Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-269

76 s Az országgyűlés képviselőházának kérem, hogy amikor ezek a panaszok egymásután és a valóság teljes bélyegét magán viselő (sorozatokban megjelennek, akkor ezek mellett a panaszok mellett a segítés módszere is megjelöltessék. Hangsúlyozták a túloldalon, hogy szervezési hiányok vannak. Lehetséges. Ha valahol szervezési hiány van, akkor vizsgáljuk át egész szervezetünket és reparáljuk ki a hibákat. Ebben egyetértünk. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez kell!) Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy a legtökéletesebb szervezet ezen a vonalon a Németbirodalomban van, éppen Darré miniszter úr munkája folytán a mezőgazdaságban, és méltóztassanak megfigyelni, hogy milyen nehézségek támadtak a Németbirodalomban is egyes ilyen panaszok eseteiben és azt kellett észlelnünk, hogy az egyes esetekben ott is megtörtént ugyan a segítés elrendelése, de jött- egyúttal Németország vezérének felhívása, amelyre az előbb is céloztam, amely szerint ezekből az egyes esetekből senki sem formálhat jogot arra, hogy a rendszer és a birodalom ellen állást foglaljon és ezzel a birodalom erőkifejtését gyengít&e. (Börcs János: Itt .nem, egyes esetek vannak! Általánosak a bajok!) Arra törekszem én is, és arra törekszünk mindnyájan pártkülönbség nélkül ebben a Házban, hogy a nemzet erőfeszítését lehetőleg teljessé tudjuk tenni. Ezt. az erőfeszítést pedig valóban csak akkor tudjuk terjessé tenni, ha mindnyájan egyetértünk abban, hogy ahol közös erővel kell cselekednünk, ott cselekszünk, ahol pedig lemondás kell és türelemmel kell viselni a nehéz, kereszteket, ott vállaljuk a lemondást és a türelmet. (Börcs János: De akkor mindenki vállalja! — Halljuk! miijük! jobbfelől.) T. Képviselőház! A sokszor kifogásolt kormányrendeletek, szerény nézetem szerint, egy összefüggő rendszert alkotnak. Számos intézkedés éppen a kivételes hatalom, alapján jön létre, az életviszonyok gyors változásai szerint sokszor sürgősen intézkedik a kormány: egyszer a tőzsdéhez nyúl hozzá és megakadályozza a spekulációt, máskor a tőkegyűjtésre fordítja figyelmét és előrelátással és felelősségének tudatában igyekszik gondoskodni a tőkék felhalmozódásáról olyan időre, amikor majd a ma háborúban álló tömegeket ismét a békés munka helyeire kell vezetni, másszor arra kell vigyázni, hogy a hitelélet megfelelő irányításával csak produktív célokra álljon hitel rendelkezésre és minden olyan vállalkozástól, különösen pedig a spekulációtól elvonassék a hitel, amely az orSzág termelő munkájában nem venne részt. Ezek között az intézkedések között könnyen lehetnek olyanok is, amelyek éppen az intézkedés gyorsasága miatt megbuknak. Ha azonban egyes rendelkezések nem illeszkednek bele az életbe, ez még nem okvetlenül azt jelenti, hogy az az intézkedés ross;., vagy pedig, hogy, aki azt kibocsátotta, nem szakember, vagy nem gondolta eléggé végig azt, amit tesz. Azt hiszem, hogy egyetemes segítségre van szükség egyrészt az ilyen esetek bejelentése és orvoslása tekintetében, másrészt pedig azért, hogy a rendelkezések értékét és ható erejét a bírálat ne rombolja le a közvélemény szemében. T. Képviselőház! Bizonyos, hogy nehéz feladatok előtt állunk, amelyek között a közellátás és a hadsereg ellátása nem a legutolsó. Arra is gondolnunk kell, hogy mi hiszünk a dicsőséges háború győzelmes befejezése