Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

Az országgyűlés képviselőházának 300. ban a képviselőktől várt.« A kormán y változás­ból kitűnt, hogy nemcsak a felsőházunk köz­jogi hatalma van tehát meg, hanem politikai tülhatalma is vaii a képviselőházzal szemben és így az ország sorsa nem a képviselőválasz­tásokon dől el, hanem a felsőház összetételén. (Rassay Károly: Ezt már nem Nagy Emil mondotta!) Ezt már nem Nagy Emil mondotta. (Derültség.^ — Rassay Károly; El kell válasz­tani az idézettől!) De legyen szabad nekem állításom igazolá­sára a leghitelesebb személyt, magát néhai Darányi Kálmánt is megszólaltatni. Ô a követ­kező nyilatkozatot tette eltávozásának, lemon­dásának napján (olvassa): »Az utóbbi időben sokszor hallottuk azt a kívánságot, hogy a kor­mány bizonyos jelenségekkel szemben nagyobb eréllyel lépjen fel.« — A jelenségek a szélső­jobboldali mozgalmak voltak. (Tovább olvassa.) »Rendet és fegyelmet fenntartani elsősorban valóban az országban a kormánynak a köte­lessége, de e mellett a megállapítás mellett meg kell jegyeznem«, — folytatta Darányi volt miniszterelnök úr — »hogy mindenkinek vi­szont egyéni kötelessége a szociális feszültsé­get is enyhíteni.« (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) Mit jelent ez magyarul? Ez azt jelenti, hogy a felsőháznak megüzente Dará­nyi volt miniszterelnök úr a távozásakor, hogy a felsőház igenis nem igyekezett a szo­ciális feszültséget eléggé levezetni, (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Nem bizony) nem igye­kezett eléggé enyhíteni ezt a feszültséget (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) és ezért kellett Darányinak távoznia. Kétségtelen, hogy az állam hajóját két különálló, egymással gyaikran szembekerülő közjogi testület egyszerre nem kormányoz­hatja; csak az egyik kormányozhatja. Vala­melyiknek bizonyos túlsúlyt kell adni. Idáig e'z a túlsúly itt volt a képviselőházban. Ez a túlsúly 1938 óta már nem a képviselőházban van, hanem a felsőházban. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Kép vise 1 őház! Azt olvassam a bizottság jelentésében, hogy igenis minden társadalmi osztályt egyformán megszólaltat a felsőház. Az előbb bátor voltam ismertetni a felsőház struktúráját és abból megállapítani azt, hogy ellenkezőleg- áll a dolog: egyoldalú érdekkép­viselet a felsőház. De a magyar nép szelek­tálása nem egyedül a felsőházban van, hanem már itt a képviselőházban jelentkezik, jelent­kezik^ pedig- titkos választó jogunk mineműsége folytán. Méltóz.'fatnak arra jól emlékezni, hogy titkos választójogunk még meg sem volt, a ko­csi tehát még készen sem volt, de mi már rá­raktuk a fékeket, mert már akkor a kormány­zói jogkör kiterjesztése és a felsőház jogköré­nek kiterjesztése bekövetkezett. Elnök; Kérem, méltóztassék a tárgy mel­lett maradni. Nem a titkos választójogról, ha­nem a felsőházi törvény módosításáról van szó. Maróthy Károly: A magyar nép érdekkép­viseletéről beszélek és meg- kell... Elnök: De méltóztassék a felsőházról be­szélni^ és arról a javaslatról, amely tárgyalás alatt áll. Maróthy Károly: T. Ház! Az » körülmény tehát hogy^ a magyar képviselőház szervezeti összeállításában is bizonyos tekintetekben^ az anyagi szempontok dominálnak! éppen úgy, mint a felsőház, összeállítása tekintetében... (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter közbeszól,) A miniszter úr ezt nem érti. ülése 1942 október 30-án, pénteken. 131 (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter: Nem értem!) Legyen szabad ezért kifejte­nem —• amiben az imént megakadályoztattam — azt, hogy amikor a választójogi törvényt tárgyaltuk... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő r urat, hogy tessék a tárgy mellett maradni és ne méltóztassék kifejteni akarni^ azt, ami kifejté­sének mellőzésére kértem a' képviselő urat. Maróthy Károly: A miniszter úr érdeklő­désére akartam kifejteni, (vitéz Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter; Nem is érdek­lődtem! Abszolúte nem érdekel! — Derültség.) Természetesen meghajlok az elnök úr figyel­meztetése előtt, elállók ettől és továbbmegyek. Természetesen ezután^ abban a magyar népben, amely látja a felsőház struktúráját^ és látja a képviselőház összeállítását, a, reménytelenség érzése fog felkeltődni. Négy évtizeden keresz­tül verekedett a jogáért és most látja azt, hogy az események tulajdonképpen a felsőházban dőlnek el. ' Azt kell mondanom, közismert jelenség, közismert tény és egész irodalma van már annak, hogy a parlamentarizmus beteg. Azt sem lehet állítani, hogy a ómagyar parlamen­tarizmus kivétel volna és túlságosan egészsé­ges volna. Egy azonban kétségtelen. Kétség­telen, hogy ilyen javaslatokkal, amelyek an­nak a középkori intézménynek az életét hosz­szabbítják meg és injekciózzák, semmi esetre sem lehet ía, magyar parlamentarizmust meg­gyógyítani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbal­oldalon) Ez egészen bizonyos. A nemzeteknek a politikai egyenlőségért vívott küzdelme és harca a legtöbb államban már 30—40 évvel ez­' előtt eldőlt. Ma már a legtöbb nép ott tart. hogy politikai egyenlőségén túl a gazdasági és szociális egyenlőségét is követeli, kiverekszi és sikerrel meg is valósítja a nemzetiszocialista államokban. Mi még mindig ott tartunk, hogy ugyanakkor ezekről a szociális és gazdasági egyenlőségekről szó sem lehet és még a poli­tikai egyenlőségünk sincs meg, mert ilyen javaslatokkal egy középkori intézményt aka.­runk továbbra, is életben tartani. T. Ház! Minden nemzet, amely az alkot­mányosságnak legalább a kezdetén volt, már a múlt évszázad végén elintézte közjogi perét az urakodójával és ahol nem intézték el, ott az idejemúlt, rosszul megszervezett felsőházak azoknak a nemzeteknek az alkotmányával puztultak el. így belső forradalmak mosták el az olasz, az orosz, a portugál és a török kinevezéses felsőházakat, amelyek tulajdonkép­pen az abszolút monarchiának voltak a segéd­eszközei, éppen így eltűntek az osztrák és német belállamoknak főrendi alapon megszer­vezett felsőházai, valamint a spanyol felsőház is. (Rassay. Károly: A képviselőház is egyide­jűleg!) Az angol felsőház megrendszabályozá­sára, illetőleg átalakítására, sőt eltörlésére éppen napjainkban nagy mozgalom indult meg Angliában, azzal foglalkoznak ott, hogy Anglia megváltoztassa ősi és minden más ál­lamnak példát adó országgyűlési berendezke­dését. T. Házj A végén ml egyedül maradunk ezzel az ósdi, ókonzervatív közjogi intézmé­nyünkkel. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ba­aolyvár!) Kétségtelen dolog, hogy kisértetiesen hasonlít parlamentünk mai munkája a résri országgyűlésnek a múlt világháború alatti kis törvényekkel való foglalkoztatásához, pepecse­léséhez. Apró-cseprő javaslatokat tárgyaltak w; 2 5 .

Next

/
Thumbnails
Contents