Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

Az országgyűlés képviselőházának BOO. ülése 1942 október 30-án, pénteken. 129 fele annyit, igaza van a miniszter úrnak, tehát Magyarország egész lakossága kétszer annyi tagot küld be, mint amennyit 150 mágnáscsalád egymagában beküld, azt gondolom azonban, hogy ez sem túlságosan változtat a dolog lényegén. Szó sincs tehát arról, hogy a nemzeti akarat kifejezője, az általános nemzeti akarat megszólaltatója lehetne a felsőház. Gondoljunk csak arra, hogy miképpen állunk azokkal, akik államfői kinevezés útján jutnak be a felsőházba. Ezek legtöbbször önmagukat képviselik. Még furcsább azonban ez akkor, ha meggondoljuk, hogy végső esetben a felsőház együttes numeri" kus többsége titkos szavazással minden vita nélkül dönt összeütközés esetén és ilyenkor egymás mellett ül a képviselő, az a képviselői akit valamely vármegye lajstromán 50.000 választó és a mögötte álló 150.000 lélek küldött be a képviselőházba, azzal a felsőházi taggal, aki egyedül — mondjuk '— a Goldberger Sám. és fia céget képviseli, (Szőllősi Jenő: Ügy van!) vagy együtt ül azzal a Chorin Ferenccel, aki legfeljebb a maga vállalatait és a maga gazdagságát képviseli, nem pedig 150000 lelket a magyar tömegből és mégis ugyanaz a súlya, ugyanaz a szavazata, mint annak a képviselőnek. Még állítani is nehéz tehát erről a felsőházról, hogy egyformán minden társadalmi osztály véleményét fejezi ki. T. Ház! Itt van egy másik dolog, amelyet meg kell említenem, a kor kérdése. Vannak fiatal lelkű Öregek, ez tagadhatatlan, általában azonban a koreszme megértése mégis biizonyos korhoz van kötve. Ha körülnézünk itt a képvi. selőházban és kiszámítjuk a képviselők átlagéletkorát, akkor megállapíthatjuk a legutóbbi almanach adatai szerint, hogy átlagban egy képviselő most 52 éves. Ha ugyanakkor a felsőházat nézzük, megállapíthatjuk, hogy ott 90 éven felül is van három, 80-on felül van 22 felsőházi tag sib., stb., úgyhogy a törvényhozás megnyitásának pillanatában átlagban 66 és fél éves volt egy felsőházi tag; ha most már hozzáadjuk az azóta eltelt 'három évet. akkor közel 70 éves átlagban van egy felsőházi tag. (Rassay Károly: Melyik a helyes életkor?) Tehát a magyar képviselőház is egy fél-generációval idősebb a .magyar nép átlagéletkoránál, a felsőház predig egy teljes generációval idősebb a magyar népnél,, viszont másfél generációval i'dősebb a felsőház azoknál, akik ma kint a harctéren életüket áldozzák az új Európáért és akiknek egészen más felfogása van. mint amilyen a felsőházban megnyilatkozik. Más nyelven beszél, más kornak a nyelvén beszél a magyar felsőház, mint ahogyan beszélnek ma a fronfcharcösok/íRassay Károly: De a 25 évesek sem úgy beszélnek, mint az 50 évesek!) De tovább kell mennem és azt kell mondanom, hogy a társadalmi és vagyoni különbség még szembeötlőbb a magyar nép és annak képviselete között. Bár a képviselőház tagjainak soraiban is elég kevés a magyar dolgozó tömeg képviselete, mert mindössze 19 kisbirtokos gazdálkodó földmíves ember van soraink között — a statisztikát a parlament összeülésének idejéből Való adatokból veszem — négy kisiparos, három ipari szakmunkás, de földbirtokos ugyanakkor elég sok: 59, nagyiparos 10 van a képviselők között, mégis igen nagy a különbség a felsőházzal szemben. Hogyan is állunk ott ezekkel az adatokkal ? Az előbb említett időpontban 248 felsőházit tag adata áll rendelkezésemre. Ennek a 248 felsőházi tagnak a foglalkozási statisztikája egyúttal a társadalmi, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. vagyoni és jövedelmi viszonylatait is ínegniu. \ tatja és ezt ils feltárja. Ezért nem érdektelen annak megállapítása, hogy a 248 felsőházi tagból, leszámítva a középosztályhoz tartozó orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, ügyvédek, főiskolai tanárok és írók számát ,akik harmincán' vannak, szerepel ott 88 nagybirtokos, 6 nagyiparos, 11 bankigazgató, 15 állami főtisztviselő. 42 egyháznagy. Ezekkel szemben, tehát iflyen ha-, j talmas nagy vagyoni képvisel ettél szemben, a 1 248 felsőházi tagból mindössze négy kisbirtokos j és két kisiparos van, munkás pedig egyetlenegy sem. A 248-ból tehát egypár, kevésszámú közép ! osztálybelit leszámítva, hat kisember áll, szem! ben 242 olyannal, akiknek az életszínvonala; t

oronymagais«ágiban áll a dolgozó magyar tömegek életszínvonala felett. (Vájna Gábor: A kisemberiek korán meghalnak!) : Ismét nem a korszellemet idézem, nem a felforgatóknak nevezett nyilasokat, hanem egy 1885-ből való

w idézetet hozok a képviselőház elé, Tóth Lőrinc akadémiai tagnak és magasállású bírónak a nyilatkozatát, aki a következőiket mondotta (olvassa): »Nem. szabad megengedni, hogy a gazdagoknak elkülönített érdek« legyen a, nemzetétől és nem szabad nekik ezen a címen külön képvisel et et juttatni.« (Rassay Károly: Vagyoni cenzus alapján!) Ez volt 1885-ben és azóta ma 1942-t írunk. Közben megváltozott a világ és mi nem jutottunk el odáig, ameddig egy akadémiai tag és magasállású bíró 1885-ben eljutott. A felsőháziak személyes' tulajdonában egymillió' katasztrálisi holdnál több föld van, nemi is beszélve arról, hogy beneficiumok alakjában egyes felsőházi tagok kezén, a főpapok kezén további egymillió katasztrális hold van. A felsőháziak kezében van bank- és hitelérdekelteégünk, gyáriparunk^ és bányáink^ túlnyomó része, így felsőházunk az ingó es ingatlan vagyonnak, az országos és egyeteme« virilizmusnak az egyoldalú érdekképviselete,: ahonnét a proletármilliók képviselői teljem mértékben ki vannak zárva. Érthető tehát, ha a felsőháziak megtalálják újra és újra a szimpátiakaposiolatot a zsidósággal és megtalálják a kapcsolatot a nagybirtok védelmében. A zsidókérdés és a földkérdés a dolgozó magyar milliók hátrányára fennálló pozíciókat akarja kikezdeni, a vagyon- és jövedelemmegoszlás kérdésében akar igazságot szolgáltatni.: A földkérdés a feudalizmus s a közjogi jogosítványok, a zsidókérdés pedig a liberalizmus és az ál demokrácia nagy épített védelmi vona* lába ütközik tehát bele. Legyen szabad rámutatnom arra a világnézeti különbségre, amely fennáll immáron felsőházunk és a magyar tömegek felfogása Között. Nem beszélek részletesebben arról, hogy felsőházunknak még ma is tíz, zsidőszármazású tagja van. Nem beszélek azokról sem, akik összeköttetéseiknél fogva, családi, rokonsági és egyéb vagyonjogi kapcsolataiknál fogva el vannak kötelezve a zsidóság számára. De éppen nem véletlen az, hogy két vagy három évvel ezelőtt, amikor Károlyi Gyula vezetésével 140 felsőiházi tag együtt vacsorázgatott s ennek a vacsorának egyik szónoka Szüllő Géza voH, — erről a vacsoráról és az azon történt felszólalásokról egyedül és kizárólag az orthodox zsidóság lapja az Újság emlékezett meg teljes részletességgel és különös módon aposztrofálta az ott elhangzott heszedek szónokait. Azt mondotta ezekről lm felsőházi tagokról, hogy »ezek az apostolok nyel25,