat nem akarta felvetni a magyar alkotmány berendezkedésének kérdéseit, nem akarta felvetni a felsőház