Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

532 Az országgyűlés képviselőházának i Jelentkezett is az illető vállalat és kérte e szerződésben biztosított fogának érvényesítését. A két pótszerződés közül az első ennek a korábban már biztosított jognak tulajdonképpen csak a végrehajtását jelenti, ami semmi különösebb eltérést az előző szerződéstől nem jelent. A második pótszerződés azonban már nem ezzel a szakasszal függ össze, hanem azzal függ össze, hogy a jugoszláv állammal ez a német vállalat korábban, még a megszállás ideje előtt bizonyos egyéb területekre is kötött koncessziós szerződéseket, még pedig olyan területekre, amelyekre ez a korábbi, a magyar állammal kötött szerződés nem vonatkozik. Nem képzelhetjük el azt, hogy abból a szerencsés és örömteljes helyzetből kifolyólag, hogy ezek az országrészek visszacsatoltattak, — amely visszacsatolás tekintetében igen nagy hálával tartozunk a német államnak is — most az adott viszonyok között ez a vállalat kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljön, mint előzőleg a jugoszláv megszállás alatt volt. Méltányos tehát, hogy a korábbi időben a jugoszlávokkal kötött szerződéseket, tehát a szerzett jogokat elismerjük. De nemcsak méltányossági okok szerepelnek itt, hanem figyelemmel kell lennünk arra is. hogy habár tényleg saját tulajdonunkat képező ősi területek tértek vissza az anyaországhoz, mégis nemzetközi szemszögből bírálva a dolgot, el kell fogadnunk azt a megállapítást, hogy a felbomlott jugoszláv államnak ezekre a területekre vonatkozólag utódállamai vagyunk, tehát azokat a feltételeket, amelyek a jugoszláv állam és a baráti állam között kötött szerződésben vannak, önként nekünk is vállalnunk kell. (Maróthy Károly. Nem egészen áll! Fegyverrel szereztük!) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Van azután még egy rész, a muraközi terület, nem teljes egészében koncessziós területekkel. Ebből a földből van egy vékony sáv, a volt trianoni és az északi határ között, amely senkinek sincs átadva. Ez a terület olyan csekély, hogy önálló bányaművelési területként nem használható fel, erre a célra másnak át nem adható. Miután ez a vállalat ezt is kérte, méltányos és észszerű, hogy ezt nekik átadjuk. (Maróthy Károly: Ott van Lispe mellett!) Éppen azért, mert közel van, a szerződés gondoskodott arról, hogy a korábbi érdekeket és a magyar érdekeket föltétlenül biztosítsa, és mentse, azért erre a területre külön kikötés is van éspedig az, hogy amennyiben olyan területen szereznének olajat és olyan olajmezőket tárnának fel, amelyeik a lispei területekkel azonosok, illetve azokkal kapcsolatban vaunak, ezekre vonatkozólag nem a már megállapított 15%-os államkincstári részesedés, hanem sokkal magasabb, 25%-os kincstári részesedés van megállapítva. Ilyenre, ha kutatunk is a külföldi szerződések vagjr bármely más tudományos iratok között, máshol példát nem találunk. , **r-i i Erre ki akartam térni es említem akartam, hogy a magyar érdekek legmesszebbmenő védelméről gondoskodott kormányunk és az iparügyi miniszter úr, apaikor ezekre a területekre külön megállapodás folytán 25%-os kincstári részesedést állapított meg. A szerződés egyéb pontjai nagyjából most is egyeznek a korábbi megállapodásiakéval. Tisztán azokban az egyes pontokban vannak eltérések, amelyek a terület nagyobbodásáyal vannak kapcsolatban. Ennek folytán például 83. ülése 1942 július 15-én, szerdán, a« eddig megállapított 3000 méteres fúrás 4000 méterre van kötelezőleg megállapítva, 500 a Muraközre, 1000 a bácskai területre kell hogy essem. Ezekben a kikötésekben mindenesetre észszerű és műszakilag szakszerűen alátámasztott kívánságok vannak lefektetve. , A két pótszerződés egyébként teljes egészében ugyanazt a szellemet képviseli, amelyet a t. Ház szíves volt e

1 fogadni. Éppen ezért tisztelettel atrra kérem a Házat, hogy az iparügyi miniszter úrnak e két pótszerződésre vonatkozó jelentését jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék és a jelentést hasonló állásfoglalás céljából a felsőházzal is közölni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úr jelentését tudomásul venni? (Igen!) A Ház ai jelentést tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. T. Ház! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a további teendők iránti intézkedést. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni!? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úrnak Piukovich József képviselő úr részére adott első válaszát felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Piukovich József országgyűlési képviselő úr 1942. évi április hó 29-én interpellációt intézett hozzám a zsidó Hatványcsalád birtokainak visszajuttatása tárgyálban. Az interpellációban felvetett kérdésiekre válaszom a következő: Báró Hatvány Deutsch Endrét és társait Verség és Kartal községek határában lévő mintegy 2000 kat. hold ingatlanainak haszonbérbe átengedésére jogerősen köteleztem. Az ingatlanok nagy részét kis haszonbérletek alakítása céljára használtam fel. Tekintettel azonban a nagyszámú és értékes gazdasági épületekre és az önállósulásra képtelen gazdasági cselédekre, egy 300 kat, holdas és két 150 kat. holdas középbirtok alakítását is szükségesnek tartottam. A földtulajdonosoknak azonban a 300 kat. holdas középbirtoknak szabadkézből való értékesítését megengedtem, mert ezzel lehetővé vált az ingatlanok azonnali felhasználása és mert ennek ellenében a kishaszonbérletekben részesült kisemberek jelentős előnyökhöz jutottak. A tulajdonos ezt a ,300 kait. holdat Borhy István okleveles gazdának adta el, amelyről szóló adásvételi szerződéshez már hozzá is járultam. A két 150—150 kat. holdas középbirtokot a Hatvani Cukorgyár Rt. alkalmazásában áUó két leghosszabb szolgálati idővel rendelkező gazdatiszt vásárolta meg az általam kikötött kedvezményes vételáron, amelyet a kat. tiszta jövedelem 50-szeresében állapítottam meg. A haszonbérletek kiosztása során pedig az itt szolgáló többi öt keresztény uradalmi gazdatisztnek 20--20, összesen 100 kat. hold haszonbérlétet juttattam. Ezeknek a középbirtokoknak alakítása a termelés szempontját figyelembevéve indo-