Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

Az országgyűlés képviselőházának 28 költ volt. Verség és Kartal községek határá­ban mintegy 2000 kat. hold ingatlant, a köz­vetlen szomszédos Hatvan község határában lévő pedig továibbi 664 kat. hold ingatlant használtam fel, amelyeknek nagyrészét kis­emberek kapták. Ezenfelül pedig 200 kat. holdból álló. állami növénynemesítő telepet létesítettem. A 300 kat. holdas középbirtok vevője Borhy István, a két 150 kat, holdas birtok gazdatiszt vevői, valamint a 20—20 kat. holdas haszonbérlethez, jutott okleveles gazdatisztelí az általuk megszerzett ingatlant a Hatvani Cukorgyár Et.-nak adták haszonbérletbe, (Maróthy Károly: Ilyennek adni földet ab­szurdum! — Piukovich József: Ez a baj!) il­letve az utóbbiak alhaszonbérletbe. Ezek kö­zül a gazdatisztek már a korábbi tárgyalások során kérték, hogy a megvett, illetve jutta­tott ingatlanokat haszonbérbe adhassák ad­dig, amíg a Hatvani Cukorgyár Rt. alkalma­zásában vannak. Ezt a kérésüket azzal indo­kolták, hogy amíg állásban vannak, gazdasá­gilag megerősödhetnek és a vállalt fizetési kötelezettségüknek könnyebben eleget tehet­nek. A kérésükhöz annyival is inkább hozzá­járultam, mert így remélhető, hogy bizonyos idő múlva az önálló gazdálkodáshoz szükséges tőkét összegyüjthetik és a szóban lévő ingat­lanokon folyó mezőgazdasági müvelés szín­vonala csökkenni nem fog.« (Ifi T a tár Imre: Hol van itt a zsidókérdés megoldva?) i»A kérdéses imgatlanok haszonbérbe adá­sáról szóló jogügyleteket niár benyújtották. A tudomásulvétel kérdésében az eljárás folyamatban van s a közérdek szempontjainak figyelembevétele mellett a közeljövőben fo­gok ez ügyben határozni. A fentiekben eőadottak szerint tehát Borhy Istvánnak ingatlant nem juttattam, mert ő azt szabadkézből vásárolta, a volt tu­lajdonos Hatvány-családnak pedig ingatlant vissza nem juttattam. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 7-én. Br. Bánffy Dániel.« (Maróthy Károly: Szép kis precedens!) - Elnök: Kérdem, méltóztatnaJk-e a minisz­ter úr válaszát tudomásul venni? (Igen! r— Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) Ké­rem, méltóztassanak azok a képviselő urak, akik a választ tudomásul veszik, felállani, (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tu­domásul vette. (Maróthy Károly: Szóval ma­rad minden a zsidóé.) A földmívelésügyi miniszter úr második írásbeli válasza következik ugyancsak Piuko­vich József képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úrnak ezt a válaszát felolvasni. Vámos János Jegyző (olvassd): »T. Kép­viselőház! Piukovich József országgyűlési képviselő úr 1942. évi április hó 29-én inter­pellációt intézett hozzám a mezőgazdasági munkabér agrárollója tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: : Kétségtelen, hogy az iparcikkek drágulása, illetőleg az agrárolló nyílása a mezőgazdasági munkabérekre is kihatással van. Tekintettel azonban arra, hogy a mezőgazdasági munka­bérek mintegy 80%-a természetbeni járandó­ságokból áll, az agrárolló kedvezőtlen hatását csak a mezőgazdasági munkabérek 20%-ában indokolt elbírálás tárgyává tenni. 3. ülése 194-2 július 15-én, szerdán. 533 i ; Az 1520/1941. M. E. sz. rendelet a napszám­béreket, valamint a summásmunkások havi béreit még az elmúlt évben rögzítette, illetőleg maximálásnak mondotta ki, továbbá meg­engedte, hogy a munkaadók a maximális munkabéren felül, az átlagon felüli munkát teljesítő munkavállalóiknak 10%-os jutalmat fizethessenek. A jutalom összegét a 4520/1941. M. E. sz. ren dielet később 20%-ra emelte fel. A rögzített munkabéreket, úgyszintén ren­delet után megállapított egyes maximális munkabéreket az elmúlt év folyamán maguk a munkabérmegállapító bizottságok emelték. Eigyelembevisve azonban azt, hogy a multévi munkabéreket a 8610/1941. M. E. sz. rendelet az 1942. évre is irányadónak mondotta ki, szüksé­gesnek mutatkozott a maximális munkabérek arányosítása ott, ahol azok túlatecsonyak vol­tak és a munkabérmegálílapító bizottságok az emelés jogával az elmúlt évben mégsem éltek. A rendeletben kapott felhatalmazás alap­ján az ilyen munkabérek indokolt felemelését a beérkezett előterjesztések alapján a munka­bérek arányosítása végett engedélyeztem. Ily­módon eddig összesen 36 törvényhatóság terü­letén történt munkabérmódosítás. Bár a (háborús helyzet következményei a társadalom minden rétegét érintik, mégis a mezőgazdasági munkásság helyzete annyiban elviselhetőbb, hogy a munkabérek túlnyomó része — amit az előbb említettem is, mintegy 80%-a — természetbeni járandóságokból áll. Egyébként is a mezőgazdasági munkásságnak olcsó ruhával és lábbelivel r való ellátása a m. kir. közellátási miniszter úr országos akciót indított, amely az agrárolló hátrányos hatásai­val szemben hozzájárul a munkásság helyzeté­nek könnyítéséhez. Szükségesnek tartom megemlíteni még, hogy a munkamorál romlásának megelőzésére most már megfelelő törvényes eszközök is ren­delkezésre állnak, amelyeket igénybe kívánok venni ott és akkor, anrkor azt a mezőgazdaság érdekében szükségesnek tartom. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942 július hó 7-én. Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a vá­laszt tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli ^ válasza Gesztelyi Nagy László kép­viselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): VT. Képviselőház! Gesztelyi Nagy László országgyűlési képviselő úr 1942. évi április hó 29én interpellációt intézett hozzám a tavaszi vízveszély elhárítása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az igen tisztelt interpelláló képviselő úr ÍIZ Alföld déli részén, különösen Kelet-Csanád­ban és Szeged vidékén keletkezett vízkárok or: voslását kívánja és aziránt intézett hoznám kér­dést, hajlandó vagyok-e a legsürgősebben in­tézkedni abban az irányban, hogy a csator­názási és vízlevezetési munkák az egész ország­ban meginduljanak. kz interpelláció első részére vonatkozóan 77*- '•

Next

/
Thumbnails
Contents