Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-300
Az országgyűlés képviselőházának 300. ülése 1942 október 80-án, pénteken.127 tagok száma is aránylag nagy mértékben emelkedik. Számuk az 1926. évi (törvény szerint 40 volt, később a területvisszaosatolásokkal kapcsolatban tett törvényhozási intézkedések folytán 22-vel növekedett, most pedig újabb 25-tel nő, végeredményben tehát 87 lesz. T. Ház! A felsőház tagjai közé kinevezés alapján bekerülhető tagok kérdése már az 1885. évi főrendiházi reform előtt m vitatott kérdése voit a magyar közéletnek. De már akkor eldőlt és kívánatosnak mutatkozott az, hogy legyen meg a mód arra, hogy kinevezés révén a felsőház tagjai közé azok is bejuthassanak, akik különös érdemeket szereztek a közügyek intézésében, akik tehát méltók arra, hogy az országgyűlés tagjai között helyet foglaljanak, ,de egyéb jogcím híján erre sor nem kerülhetne. Annakidején Nagymagyarországon az 1885. évi törvény szerint ez a számuk 30 volt. Később ez a, sssám 50-re emelkedett. Nagymagyarország létszámban sokkal szélesebb méretű főrendiházában a kinevezett elem számszerint kisebb arányban vett részt, mint familyen arányban vesz részt most majd a felsőházban. . Ámde kérdés, lehet-e valakinek óvást emelnie vagy akár észrevételt tennie a javaslatnak éppen ezzel az intézkedésével szemben? Hiszen éppen ezen a címen van módja a kormánynak olyan, a közélet terén valóban súlyos tekintélyű, komoly és eredményes munkára visszatekinthető egyéneknek a felsőház tagjai közé való kinevezésére előterjesztést tenni, akiknek a személye, tevékenysége és munkássága nél kül szegényebb volna a felsőház — s továbbmenőleg: az egész parlament — munkája, akiknek az ottléte szint és mélyebb tartalmat kölcsönöz a felsőháznak? $n úgy vélem, mélyen t. Ház, hogy a kinevezés alapján a felsőházba bekerülő tagok számának ez a radikális felemelése azt mutatja, hogy ia, kormány nagyon is megérti •'• ebben a vonatkozásban az idők szellemét es követelését, amely szinte parancsolóan írja elő, hogy olyan elemeknek, akii? egyéniségüknél, jellemüknél, tudásuknál é» múltjuknál fogva alkalmasak arra, hogy a parlament munkájában résztvegyenek, de az alsóházba való bejutást megelőző rengeteg tusakodásban, nehéz választási küzdelemben talán nem kívánnak résztvenni — s ilyenformán a közszámára elvesznének — a törvényhozás tagjai sorában való szereplés lehetősébe ebben a formában biztosíttassák. Mélyen t. Ház! A főrendi családok által választható tagok számainak négyre való emeleset illetőleg, amint az előadó úr tette, én is hivatkozom a javaslat indokolására. Az indor kolas kiemeli azt, hogy az 1926 : XXII. te. szellemében ezeket a családokat tulajdonképpen több képviselet illetné meg, de a kormány csupán a 10 százalékos emelést tartotta célszerűnek javaslatba hozni. Nem is ez a lényeg a főrendi családok választható felsőházi tagok számának megállapításánál. A lényeg az a másik intézkedés, amely ezeknek a választásira jogosult tagoknak vagyoni cenzusát állapítja meg s.amely lehetőséget nyújt arra, hogy az előírt vagyoni cenzusnál a visszakerült vagy még mindig elcsatolt területen levő vagyon, illetőleg az azután számítható adó is figyelembevétessék az érdekelteknél, vagy leszármazóknál és haláluk után 10 éven belül. Ilyenformán azoknak a jeles magyar családoknak a tagjai, akik igazán szenvedtek a magyarságukért, amikor az idegen uralom őket birtokaikból kiforgatta és akik semmiféle jogsegélybeiu nem tudtak birtokaikat visszakapni, ebben a tekintetben érzik annak a hazának simogató kezét, amely rájuk miíndenkor szeretöttel gondolt s amely őket meleg lélekkel várta és fogadta vissza. Mélyen t. Ház! Beszédemnek tulajdonképpen végére jutottam. Még egy gondolatot szeretnek a,zoniban beleiktatni annak anyagába. Nagy háborúban él ma a világ. Olyan háborúban, amelynek méreteihez fogható arányban az emberi tudás és emlékezés szerilat soha nem mozdultak meg a fegyveres tömegek, egymás sal szemben. Soha nem csaptak össze egymással olyan hatalmas, gigászi erők, mint amelyek most életre-halálira vívják meg ezt a, küzdelmet, amelynek eldőlte minden bizonnyal hosszú időre fogja megállapítani a nemzetek sorsát. • i ; • .j • Ez a háború már mostani adottságában, belső kisugárzásaibain is rengeteg problémát vet fel, amelyekkel a törvényhozásnak újra meg újra foglalkoznia kell. És bár bölcs a kormánynak az az álláspontja, hogy a nagy átfogó reformokkal szemben a halasztás elvét vallja, rengeteg sok olyan kérdés van, amelyeknek megvizsgálása és megoldása nem tűr halasztást. Amelyekkel foglalkozni kell, amelyekkel kapcsolatban adandó alkalmiakkor tehát érvényesülnie kell a felsőháznak az ősi magyar alkotmányból folyó ama szerepében, mely a szakszerűséget, a bölcseséget, s ha kell, a mérsékletet Írja elő, a megoldásra váró kérdésekben. Mélyen t. Ház! A háború tovább és továblbgördül a maga vészes útján. Mégis^ egyszer majd elközeledik a háború vége is. Számolnunk kell azzial, hogy a fegyverek lármája egyszer csak elhalkul s utóbb majd teljes mértékben megszűnik. Akkor, amikor ez az állapot bekövetkezik, még sűrűbben fognak majd felmerülni olyan gazdasági, társadalmi, s talán .államjogi kérdések is, amelyek gyors és mégis mélyreható tárgyalást, gyors és mégis a nemzet érdekében való megoldást fognak kívánni. Szükség lesz akkor arra, hogy a nemzet egészéből összegyűjthető valamennyi komoly erő ott legyen azoln a legmagasabb hivatású fronton, amely frontot mi az országgyűlés nevén a parlamenti élet igazi fundamentumának tekintünk. Én ennek a frontnak, ennek az alkotmányjogi frontnak a megerősítését látom a javaslatban s látom a biztosítékát annak, hogy a felsőház számában kiegészülve, íiehéz időkben meg jobban tudja majd a hivatását teljesíteni s nyugodtan és felelősséggel tudja nehéz időkben a szakszerű bírálatnak a jogát gyakorolni. A felsőház megmutatta tizenhatévi működése alatt, hogy pontosan ismeri azokat a batárokat, amelyeken belül a magyar alkotmlany szellemében munkásságát ez idő szerint ki kell fejtenie. Akkor is, amidőn 1931-ben szükség volt a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása érdekében előbb a 36, később a 42 tagú országos bizottság kiküldésére, ennek a "bizottságnak munkájában a felsőház a maga részét mindenkor kiválóan teljesítette. Az az érdemes múlt, az a becses munkásság, amelyet a nyugodt, objektív bírálat a felsőházzal szemben megállapít, tölt el engem teljes bizalommal arra nézve, hogy a felsőház később is mindig tudni fogja a kötelességét aiz egész magyar nemzet érdekében. Ezért fogadom el, ismétlem még egyszer, ennek a javaslatnak a szövegét a végleges tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a johboldalon és a középen. — ' A szónokot üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül?