Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

532 Az országgyűlés képviselőházának i Jelentkezett is az illető vállalat és kérte e szer­ződésben biztosított fogának érvényesítését. A két pótszerződés közül az első ennek a korábban már biztosított jognak tulajdonkép­pen csak a végrehajtását jelenti, ami semmi különösebb eltérést az előző szerződéstől nem jelent. A második pótszerződés azonban már nem ezzel a szakasszal függ össze, hanem az­zal függ össze, hogy a jugoszláv ál­lammal ez a német vállalat korábban, még a megszállás ideje előtt bizonyos egyéb területekre is kötött koncessziós szerződé­seket, még pedig olyan területekre, ame­lyekre ez a korábbi, a magyar állammal kötött szerződés nem vonatkozik. Nem képzel­hetjük el azt, hogy abból a szerencsés és öröm­teljes helyzetből kifolyólag, hogy ezek az or­szágrészek visszacsatoltattak, — amely vissza­csatolás tekintetében igen nagy hálával tarto­zunk a német államnak is — most az adott vi­szonyok között ez a vállalat kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljön, mint előzőleg a jugoszláv megszállás alatt volt. Méltányos tehát, hogy a korábbi időben a jugoszlávokkal kötött szer­ződéseket, tehát a szerzett jogokat elismerjük. De nemcsak méltányossági okok szerepelnek itt, hanem figyelemmel kell lennünk arra is. hogy habár tényleg saját tulajdonunkat ké­pező ősi területek tértek vissza az anyaország­hoz, mégis nemzetközi szemszögből bírálva a dolgot, el kell fogadnunk azt a megállapítást, hogy a felbomlott jugoszláv államnak ezekre a területekre vonatkozólag utódállamai va­gyunk, tehát azokat a feltételeket, amelyek a jugoszláv állam és a baráti állam között kö­tött szerződésben vannak, önként nekünk is vállalnunk kell. (Maróthy Károly. Nem egé­szen áll! Fegyverrel szereztük!) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Van azután még egy rész, a muraközi te­rület, nem teljes egészében koncessziós terüle­tekkel. Ebből a földből van egy vékony sáv, a volt trianoni és az északi határ között, amely senkinek sincs átadva. Ez a terület olyan cse­kély, hogy önálló bányaművelési területként nem használható fel, erre a célra másnak át nem adható. Miután ez a vállalat ezt is kérte, méltányos és észszerű, hogy ezt nekik átadjuk. (Maróthy Károly: Ott van Lispe mellett!) Éppen azért, mert közel van, a szerződés gon­doskodott arról, hogy a korábbi érdekeket és a magyar érdekeket föltétlenül biztosítsa, és mentse, azért erre a területre külön kikötés is van éspedig az, hogy amennyiben olyan terüle­ten szereznének olajat és olyan olajmezőket tárnának fel, amelyeik a lispei területekkel azonosok, illetve azokkal kapcsolatban vaunak, ezekre vonatkozólag nem a már megállapított 15%-os államkincstári részesedés, hanem sok­kal magasabb, 25%-os kincstári részesedés van megállapítva. Ilyenre, ha kutatunk is a kül­földi szerződések vagjr bármely más tudomá­nyos iratok között, máshol példát nem talá­lunk. , **r-i i Erre ki akartam térni es említem akar­tam, hogy a magyar érdekek legmesszebbmenő védelméről gondoskodott kormányunk és az iparügyi miniszter úr, apaikor ezekre a terüle­tekre külön megállapodás folytán 25%-os kincs­tári részesedést állapított meg. A szerződés egyéb pontjai nagyjából most is egyeznek a korábbi megállapodásiakéval. Tisztán azokban az egyes pontokban vannak eltérések, amelyek a terület nagyobbodásáyal vannak kapcsolatban. Ennek folytán például 83. ülése 1942 július 15-én, szerdán, a« eddig megállapított 3000 méteres fúrás 4000 méterre van kötelezőleg megállapítva, 500 a Muraközre, 1000 a bácskai területre kell hogy essem. Ezekben a kikötésekben mindenesetre ész­szerű és műszakilag szakszerűen alátámasz­tott kívánságok vannak lefektetve. , A két pótszerződés egyébként teljes egé­szében ugyanazt a szellemet képviseli, ame­lyet a t. Ház szíves volt e 1 fogadni. Éppen ezért tisztelettel atrra kérem a Házat, hogy az ipar­ügyi miniszter úrnak e két pótszerződésre vo­natkozó jelentését jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék és a jelentést hasonló állás­foglalás céljából a felsőházzal is közölni mél­tóztassék. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathoza­tal. Kérdem, méltóztatnak-e az iparügyi mi­niszter úr jelentését tudomásul venni? (Igen!) A Ház ai jelentést tudomásul veszi és azt ha­sonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. T. Ház! Napirendünk anyagával végez­tünk. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vo­natkozóan, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napi­rendjére tűzzük ki a további teendők iránti intézkedést. Méltóztatnak napirendi javaslatomat el­fogadni!? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvas­tatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úrnak Piukovich József képviselő úr részére adott első válaszát felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Piukovich József országgyűlési képviselő úr 1942. évi április hó 29-én inter­pellációt intézett hozzám a zsidó Hatvány­család birtokainak visszajuttatása tárgyálban. Az interpellációban felvetett kérdésiekre válaszom a következő: Báró Hatvány Deutsch Endrét és társait Verség és Kartal községek határában lévő mintegy 2000 kat. hold ingatlanainak haszon­bérbe átengedésére jogerősen köteleztem. Az ingatlanok nagy részét kis haszonbérletek alakítása céljára használtam fel. Tekintettel azonban a nagyszámú és értékes gazdasági épületekre és az önállósulásra képtelen gazda­sági cselédekre, egy 300 kat, holdas és két 150 kat. holdas középbirtok alakítását is szük­ségesnek tartottam. A földtulajdonosoknak azonban a 300 kat. holdas középbirtoknak sza­badkézből való értékesítését megengedtem, mert ezzel lehetővé vált az ingatlanok azon­nali felhasználása és mert ennek ellenében a kishaszonbérletekben részesült kisemberek jelentős előnyökhöz jutottak. A tulajdonos ezt a ,300 kait. holdat Borhy István okleveles gaz­dának adta el, amelyről szóló adásvételi szer­ződéshez már hozzá is járultam. A két 150—150 kat. holdas középbirtokot a Hatvani Cukor­gyár Rt. alkalmazásában áUó két leghosszabb szolgálati idővel rendelkező gazdatiszt vásá­rolta meg az általam kikötött kedvezményes vételáron, amelyet a kat. tiszta jövedelem 50-szeresében állapítottam meg. A haszonbér­letek kiosztása során pedig az itt szolgáló többi öt keresztény uradalmi gazdatisztnek 20--20, összesen 100 kat. hold haszonbérlétet juttattam. Ezeknek a középbirtokoknak alakítása a termelés szempontját figyelembevéve indo-

Next

/
Thumbnails
Contents