Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-283
Az országgyűlés képviselőházának 28 pogtatsz! — Mozgás.) Szükségesnek tartottam ezt annál is inkább, mert Debre Péter igaz. gatófőorvos ellen hónapokkal ezelőtt eljárás indult kormányzósértés vétsége miatt is. (Krancz Rajmund; Még ez is? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hihetetlen!) Igen sok tanú volt, aki terhelőén vallott ellene, mégis mind a mai napig még az a közbevetett intézkedés sem történt meg, hogy legalább állásától azonnali hatállyal felfüggesztették volna, hogy így a védekezést ez ellen a nagyon súlyos vád ellen ne hivatali hatalmának székéből fejthesse ki, mert ez a vallomást tevő orvosokra, akiknek legnagyobb része ennek a kórháznak orvosa volt, illetve most is orvosa, vallomásuk megtételénél kedvezőtlen befolyást gyakorol. (Krancz Rajmund: Érthetetlen!) A helyi törvényhatósági bizottság, a polgármester mint felügyeleti hatóság, a szegedi főispán mint főbb felügyeleti hatóság, tudnak ezekről az eljárásokról, tudnak a fegyelmi eljárásokról, tudnak erről a bűnvádi eljárásról, azonban mindezideig nem tartották szükségesnek az igazgatófőorvosnak állásától való felfüggesztését. (Krancz Rajmund: Érthetetlen!) T. Képviselőház! Teljesen érthetetlenül állunk ez előtt, különösen ma, amikor Popovics Milán képviselőtársamnak interpellációjára adott válaszában a miniszterelnök úr a szerb kisebbségnek egy bizonyos lázadási cselekményét bélyegezte meg és számot adott a tisztító hadjárat áldozatairól. A miniszterelnök úr azonban elfelejtette hozzátenni azt, hogy az egész zsablyai dolog értelmi szerzői olyanok voltak, akiket mi zsidóknak, zsidó szellemiségűeknek, nemzetközi bolsevistáknak nevezünk. (Tost László: Megmondta!) T. Képviselőház! Van egy középület Szegeden, a szegedi városi közkórházi egy tiszteletreméltó intézmény, ahol ennek a szellemnek valóságos melegágya tapasztalható, ahol a zsidó bolsevista törekvések is íme, legalább is a kulisszák mögött, táptalajra találnak, és ahol nem tesznek. ellenük semmiféle komoly hatósági intézkedést. Szentül meg vagyok győződve arról, hogy a belügyminiszter úrnak ezekről a visszás állapotokról nincs tudomása. Éppen ezért, amikor ezeket most a belügyminiszter úr tudomására hoztam, legyen szabad remélnem, hogy sürgősen olyan intézkedést tesz, amely^ Szeged város keresztény jobb. oldali közönségét meg fogja nyugtatni, és hogy ez az intézkedés legalább is az igazgatófőorvosnak állásától való azonnali felfüggesztése lesz. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Különösképpen remélem azonban azt is, hogy a miniszter úr nem fogja elmulasztani az alsófokú tényezők felelősségre vonását sem amiatt, hogy ez az ügy ennyire elmérgesedett (Helyeslés és taps a szélsőbáloldalon") Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következnék Mester Miklós képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a képviselő úr azonban halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást meg. adni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Polonkay Tivadar képviselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációját törölte. Következik gróf Serényi Miklós képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. .V-- •KÉPVJ8ELÖ&ÍZJ NAPLÓ XIV. . ülése 194-2 július 15-én, szerdán. 547 Szeder János jegyző (olvassa).\ »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a dunavecsei Milkó zsidó birtok eladása tárgyában. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a dunavecsei Milkóféle zsidóbirtokot annak dacára, hogy kisemberek igényelték, Lorx Vidor ny. százados vette meg? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a vételt meg. semmisíteni és a birtokot kismebereknek juttatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő' urat % illeti a szó. Gr. Serényi Miklós: T. Ház! Bár a zsidóbirtokok igénybevételéről szóló most megszavazott törvényjavaslat intenciója az, hogy elsősorban kisemberek részesüljenek földjuttatásban, minduntalan előfordul, hogy olyanok kapnak földet, akiknek már van földjük, vagy akik egyáltalában nincsenek rászorulva, vagy pedig olyanok, akiknek egyáltalában nincs szakértelmük. így Dunavecsén most adtak el a hivatalos út megkerülésével egy zsidóbirtokot, amelyből az egész község felháborodására (Mester Miklós: Molnár Lajos is fel van háborodva!) a legjavát az egyetlen mű. vélhető részt, 330 holdat egy Lorx Vidor nevű, nem magyar nevű nyugalmazott százados vett meg, bár feleségének Horton .nagyobb birtoka \ r an, ő pedig a gazdaság vezetéséhez nem sokat ért. A birtok tölbbi része teljesen nedves fekvésű, tehát megművelésre alkalmatlan, így kisembereknek nem való. Az egész birtok élő és holt felszerelését, amely 20 vágón búzából, 15 vágón tengeriből. 50 katasztrális holdon termelt cukorrépáiból, 60 szarvasmarháiból, 160 anyajuhból. 40 idősebb bárányból, 100 darab süldőből, új cséplőgépgarnitúrából, magtárfelszerelésből, kocsikból, azonkívül lakásberendezésből állott, melyhez különböző dísztárgyak, bútorok, függönyök, szőnyegek stb. tartoztak, összesen 70.000 pengőért vették meg. Ennek mai ára legalább 300.000 pengőt tesz ki, érthetetlen tehát, hogyan juthatott Lorx ilyen nevetséges olcsó áron ehhez a felszereléshez. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Furcsa!) A legprímább 330 hold földért fizetett katasztrális^ holdankint 1100 pengőt s ehhez ingyen és bérmentve kapta a kastélyt az összes gazdasági épületekkel. Szabály van arra. hogy a földigénylést a községi elöljáróságnál kell benyújtani, de ez nem történt meg, sem az elöljáróság, sem a lakosság nem tudott a vételről. (Abonyi Ferenc: Suba alatt ment!) Pedig a dunavecsei magyar parasztság beadta igényét a földre, sőt egy okleveles gazda, Horváth Ferenc is. Tekintettel arra, hogy ez a birtok hadiszerzemény, feltétlenül a magyar parasztságnak vagy pedig az okleveles gazdának kellett volna ezt juttatni. (Szöllősi Jenő: Mit művelnek itt!) Kérem a miniszter urat, vizsgáltassa ki azt, ki a bűnös abban, hogy a hatóságok megkerülésével vehette meg Lorx a földet, amikor azt a község is igényelte, sőt a jegyző vezetésével küldöttség is kereste fel a földmívelésügyi miniszter urat. Vizsgáltassa ki azt is, hogy mi történt azzal a legalább is 400.000 pengővel, amelyet a zsidóbirtokos kézhez kapott és amelyet szívesen fizettek volna ki a dunavecsei parasztok. Hogyan lehet az, hogy a zsidó szabadon rendelkezhetett ezzel az összeggel akkor, amikor - -a Müko^aládnak például . _Jánqsfalyán egy 79
