Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

536 Az országgyűlés képviselőházának kosok azonban a vágásterületeken termő szénát előzetesen kikérendő engedély alapján, a re­teken és nyiladékokon termő szénát pedig külön engedély nélkül igénybá vehetik, sőt a felesleget értékesíthetik is. Kérem a t. Házat, hogy Írásbeli válaszo­mat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 7-én. Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kérdem méltóztatnak-e a minisz­teri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza ifj. Tatár Imre képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a minisz­teri választ felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Ifj. Tatár Imre országgyűlési képviselő úr 1942. évi június hó 3-án interpellációt intézett hozzám a szőlősgazdák rézgáliccal való ellátá­sának biztosítása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A vörösréznyersanyag beszerzése körüli nehézségek következtében a rézgálic az idén is csak korlátozott mennyiségben áll a gazdák rendelkezésére. Ezért a rézgálickészletek ará­nyos elosztásának biztosítása érdekében a kormány a rézgálic forgalmát ez évben is ren­delettel szabályozta és a rézgálicnak & szőlős­gazdák részére leendő kiszolgáltatását csak utalvány ellenében engedélyezte. A kat. hol­dankint kiszolgáltatható rézgálicmennyiséget, ;t csekély készletre való tekintettel, 12 kg-ban állapítottam meg, ami a, peronoszpóra elleni védekezésre csak nagy takarékosság vagy kedvező időjárás mellett lehet elegemdő­Tekint ettél arra, hogy külföldről a háborús viszonyok következtében réz egyáltalában nem volt behozható, a kormány ezt a mennyiséget is csak akként tudta biztosítani, hogy kellő előrelátással igénybevette mindazokat a hazai nyersanyagkészleteket, amelyek rézgálic gyár tására felhasználhatók voltak. Ezenfelül na­gyobb mennyiségű rézmészpor kigyártását^ is sikerült biztosítanom, amely kat. holdanként 4 kg rézmészpor felhasználását is lehetővé teszi és ami a rézgálichoz hasonlóan ugyan­csak utalvány ellenében szerezhető be. Gondoskodás történt végül ^aziránt is, hogy megfelelő mennyiségű cinkgálic álljon rendel­kezésére azoknak a gazdáknak, akik e védeke­zőszert kívánják igénybe venni. A cinkgálic ugyanis 4%-os oldatban a harmadik és negye­dik permetezésnél kielégítő eredménnyel hasz­nálható és alkalmas a rézgálic pótlására. A kat. holdanként 12 kg-ban megállapított rézgálicmennyiséget, a rendelkezésre álló cse­kély nyersanyagkészletekre tekintettel, nincs módomban felemelni. Ugyanis — kat. holdan ként csak 5 kg rézgálicpótkiutalást véve ala­pul — mintegy 500.000 kat. hold szőlőterületre kb 250 vágón rézgálic előállításáról kellene gondoskodni, amely több mint egyharmada an­nak a rézgálicmennyiségnek, ami az összes hazai nyersanyagkészletek felhasználásával a folyó évben kigyártásra és a szőlősgazdák kö­zött már kiosztásra került. Arai az igen tisztelt képviselő úrnak azt a megállapítását illeti, hogy a rézgálicgyárak a # rézgálic forgalombahozatala tekintetében nincsenek kellőképpen ellenőrizve, közölhetem 288. ülése Í9U2 július 15-én, szerdán. la t. Házzal, hogy a rézgálic forgalmát kor­mányrendelet szabályozza és az a visszaélése­ket szigorúan bünteti. A rendelet értelmében a rézgálicgyárak a kitermelt, valamint a fe­leknek kiszolgáltatott rézgálicmennyiségrői könyvelést tartoznak vezetni, amelyet a köz­ellátásügyi miniszter úr ellenőriztet s így a rézgálicgyártásra felhasznált nyersanyag és a kigyártott rézgálic mennyisége bármikor pon­tosan megállapítható. Nem fordulhat elő tehát az, hogy a rézgálic gyártásával foglalkozó bárixelyik gyár teherautóval rézgálicot szállít­hí sson vidékre anélkül, hogy az trymódon for­galoinbahozott rézgálic könyveiben feltüntetve ne lenne. Amennyiben az igen tisztelt képviselő úr a hely és időpont megjelölésével konkrét ada­tokat szolgáltatna arra vonatkozólag, hogy a rézgáliegyárak a fennálló rendelkezések el lenére hoztak rézgálicot forgalomba, ezek alap |án a gyáraknál szigorú vizsgálatot fogok tar tani és visszaélés esetén a legnagyobb eréllyel fogok velük szemben eljárni. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo mai tudomásul venni méltóztassék. Budapest 1942, évi július hó 7-én. Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a minisz téri választ tudomásul venni? (Igen') A Hás» a választ tudomásul veszi. Következik az igazságügyminiszter úr vá­lasza Mosonyi Kálmán képviselő úr részére Kérem a.jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »T. Kép viselőház! Dr. Mosonyi Kálmán országgyűlési képviselő úrnak a képviselőház 1942. évi június hó 10. napján tartott ülésén az Országos Föld birtokrendező Bíróság megszüntetésével kap­csolatos egyes intézkedéseim miatt a bírói füg­getlenség tárgyában hozzám intézett interpel­lációjára az alábbiakban válaszolok: A királyi bíróságok és ügyészségek tagjai­nak az igazságügyminisztériumban való ideig­lenes alkalmazásáról szóló 1899: XL VIII. tör­vénycikk — amelynek hatályát legutóbb az 1940:XXXVI. te. 4. §-a az 1945. évi december hó 31. napjáig meghosszabbította — 1. §-ában fel­hatalmazta az igazságügyminisztert arra, ho »y az igazságügyminisztérium hatáskörébe tar­tozó ama tennivalók ellátására, amelyek a kir. bíróságok és ügyészségek ügyvitelének meg­vizsgálására, a bírói és ügyvédi szervezetre, vélemények adására, törvényjavaslatok elő­készítésére és törvények végrehajtásának sza­bályozására vonatkoznak vagy mindezekkel összefüggnek: az igazságügyminisztériumban ideiglenesen alkalmazhassa azokat az ítélő­bírákat és ügyészeket, akik felhívásra ezt az alkalmazást elfogadni készeknek nyilatkoznak. Nem lehet vitás, hogy ennek a törvényes felhatalmazásnak alapján ítélőbíráknak — bele­egyezésükkel -— ideiglenesen az igazságügy­minisztériumban alkalmazása törvényes. Az 1899:XLVHI. te. teljes mértékben meg­óvja a bírói függetlenséget is, amikor ki­mondja, hogy az igazságügyminisztériumban ideiglenesen alkalmazni csak azt az ítélőbírót lehet, aki az igazságügyminiszter felhívására ennek az alkalmazásnak elfogadására késznek nyilatkozik; hogy az ideiglenes alkalmazás azon az eseten kívül, amikor azt az igazság­ügyminiszter tovább igénybe venni nem akarja, akkor is megszűnik, ha az ideiglenesen alkalmazott azt a szándékát, hogy bírói állását

Next

/
Thumbnails
Contents