Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-298

Az országgyűlés képviselőházának 298. Ezzel szemben már most rámutatok arra, hogy beruházások címén a közigazgatásnál 212 milliót-, az üzemeknél 220 milliót, t tehát összesen 432 milliót állítottunk be, ami lényegesen meghaladja a 200 milliós deficitet. Mint említettem, a közigazgatás kiadásai 2 920 milliót tesznek ki, tehát 718 millióval többet, mint az 1942-es költségvetésben. Ennek természetszerű okai ' vannak, ezen okok közül hét okot szeretnék felsorolni a mélyen t. Ház tájékoztatására. (Halljuk! Halljuk!) Az emelkedés elsősorban arrla vezethető viasza, amint már említettem, hogy más és más területre vonatkozik a két költségvetés, mert ez a költségvetés a délvidéki területek szükségleteiről is gondoskodik. A második ok, hogy lényegesen emeltük a b önvédelmi tárca költségvetését (Általános élénk helyeslés.), amit, azt hiszem, nem kell indokolni, mert ez magáért beszél. (Ügy van! Úgy van!) A 'harmadik ok az. hogy gondoskodni kellett a mezőgazdaságfejlesztő terv végrehajtásáról (Helyeslés jobb felöl és középen.) és az ehhez szükséges fedezetről. Emelkedtek ezenkívül — ezt említem negyedszer — az egyéb termelést előmozdító kiadások, amelyek azonban nagyrészben bevételemelkedéssel is összeköttetésben állanak. _ Ötödször rámntatok, hogy az 1942. évi kölíségvetés elkészítése után emeltük fel ,a köztisztviselők fizetését, jelentős mértékben emeltük a köztisztviselők családi pótlékát, emeltük a nyugdíjaikat és ezeket a költségeket most már természetesen beállítottuk a költségvetésbe. Hatodiknak említem, hogy a szociális gondoskodás terén is továbbmentünk, jónéhány kérdést megöl do ttunk, ami természetesen költségtöbbletet okoz. Ezekről majd beszédem további folyamán meg fogok emlékezni. Végüil emelkedett az államadóssági szolgálat terhe is, amiről szintén külön fosok beszélni. Ezekből a tényezőkből adódnak a kiadási többletek. Ezzel szemben a bevételek — mint említettem — 2769 millió pengővel irányoztattak elő tehát 708 millió pengővel nagyobb bevételt irányoztam elő, mint 1942-ben. Az előirányzásnál természetszerűen tekintetbe vettem a Délvidékről várható bevételeket, 'tekintetbe vettem •az 1942. év eddigi tapasztalatait, do számba vettem azt is', hogy egyes adónemeknél a fogyasztás korlátozása miatt visszaesésekkel is kell számolnunk. Szóval röviden: a szigorú realitás elvét tartottam szem előtt, amikor a bevételeket előirányoztam. A kiadások és bevételek szembeállításával a mérleg — mint mondottam — 151.6 millió pengő deficitet mutat a tavalyi 141-8 millió pengővel szemben, a deficitben tehát egy 'kis emelkedés van. Az üzemi költségvetésben, amely a posta, az Államvasutak, az Állami Vas- és Gépgyár, a kőszénbányászat, az erdőgazdasági és mezőgazdasági üzemek, a selyemtenyésztés és Postatakarékpénztár, kiadásait tartalmazza, a kiadások 1327 millió pengőt, ai bevételek pedig 1278 millió pengőt tesznek. Az 1942. évvel szemben mind a bevételek, mind pedig a kiadások körülbelül 250—250 millió pengővel emelkednek, ami természetszerűleg a megnevekedett forgalomra, a kiterjedtebb üzletkörre, a nagyobb teljesítményre és nem utolsósorban a nagyobb beruházásokra vezethető vissza. J

A mérleg az üzemeknél úgy alakul, hc£y ülése 1942 október 23-án, pénteken 99 az 1942. évi 32 millió pengős deficittel szemben 48.8 millió pengő deficit jelentkezik. Az összes deficit tehát — a közigazgatási és az üzemi együtt — 200.4 millió pengő az 1942. évi 173.8 millió pengővel szemben, a deficit tehát 26.6 milüó pengőivel emelkedett. Ezzel szemben a beruházások összege most 432 millió pengő, 1942.-ben 271 millió pengő, tehát a beruházási többlet 161 millió pengő a 26.6 millió pengős deficitemelkedéssel szemben. Mindjárt itt megjegyzem, mélyen t. Ház, hogy a beruházásokat rendkívül gondosan vizsgáltuk felül, csak azokat vettük fel, amelyeket a mai idők indokolnak. Megvizsgáltuk a beruházásokat abból a szempontból is, hogy végrehajthatók-e mind munkaerő, mind nyersanyag szempontjából és csak azokat vettük fel, amelyek szükségesek és végre is hajthatók. Hogy a kincstár helyzetét jobban megvilágítsam, bátor vagyok még egy pillanatra igénybe venni a mélyen t Ház figyelmét az államadósság alakulásának kérdésével. (Halljuk! Halljuk!) Az államadósság az 1942. évi 3545 miiilióról az 1942. évi 165 millió tőketörlesztés betudásával 1943-ban 4869 millióra emelkedik, az emelkedés tehát 1342 millió. Ha ebből levonjuk a dinár-bankjegyek beváltása révén keletkezett államadósságokat, 203 milliót, valamint a hadikölcsönök felértékelése címén beállított 350 millió pengőre becsült új adósságot, tehát összesen 553 milliót, akkor az emelkedés 771 millió^ amibe természetesen az összes háborús adósságok is bele vannak foglalva. Ennek a 4869 milliós kölcsönállománynak a szolgálata a költségvetés szerint 263 milliót igényel, tehát 64 millióval többet, mint 1942ben. A 263 millióból azonban csak 163 millió esik a kamatokra és 100 millió tőketörlesztésre. Hogy ennek az államadósságnak a súlyát megítélhessük, bátor vagyok két viszonylatra rámutatni, és pedig: először arra, hogy a tőketartozás! az egy évi nemzeti jövedelemnek alig .40 százaléka, másodszor hogy ennek a kölcsönállománynak törlesztési és kamatszolgálata a közigazgatási költségvetésnek csak 8.3%-át veszi igénybe, tehát államadósságunk szolgálata nem túlzottan nagy és az állomány emelkedése ellenére nem nehezedik túl nagy súllyal az államháztartásra. Osak ennyit kívántam a számszerűségről röviden elmondani. Részletesebben kívánok azonban foglalkozni azzal a pénzügyi és gazdasági politikával, amelyre ezt a költségvetést alapoztam és azokkal a szempontokkal, amelyek a költségvetés összeállításakor vezettek, valamint vezetnek pénzügyi politikám irányításában is. Gazdiasági és pénzügyi politikánk alapelveit többször kifejtettem a mélyen t. Ház előtt, nem kívánom ezt most megismételni, csak egészen röviden rá kívánok mutatni ennek alapelveire, mert hiszen ez kiinduló pontja a későbbi rejtegetéseimnek. Mélyen t Ház! Ez a politika a termelés, fogyasztási, adóztatás, végül a kölcsön- és hitelpolitika összhangba hozásaiban rejlik. Jól tudom, hogjr háborús időben ez rendkívül nagy nehézségekkel jár, ezekkel később foglalkozni is fogok, de nem akarom most a gondolatmenetemet ezzel, megszakítani. Ez a politika tehát négy pilléren épül fel. Első és legfontosabb a termelés. Emelnünk kell a termelést minőségileg és mennyiségileg. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) 20*