Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

Áz országgyűlés képviselőházának 283 a hadbavonult társadalombiztosítottak hozzátartozói a háborús szolgálat egész tartama alatt részesüljenek a társadalombiztosítás szolgáltatásaiban?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos; T. Képviselőház! Az Oti.-uál és a Mabi.-nál biztosított hadbavonultak érdekében egy szerény kérést terjesztek a kormányzat elé. A törvény, illetőleg az azt kiegészítő rendelet értelmében a katonai szolgálatot teljesítő Oti.- eV Mabi.-biztosítottak csak 3, illetőleg csak 6 hónapig élvezik azt a kedvezményt, hogy katonai szolgálatuk tartama alatt családtagjaik társadalombiztosítási ellátásban részesülhetnek. Ezt az egész kérdést én már 1936-ban idehoztam. Akkor néhai Kozma miniszter úr tette az első intézkedést, a második intézkedést pedig a jelenlegi miniszter úr tette, az ő intézkedése az elsőnél bizonyos mértékig szociálisabb, mert a három hónapot egyes esetekben hat hóaapra is felemeli. A helyzet azonban az, hogy katonáink, — különösen háborús körülmények között — nemcsak 3, vagy 6 hónapig teljesítenek szolgálatot, hanem ennél hosszabb ideig is. Ha pedig a 6 hónapos szolgálati idő elmúlik, illetőleg, ha 6 hónapnál tovább katonák ezek az Oti.- vagy Mabi-biztósítottak, akkor 21 napi várakozási idő után hozzátartozóik, feleségük, gyermekeik, nem részesülnek az Oti. vagy Mabi. biztosítási szolgáltatásaiban. Egy konkrét esettel tudom megvilágítani a legjobban, hogy ez milyen sérelmes. Az elmúlt napokban egy katona felesége volt nálam, akinek a férje 6 hónapja katona. A feleségnek 6 hónap eltelte után a 22. napon született a hatodik gyermeke. Ha a huszonegyedik napon született volna a gyermeke, akkor még kapott volna ez a szegény munkásasszony az Oti.-tól szülési, gyermekágyi, szoptatási járulékot, illetve segélyt, de mert már a huszonkettedik napon született a gyermek, semmiféle segélyben sem részesült. Ilyen esetek nagy számmal vannak. Ezt csak példaként hoztam ide, mert ez éppen a napokban történt. Arra kérem a belügyminiszter urat, hogy ennek az 5960. számú rendeletnek a 18. §-át, amely határidőhöz köti az Oti.-biztosítottak hozzátartozóinak segélyezését, ha férjük katonának vonult be, változtassa meg olyképEen, hogy ezt a három-, illetve hathónapos atáridőt törölje el, legalább abban az esetben, amikor az illető Oti.-biztosított háborús szolgálatot teljesít. Nem akarok hangulatot kelteni, de magától értetődő, hogy a harctéren szolgálatot teljesítő katonáinknak minden lehető kedvezményt meg kell adni és meg kell adni azt a nyugalmat, hogy

i idehaza ma; radt családtagjaik az ő társadalombiztosítási szolgáltatásai után megkapják a nekik járó minimális kedvezményt. Ez egy olyan természetes dolog, hogy erről nem akarok beszélni és azt hiszem, hogy ez a körülmény csak elkerülte eddig a kormány figyelmét, éppen azért remélem, hogy ebben az irányban sürgősen fog intézkedni a belügyminiszter úr, akinek szociális gondoskodását különben az elmúlt években éppen eléggé tapasztaltuk. i Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Szükségesínek tartom, hogy a képviselő ür interpellációjára a felvilágosítást rögtön megadjam. A kormánynak nem kerülte el a . ülése 19 U2 július 15-én, szerdán, 551 figyelmét az, hogy a társadalombiztosításra vonatkozó intézkedések a háborúban szolgáló katonák hozzátartozóira nézve nem felelnek meg azoknak az elveknek, amelyek értelmében a háborúba bevonultak hozzátartozói különös gondoskodásban részesülnek, amint ez már egyéb vonalakon mindenütt érvényesül. Ennélfogva a kormány igenis nem most, hanem már régebben foglalkozik azzal, hogy a társadalombiztosítás tekintetében is olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a különös gondoskodás ezen elvének megfelelnek, vagyis olyan intézkedéseket, amelyek azokat a normális időkre készült v&gy megállapított határidőket, a három hónapot és a hat hónapot a Iháború egész tartamára kitolják, (Helyeslés) vagyis biztosítják azt, hogy a háborúban résztvevők családtagjai itthon a társadalombiztosítási gondoskodásban a háború egész tartama alatt részesüljenek. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben már régebben tárgyalásban vagyok az illetékes miniszter urakkal, mert hiszen itt egy törvénypótló rendelkezés meghozataláról van szó és remélem, hogy ez a rendelkezés a legrövidebb idő alatt meg is fog felenni. Ezeket voltam bátor a képviselő úr interpellációjára válaszolni. (Éljenzés és taps jobbfelől és h\Özépen. — Csoór Lajos: Ez megnyugtató!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferene: 24 óra alatt meg lehet csinálni! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter (a szélsőbaloldal felé): Nem lehet, mert, mint mondottam, törvénypótló rendeletről van szó!) Következik ifj. Zimmer Ferenc képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a Németországában dolgozó magyar munkások gondozása tárgyában. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr haladéktalanul gondoskodni arról, hogy a Németországban dolgozó magyar munkások ügyét a_ helyszínen Magyarországból kiküldött meghízottak intézményesen felkarolják?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Zimmer Ferenc: T. Ház! Az a kérdés, amelyet érinteni kívánok, méltán nevezhető igen fontosnak és sürgősnek, mert nem i lehet reánknézve közömbös, hogy a Német Birodalomban munkát vállalt magyar véreink mondhatnám az alesettség érzésével élnek. Jó néhány hónappal ezelőtt — tudomásom szerint — az akkori miniszterelnök úrhoz, Bárdossy Lászlóhoz ©gy felterjesztés intéztetett ebben a kérdésben, amelyben fontos javaslatot terjesztettek elő kint dolgozó magyar véreink gazdasági, de legfőképpen nemzetpolitikai és társadalmi életfeltételeinek rendezése tárgyában. A mai napig nem történt semmi. A helyzet mindig súlyosabbá és súlyosabbá vált. Méltóztatnak tudni, hogy a német birodalomban ma egy nagy, milliós munkahadsereg dolgozik, amelynek soraiban jó néhány ezer magyar munkás is keresi meg a kenyerét. Miríd az olasz, mind a horvát, mind a spanyol, mind a francia, mind a román, mind a szlovák