után 269. ülése 1942 június 19-én, pénteken. kialakuló új Európában, amelyben Magyarországnak régi, méltó keretei között kell elhelyezkednie egy olyan életszínvonallal, amely, amint helyesen jegyezte meg Nagy Ferenc t. képviselőtársam, olyan példás életszínvonalat jelent legalább is Európa keletén és ezen a helyen, ahol mi vagyunk, hogy Magyarország polgárának lenni előnyt, tisztességet és kultúrát jelentsen mindenkire nézve, aki a Kárpátok, illetve a régi határok keretében él. (Helyeslés.) T. Képviselőház! Az egyes kérdések között a nemzetiségi kérdés egyike azoknak, amelyekről itt sok szó esett és amely jövendő problémáink között egyike a legnehezebbeknek. Ha a nemzetiségi kérdést tisztán faji alapon fogjuk fel, akkor nagyon nehéz, szinte lehetetlen megoldani, de ha azt vesszük, hogy a magyarságnem csupán faj, hanem eszme, küldetés, amelyben egiyet lehet érteni, amelynek vállalásaiban közös nagy kultúrfeladatot lehet és kell megoldani Európa javára, akkor a faji elválasztó különbségek devalválódnak és a magyarság nagy, ezeréves államalkotó eszméjével Európa számára nemcsak katonát, hanem kultúrát is jelent, amint jelentett ezer éven keresztül és akkor minden nemzetiség jóakaratú polgára tud lenni annak à szentistváni államnak, amelyet mi továbbra is fenntartani és sértetlen örökségképpen utódainknak átadni akarunk. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) A másik rendkívüli probléma a társadalomszervezés, amelyről különösen Nagy Ferenc igen t. képviselőtársam tett említést hosszabb beszédében. A társadalom szervezés fontossága nem mai keletű, hanem a nagy összeomlás óta, sőt már a liberális érában is állandó, nehéz gondja volt mindazoknak, akik egy jobb, erősebb, gazdaságilag képzettebb és szervezettebb Magyarországot keresték. Ennek a társadalomszervezési problematikának igazi úttörője, szerény nézetem szerint, az európai tudományban és gyakorlatban Olaszország nagy vezére, Mussolini, ő tudta megtalálni azt a szintézist, aimielyben a gazdálkodó társadalom, a kultúrát hordozó társadalom és az állam egyben olyan szervezeteket alkotnak, amelyeik egymást harmonikusan egészítik ki és egymást áthatván, emelik a nép dicsőségét. (Bodor Márton: Itt tanulták az »Ébredők«-nél. — Meskó Zoltán: Ezt is tőlünk tanulták, igaza van neki. Hamarabb kezdtük, mint más. — Elnök cscmget. — Meskó Zoltán: 1920

J

ban!) Nagyon sovén magyar vagyok, t. képviselőtársam, de azért megvan bennem a szerénység is, amellyel a magyar kezdeményezések és a Mussolini által megvalósított eszmei és gyakorlati rendszer közötti különbségeket meg kell vonnom. Nem mondhatom, hogy itt tanulták. Mussolini sokkal hamarabb látta a tennivalókat és kezdeményezte azt a munkát, amely egész Európának és nekünk is példaadó lesz. Hogy mennyire példaadó, azt

# éppen a társAdalomszervezés ama mozzanataiban látjuk, amelyek különösen gazdasági szempontból fontosak, értem az érdekképviseleti rendszer megalkotását. (Bodor Márton közbeszól. — Mikecz Tamás: Bodorhoz íár tanulni Mussolini! — Meskó Zoltán: Tévedés, csak azt mondotta, hogy mi előbb kezdtük! — Elnök csenget.) Sem a nemzetiszocialista elképzelés, sem a bolsevista elképzelés, sem pedig a Eoosevelt-féle New-Deal alakjában megvalósított liberális elképzelés nem jelent olyan tökéletes szintézist, mint amilyent jelentenek azok a korporációk, amelyeknek egész nagy komplexusa alulról fel-