Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-283
534 Az országgyűlés képviselőházának 2é megnyugtathatom az igen tisztelt képviselő urat, hogy az idei tavaszi hóolvadás vizeinek levezetésére vonatkozó rendelkezéseimet még a múlt év őszén és a folyó év január és február hónapjaiban megtettem. Már a múlt év őszén gondoskodtam arról, hogy a kormány a tavaszi vízmentesítési munkálatokra megfelelő — 18 2 millió pengős — hitelt bocsásson rendelkezésemre, amelynek terhére az előreláthatóan szükséges csatornázási és viízlevezetési munkálatok egyrészét még a múlt év őszén megkezdték. A hosszú és kivételesen kemény tél miatt a munkákat átmenetileg he kellett szüntetni, de március óta a munkálatok ismét folyamatban vannak, mint arról kiadott jelentéseimben az ország közvéleményének is beszámoltam. A Kelet-Csanádban, Szeged vidékén és a Duna-Tisza közének déli részén mutatkozó vizek nemcsak a hóolvadásből, hanem a kivételesen magas talajvízállásból eredtek- A magas talajvízszintet nem lehet napok alatt leszállíttatni. Ahhoz, hogy ez ,az összefüggő, sokezer négyzetkilométerre terjedő vízréteg eredmenyesén alábbszállítható legyen, számos csatorna, szivattyútelep és többhónapi vízlevezetés szükséges. Az említett vidékek jórésze nem árvízjárta föld, ezeknél vízkárok évtizedek óta nem mutatkoztak. Éppen ezért, ezek birtokosai nincsenek vízrendező társulatokban, a földjei ken alig vannak, de legtöbbször egyáltalában nincsenek csatornák s ezért a most jelentkező bajoknál a segítséget csatornák építésével kell megkezdeni. Természetesen ez hatalmas munka, mert egyes helyeken a víz levezetésének megkezdéséhez 15—20 km hosszú vagyrnég ezeknél is hosszabb csatornát kell elkészíteni. Bár az idei munkák során már az első néhány hét alatt mintegy 700.000 hold vízjárta terület mentesült, mégis maradtak olyan területek, amelyeknek tavaszi megművelése elmaradt, A végzett munka mindamellett nem vész kárba, mert az új csatornák a jövő év tavaszán, esetleg már ez év őszén hatásosan fognak közreműködni a vizek levezetésénél, amint ezt tapasztalhattuk az idén és a múlt évben létesített közel 8000 kilométernyi új vízlevezető csatornáknál. A múlt és folyó évben több mint 50 millió pengős állami támogatással végzett és még végzendő vizimunka csak ideiglenes segítség, amely a jelen bajait kívánja enyhíteni, de nem oldja meg véglegesen a magyar vízrendezések nagyfontosságú kérdését. Utóbbit — amint az igen t. képviselőtársam is említette — csak országosan és általános vízrendezés keretében lehet megoldani- Az erre vonatkozó törvénytervezetet már elkészíttettem, az tárgyalás alatt van és szándékomban áll azt mihamarabb a törvényhozás elé terjeszteni. Már most megemlítem azonban, hogy az általános vízrendezést, mint egységes vízgazdálkodást fogom fel, amely nemcsak a vízrendezések, folyószabályozások kérdéseit öleli magába, hanem a vízhasznosítások különböző nemeit is. Tervezetem alapján lehetővé válik az úgynevezett belvízkérdés teljes megoldása éspedig olymódon, amely egyúttal lehetővé fogja tenni az alföldi öntözőgazdálkodás tervszerű kifejlesztését is. A vízügyeknek egységes r állami kezelésbe való vétele természetesen pénzügyi kérdés is, amelyet meg kell oldanunk. A jövő feladataitól függetlenül arra törekszem, hogy a még mutatkozó vízkárokat gyorsan és eredményesen megszüntethessük. 3. ülése Í9U2 július 15-én, szerdán. Nagy hátrány, hogy a Tisza folyó gyakran magas vízállású és emiatt a vizek eltávolítása éppen a kritikus időszakokban többnyire csakis szivattyúzás útján történhetik. A magam részéről teljes mértékben azon leszek, hogy a fizivattyúberendezések bővítése és szaporítása- valamint vízrendezési munkák tekintetéber késedelem vagy mulasztás ne történjék. Kérem, a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 7-én. Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kérdem a t Házat, méltóztatik-e a földm ívelésügyi miniszter úrnak Gesztelyi Nagy László képviselő úr részére adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Csorba János képviselői úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Csorba János országgyűlési képviselő úr 1942. évi április hó 29-én interpellációt intézett hozzám Csanád—Arad—Torontál k. e. e. vármegyék egész területének az egyes belvízszabályozó társulatok körébe való bevonása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A Kőrös—Tisza—Maros-közén az utóbbi években rendkívüli mértékben jelentkeztek káros vizek, amelyeket a folyók magas vízállása miatt kellő időben, vagy a szükséges mértékben gravitációs úton levezetni nem tudtunk. Ezért elrendeltem, hogy olyan szivattyúberendezések készüljenek, amelyek a káros vizek átemelésére megfelelő kapacitással bírnak- A képviselőtársam által említett vizitársulatok közül jelenleg egyik sem rendelkezik ilyen berendezésekkel, amelyek ennek a nagy fel adatnak teljes megoldására elegendők lennének. Ezeknek a társulatoknak érdekeltségei ilyen nagyszabású beruházások költségét- viselni nem képesek, ezért f az 1923:XLL te. 7. §-ában biztosított jogomnál fogva a szóbanlévő csanádmegyei vízkáros területeket rész ben a kőrös—tisza 1 —marosi, részben pedis; a szárazéri társulatokhoz csatoltam. így a szükséges beruházások terhei nagyobb terület érdekeltségei között oszolnának meg. Az érdekelt vízitársulatok feladata az, hogy a hozzájuk csatolt új érdekeltségekkel megállapodjanak a társulati terhek viselésének feltételei és módja tekintetében. Ha ilyen megállapodást nem sikerülne létrehozni, akkor a hivatkozott törvényszakasz^ alapján a .földmívelésügyi miniszter állapítja meg a költségek arányát, a miniszteri határozat ellen azonban a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett panasznak van helye. Csak akkor, amikor ez a kérdés jogerős elintézést nyert, áll majd módomban dönteni az esetleges állami hozzájáiulás tekintetében. Az állami támogatás engedélyezésénél ugyanis szükséges ismernem azt, hogy a költségek mekkora érdekeltséget és milyen hozzájárulási arány szerint terhelTI P-k Az igen t. interpelláló képviselő úr megállapításaival szemben közölhetem a t. Házzal, hogy az ár mentesítő társulatok azon alapszabályszerű kötelezettségeiknek, hogy árterü ket a folyók árvizei ellen megvédeni kötelesek.
