Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-299

Âz országgyűlés képviselőházának 299. ülése 1942 október 29-én, csütörtökön. 115 Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Kimondom tehát a határozatot, hogy a Há2 a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így Rajniss Ferenc és Kóródy Tibor képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. (Zaj a szélsőbalodalon.) Következik a mentelmi bizottság 729. számú jelentése gróf Széchényi Lajos képviselő úr mentelmi ügyében. Az elő-adó urat illeti a szó. vitéz Váczy György elgado: T. Képviselőház! A budapesti ~kir. főügyészség gróf Széchényi Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel mint az »Eke« Magyar Gazdák Állat- és Terményértékesítő Szövetkezet elnöke Kaik Endre ügyvezető-igazgatóval egyetemben a már a megalakulás napjától is kellő tőke hiányában fizetési nehézségekkel küzdő szövetkezet terhére 1938 június havában — tehát megalakulását követően alig- félévvel — 50.000 pengő váltókölcsönt vett fel Sehenkér és Társa budapesti _ cégtől a szövetkezet állatexportjainak céljaira. Azonban ezt az összeget rendeltetésétől eltérőleg Rajk Endre nyomban a felvétele után gróf Széchényi Lajosnak adta ki, aki azt továbbadta a Magyarság című napilapnak. A kölcsön összegéért — bár azért gróf Széchényi Lajos is ingatlangaranciát adott — a szövetkezet terhére -Rajk Endre és gróf Széchényi Lajos váltófel elősséget, kamatfizetési 'és részesedésjuttatási kötelezettséget — tehát lényegileg minden ellenszolgáltatás nélkül a Magyarság című napilapnak juttatandó vagyoni haszon szerzése céljából olyan kötelezettségeket — vállaltak, mint a szövetkezet ügyvezető igazgatója és elnöke, melyekkel a rendelkezésükre bízott szövetkezetnek tudva és akarva - vagyoni kárt okoztak, ahelyett, hogy annak az érdekeit kötelességükhöz híven előmozdították volna, aminthogy a szövetkezet fokozódó fizetési nehézségei folytán a Schenker és Társa cég a szövetkezet ellen polgári pert is indított, A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben ai Btk. 361. §-ába ütköző, a 363. § szerint minősülő és a 362. § szerint hivatalból üldüzendő hűtlen kezelés bűntettének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságától érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye ós a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Széchényi Lajos országgyűlési 'képviselő mentelmi jogát ebben uz ügyben függessze fel. Elnök; Kérdem, kíván-e valaki Szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, á vitát bezárom, ai tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a; mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ezzel gróf Széchényi Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 730. számú jelentése Rupert Rezső képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a: szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő ház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé beosztott ügyészi megbízottak vezetője 53/1942. szám alatt Rupert RezsÖ oszággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti in. kir. államrendőrség újpesti kerületi kapitányságának 1427/1942. kih. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás tétetett folyamatba a következő tényállás szerint. Rupert Rezső országgyűlési képviselő, mint Breekl György mészáros és hentesmester újpesti lakosnak ügyvédje, Üjpest megyei váró« polgármesteréhez intézett, 45.175/1941. szám alatt Breeklnek a sertéshús- és zsírforgalomból történt kizárása tárgyában, benyújtott, általa szerkesztett fellebbezésben a hatóságot sértő kifejezést használt, miáltal — a megkeresés szerint — az 1879 : XL. te. 46. §-ába ütköző kihágást követte el. A nyomozás adatai szerint a fellebbezést egész 'terjedelmében Rupert Rezső országgyűlési képviselő, ügyvéd szerkesztette,

r ezért őt terheli a büntetőjogi felelősség a szóbanforgó bűncs e lekményér C A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges. A bizottság úgy találta", hogy az ügyvédi rendtartás tárgyában "alkotót 1937 : IV. te. 153. §-a ötöld'ik bekezdésének kifejezett: rendelkezése szerint ügyvéddel szemben az 1879 : XL. te 46. §-ában meghatározott kihágás miatt eljárásinak helye nincs, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a: t. Képviselőháznak, hogy Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elf ogadini? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ezzel Rupert Rezső képviselő úr mentelmi jogát ebiben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 731. számú jelentése gróf Zichy János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.018/1942. J. n. szám alatt gróf Zichy János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kerté mert a budapesti kir. büintetőjárásbírósag B II. 21.271/2-1942. számú megkeresése szerint Farkas László Géza gödöllői lakos, fomaganvadló feljelentésére (nevezett képviselő •ellen a bíróság büntető eljárást indított» mivel Budapesten 1942. évi március hó közepe táján milnt aK Actio Catholica világi elnöke telefonon kérdést intézett az Actio Catholica Fekete Marton es Jámbor Dezső nevű tisztviselőihez, hogy mi jogon mer Farkas Endre pálos gyűjtést rendezni az Actio Catholieára hivatkozva. L telefonálás következte bem a feljelentés előadása szerint a Farkas Endre nevén szereplő Farkas László Gézát a Pálos-rend tagjai sora* ból kizárta. A feljelentés tárgyát képező e cselekmény ben az 1914 : XLI. te 1. §-ába ütköző rágalmar zás vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képvisel őhá'Znaik, hogy gróf Zichy János ország gyűlési képviselő meintelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.