Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-298

98 Az országgyűlés képviselőházának È98. A 7. § (3) bekezdését követően új (4) bekez­désként a következő .szöveg vétetett fel: »(4) A főszolgabíró, ha az, 1929: XXX. te. 69. §ának (3) bekezdésében említett állásból nevezték ki fő­szolgabíróvá, a VII. fizetési osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a VI. fizetési osztályba léptethető! elő.« E módosítás következtében a bekezdések en­nek megfelelően átszámoztattak, azaz a régi (4) bekezdésből (5), a régi (5)-ből (6) és a régi (6) bekezdésből pedig (7) bekezdés lesz. E módosítás következtében a régi (6) új (7) bekezdésnél a hivatkozási számok is megváltoz­tak. »A (4) és az (5)« szövegrész helyett »Az (5) és a (6)« szöveg kerül. Az új (4) bekezdés felvételét az indokolta, hogy a javaslat 4. $-ának (3) bekezdésében fog­lalt rendelkezés a vármegyei fő jegyzői és az árvaszéki elnöki, a tiszti főügyészi és a főszolga­bírói állásokat azonos fizetési osztályba tartozó állásoknak minősíti. Ezek között az állások kö­zött azonban bizonyos különbség van. Ez a kü­lönbség abban áll, hogy mig a főjegyző az árvaszéki elnök és a tiszti főügyész már hat évi szolgálat után előléptethető a VI. fizetési osz­tályba, addig a főszolgabíróra ez az előléptetési lehetőség csak a VII. fizetési osztályban eltöl­tött kilenc évi szolgálata után következik be. Ezek szerint a főszolgabíróvá kinevezett vármegyei főjegyző, árvaszéki elnök vagy tiszti főügyész az előlépési lehetőség szempontjából kinevezése folytán — amelyet pedig a 4. § (1) bekezdése értelmében köteles elfogadni — hát­rányosabb r helyzetbe kerülne. E hátrány ki- ; küszöbölését kívánja biztosítani e módosítás. Az előadottak alapján a közigazgatási bi­zottság javasolja a t, képviselőháznak, noery a törvényjavaslatot az általa elfogadott módosí­tásokkal a jelentéshez mellékelt szövegben el­fogadni és annak tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javas­lat címét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző: (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—i2. §-át. A Ház a címet és a szakaszokat elfogadja.) Elnök: A Ház ekként a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és azt tárgyalás és hoz­zájárulás végett' a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényható­sági jogú városokká alakításáról szóló törvény­javaslat részletei fölött való döntés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző: (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—5 §-át. A Ház a cí­met és a szakaszokat elfogadja.) Elnök: A javaslattal ekként a Ház részletei­ben is végzett és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! — Taps a jobbolda­lon.) Van szerencsém beterjeszteni az 1943. évi állami költségvetést. Tisztelettel kérem, hogy azt a Ház tagjai között szétosztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig a követ­kező bizottságokhoz méltóztassék utasítani: A miniszterelnöki és kisebb tárcák költség; vetését a pénzügyi bizottsághoz, a külügyi tárca költségvetését a pénzügyi és külügyi bi­zottsághoz, a közellátási tárcanélküli miniszter költségvetését a pénzügyi, közgazdasági és köz^ ülése 194% október %3-án, pénteken. lekedósügyi bizottsághoz, a belügyi tárca költ­ségvetését a pénzügyi, közigazgatási és társa­dalompolitikai bizottságihoz, a pénzügyi tárca költségvetését a pénzügyi bizottsághoz, az ipar­ügyi tárca költségvetését a pénzügyi , a közgaz­dasági és közlekedésügyi bizottsághoz, a keres­kedelemügyi tárca költségvetését a pénzügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottsághoz, a földmívelésügyi tárca költségvetését a pénzr ügyi és földmívelésügyi-bizottság'hoz, a kultusz­tárca költségvetését a pénzügyi és közoktatás­ügyi bizottsághoz, az igazságügyi tárca költség­vetését a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz, t végül a honvédelmi tárca költségvetését a pénz­ügyi és véderő bizottsághoz. Van szerencsém továbbá beterjeszteni á rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929:XXIX. te. 3. és 6. $-ai alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában készült jelentést. Kérem, méltóztassék azt kinyomtatni, szétosztatni g előkészítés céljából a pénzügyi bi­zottsághoz utasítani, Van szerencsém végül a Ház asztalára le­tenni az adóstatisztika 1941. évre szóló XI. füzetét. Elnök: A Ház a beterjesztett költségvetési javaslatot tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a mi­niszter úr által megjelölt bizottságoknak. A. házadómentességről, valamint az adósta­tisztikáról szóló miniszteri jelentések, minthogy azok már szintén kinyomattak, a Ház tagjai között szétosztatja s a házadómentességről szóló jelentést előzetes tárgyalás céljából kiadja a pénzügyi bizottságnak. A* pénzügyminiszter úr kíván szólni. (Hall­I juk! Halljuk!) Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter: T Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ez az ötödik költ­ségvetésem, amelyet beterjesztek a Ház elé, és boldognak kell mondanom magamat, mert meg­adatott nekem, hogy majdnem mindegyik költ­| ségvetésem nagyobb és nagyobb magyar impe­I rium alatt álló területre vonatkozik. (Éljenzés* \ és. taps.) ' .' Ez a költségvetés itt, mélyen t. Ház, na^ gyobb terület igényeit van hivatva kielégíteni, nagyobb terület szükségleteiről kivan gondos­kodni, mert az 1942. évi költségvetés még nem foglalta magában a visszacsatolt délvidéki te­rület bevételéit és kiadásait, viszont a most a Ház asztalára letett költségvetés az egész mai Magyarország kölségvetését magában foglalja. Háború közepette nyújtom be a mélyen t. Háznak ezt a költségvetést, még sem nevezhető ez háborús költségvetésnek, mert nem tartal­mazza a honvédségünk további felszerelésére szükséges költségeket és nem tartalmazza a hadviselés költségeit. Alapos megfontolás után határoztunk igy, de mindenesetre módot fo­gunk keresni arra, hogy elhatározásunk indító okairól, nemkülönben ezeknek kihatásairól, vár­ható mértékéről, valamint az anyagi fedezés módjáról a mélyen t. Házat a pénzügyi bizotl­ság vagy a 42-es országos bizottság útján tájé­koztassuk. Méltóztassék most megengedni, hogy egé­szen röviden áttérjek a költségvetés ismerteté­sére. Igazán csak néhány számadattal kívánok foglalkozni. A közigazgatás kiadásai 2920 mil­liót tesznek ki, bevételei 2769 milliót, úgyhogv a deficit 151 millió, pontosan 151.6 millió. Az üzemek deficitje viszont egy körülbelül 1.300 milliós bevétel, 'kiadás és forgalom mellett 48.8 millió, úgyhogy összes deficitünk 200.4 millió

Next

/
Thumbnails
Contents