Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. ebben az éviben teljes mértékben megfeleltek, sőt a belvízlevezetés terén nagyobb feladatokat oldottak meg, mint amilyenre általában felkészülhettek. Ami az igen t. interpelláló képviselő úrnak azt a megállapítását illeti, hogy a belvízlevezetés terén semmi sem történt, valamint hogy e téren műszaki hibák történtek volna, arna nézve az. alábbiakat adhatom elő. A szóbanlévő társulat a tiszai szivattyútelepekhez és zsilipekhez vezette le a belvizeket, mert ezek olyan mély területeken jelentkeztek, ahonnan a Marosba gravitációs úton való le» vezetésről szó sem lehet. A társulati területekre az utolsó esztendőkben rátört kül víz tömegek et viszont a Sámsoni övcsatorna további kibővítésével célszerűen lehet a Marosba levezetni. Az eddigi tapasztalatok szerint a Sámsoni övcsatornának néhány évvel ezelőtt történt olymérvű kibővítése, hogy gravitációs úton másodpercenkint 8 m

3 vizet tudjon levezetni, bőségesen megfelelt, azonban semmiképpen sem felelhetett meg másodpercenkint 20 m

3 víz levezetésére, amire az idén szükség lett volna. A tapasztalatok alapján elkészíttettem a terveket és az övcsatornát akként bővítik ki, hogy másodpercenkint 25 m

3 víz legyen levezethető. E munkálatok hozzávetőleges összege 4 millió pengő, amely az előkészítés alatt álló víziberuházási törvény keretében nyerne fedezetet. A sámson—apátfalvai övcsatorna hídjaira vonatkozólag közölhetem . a t. Házzal, hogy azok a Szárazér rendes víztömegére voltak méretezve s megfelelő duzzasztás mellett másodpercenkint 6 m

3 vizet tudtak átengedni. A

; töltések a másodperclenkinti 8 m

3 vízmennyiséget is kibírták és a magasabb duzzasztás, amely egyébként csak rövid ideig tartott, kárt sehol sem okozott. A folyó éviben* azonban a csatornának a számításba vett vízmennyiség háromnégyszeresét kellett volna levezetni és ehhez a hídszerelvények már szűkek voltak. Az egyedüli lehetséges és helyes megoldás az volt, hogy a hídnyílásokat a rámpák átvágásával íki kellett bővíteni. Ami az igen t. interpelláló képviselő úr azon megállapítását illeti, hogy hiányzik az egységes műszaki vezetés, közölhetem a t. Házzal, hogy a vízjogi törvény szerint valiamenynyi társulat felett a földmívelésügyi miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört s ebből kifolyólag tárcám vízügyi műszaki főosztálya a társulatok összes műszaki terveit felül! is bírálja. Ennek során vízügyi műszaki főosztályom megállapította, hogy valamennyi társulást belvízlevezető berendezése megfelelő kibővítésre szorul. Számos társulatnak erre irányuló tervei már felül is bíráltattak és rövidesen meg fognak állapíttatni a Csanád -AradTorontál k. e. e. vármegyéket érdeklő összes munkálatot is, amelyek közé tartozik a Sámson—apátfalvai csatorna kibővítése és Orosházáig való meghosszabbítása, is. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest. 1942. évi július hó 7-én. Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kéndem, méltóztatnaik-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Budinszky László .képviselő úr részére. Kérem a_ jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »T. Kép; viselőház! Budinszky László országgyűlési képviselő úr 1942. évi június hó 3-án interpelüíése 194-2 július 15~én, szerdán. 535 laoiót intézett hozzám a közellátás, az állattenyésztés érdekében az összes erdőterületek legeltetési tiltalmának felfüggesztése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az igen i képviselő úr interpellációjában azt kérte tőlem, hogy az, erdőterületek legeltetési tilailtmát a háború tartamára függesszem fel s kötelezzem a kincstárt és a magánerdőtulajdonosokat, hogy a legeltetést a legeltető gazdák részére, megfelelő kártérítés ellenében engedélyezzék. Teljesen osztom az igen t. interpelláló képviselő úrnak azt a megállapítását, hogy háború alatt minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell vénünk abból a célból, hogy nemcsak katonai, de termelési vonalion is megnyerjük a háborút, amely a jövő magyarság sorsát van hivatva sok évszázadra eldönteni. De éppen e szempontok miatt kell figyelemmel lennem arra is, hogy az egye® gazdálkodási ágak között az egyensúly fennmaradjon, illetőleg, hogy egy gazdálkodási ág rovására- se történjék intézkedés. Az erdő- és természet védelemről szóló 1935 :IV. te. 11. §-a szerint legeltetni csak olyan erdőterületen szabadi, ahol azt a jóváhagyott üzemterv, illetőleo* — az üzemterv jóváhagyása előtt — az erdőigazgatóság megengedi. E törvényszakasz további rendelkezése szerint azonban nem szabad megengedni a legeltetést véderdőben, húsz évesnél fiatalabb fiaállományú szál/erdőben, tíz évesnél fiatalabb faállománya akác- és lágy lomberdőben, tizenöt évesnél fiatalabb faállományú egyéb sarjerdőben, továbbá más olyan területen sem, ahol a legeltetés r a faállományban kárt okozhat, vagy a természetes felújulás sikerét veszélyeztetheti. Tíz évesnél fiatalabb faállományú akácerdőben az erdőigazgatóiság akkor engedélyezheti a legeltetést, ha az a faállományban kárt nem okoz. Kimondja azonban e törvényszakasz azt is, hogy a megengedett legeltetés csak a tulajdonos saját állatállományának legeltetésére terjedhet. Az elmondottakból kivehetőleg az erdőterületek legeltetési tilalmát általánosságban nincs módomban felfüggeszteni, mert nem veszélyeztethetem az erdők fenntartásához fűződő fontos közgazdasági érdekeket. Tekintettel azonban a mai rendkívüli viszonyokra, a közellátás és az állattenyésztés érdekében már folyó évi április havában arra utasítottam az erdőgazdaságokat, hogy az erdei legeltetések engedélyezése iránti kérelmeket a méltányossági és fenti szempontok figyelembevételével bírálják el. Ezenkívül pedig azokban, az esetekben, amikor az erdőtörvény előírásának szigorú végrehajtása egyes községek lakosságának életérdekeit érintette, mint pl. amikor a legelők az árvíz következtében víz alá kerültek stb. az erdei legeltetést a törvény rendelkezésein túlmenőleg is engedélyeztem Amint a múltban is már igyekeztem az erdőtörvény rendelkezéseit a nemzetgazdaság, a honvédelem és a közellátás érdekeinek figyelembe vételé vei végrehajtani, természetesen a jövében sem fogok elzárkózni az erdei legeltetések iránti kérelmek elbírásánál a helyi körülmények figyelembevételétől Ugyancsak nem tartom indokoltnak az ország összes erdeiben a szénagyüjtés elrendelését sem, mert megfelelő széna. < sak az erdőhöz tartozó réteken és nyiladékokon s helyenként a vágásterületeken terem. Az erdőbirto-