Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-282

Az országgyűlés képviselőházának Merkl János csak amikor már nagy volt a veszély, .akkor vágatott egy rést a töltés tetejére, amely csak a már túlemelkedett vizet tudta levezetni, de nem mentesítette az elöntött részeket. Minthogy a zsilipek nemkezelése miatt a községet már másodszor érte árvíz, kérDük a kihágási eljárás lefolytatását és ennek keretében annak a megállapítását, hogy a létesített vízmüvek állandóan veszélyeztetik Nagyigmánd községet.« Az eljáró rendőri büntető bíró 1940 május hó 24-én felhívta Nagyigmánd község elöljáróságát az ügyben kihallgatandó érdektelen tanuk megnevezésére. Nagyigmánd község elöljárósága 1940. évi május hó 25-én jelentette, hogy az ügyben a legérdektelenebb és leghitelesebb tanuk a rob* bántást végző katonaság tagjai volnának, de megnevezte egyben a kihallgatni kért más tanukat. Ezen előzmények után az idézőlevelet dr. Beké Zoltán tb. szolgabíró becsatolttá ki. Komárom vármegye főispánjának jelentése szerint dr. Beké Zoltán csak rövid ideje dolgozott a gesztesi járás főszolgabírói hivatalában, mint a katonai szolgálatra bevonult rendőri büntető bíró helyettese és nem volt tudomása gróf Esterházy Móric országgyűlési képiviselői minőségéről. A bizottság mindezek alapján javasolja a t. Képviselőháznak, állapítsa meg, hogy gróf Esterházy Móric országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben megsértetett. Egyben a bizottság javasolja, hogy a képviselőház a m. kir. belügyminiszternek ebben az átiratában foglalt, a hatáskörébe tartozóan megtett mindazon f intézkedéseit — amelyek gróf Esterházy Móric országgyűlési képviselő "mentelmi jogának megsértését orvosolták, illetve annak megóvását biztosították — vegye tudomásul s ezért ebben az ügyben további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Kíván-e . valalkii szólani? (Nem!) Un senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a. határozathozatal. Kérdem a t. Há%ai, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ezzel kimondja, hogy gróf Esterházy Móric képviselő űr mentelmi joga éhben az ügyben megsértetett. Egyben tudomásul veszi a Ház a belügyminiszter úirnak ez ügyben tett intézkedéseit, és kimondja, hogy további intézkedésnek szüksége nem forog fenn». Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 611. számú jelentésémelk tárgyalása Matolcsy Tamás képviselő úr mentelmi jogának megsértése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó (olvassa): T- Képviselőtház! Matolcsy Tamás országgyűlési (képviselő 1941 március hó 29-iki keltezéssel a képviselőház elnökéhez intézett beadványában bejelentette mentelmi jogának megsértését és beadványában a következőket panaszolja: 1941. évi március hó 23-án Farmoson a tápi ászelei és nagykátai csendőr őrsök kirendelt járőrei a mentelmi jogát megsértették azáltal, hogy udvarába behatoltak és az ott tartózkodó betegeket, akiket Budapesten megoperált és Farmosra hozzá utaztaik a végből, hogy a gyógyulásukat megtekintse, udvarából elküldték, — miközben személyi adataikat felvették, továbbá mindenkit, aki nem köz282. ülése 19%2 július 14-én, kedden. 503 vétlenül a farmosi háza népéhez tartozott, felszólítottak arra, hogy haladéktalanul hagyja el a házat, mert à nagykátai főszolgabírótól utasításuk van arra, hogy az udvarából mindenkit eltávolítsanak és mindazokat, akik hozzá akarnak jönni, megakadályozzanak abban, hogy a lakásba bemehessenelk. Evégből 12 csendőr említett napon, reggel 8 órától este 8 óráig körülzárta Matolcsy Tamás udvarát és 12 órán keresztül a fentiek szerint mindenkit megakadályozott abban, hogy hozzá bet érhessenek. Matolcsy Tamás az egyik csendőr járőrrel bement Farmos községházára és ott közös jegyzőkönyvet vett fel, melyet testvéröccse, Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértésére vonatkozó szóbeli bejelentése kapcsán a képviselőháznak március 27-i ülésében felmutatott s melyben az áll, hogy a nagykátai főszolgabíró parancsára a csendőrjárőrök parancsot kaptak arra, hogy bárki bármilyen minőségben a házukba be ne léphessen. Nevezett képviselő megemlíti még, hogy Farmosra utazott jelzett napon délelőtt Nagykátáról az egyik szolgabíró, mint a nagykátai járás főszolgabírájának helyettese és a községházáról egészen este 9 óráig irányította ezt a csendőri műveletet. Matolcsy Tamás országgyűlési képviselő 1941. évi március hó 23. napján a farmosi házában a fennálló gyűlési tilalom dacára engedélynélküli politikai összejövetelt szándékozóit tartani. Nevezett képviselő erre az alkalomra a következő szövegű, az átirathoz eredetiben mellékelt meghívókat küldte szét: »Magyar Testvér! Folyó év március 23-án, vasárnap délután 4 órára szívesen látom farmosi házamban vendégül, ahol Matolcsy Mátyás testvérem részletes beszámolót ad németországi tapasztalatairól és utána, mint Közép-Pestmegye újonnan kinevezett megyevezetője szervezési utasításokat és szervezési megbízásokat ad- A farmosi értekezleten az országos pártvezetőség is képviselteti magát. Megkérem, hogy községükből valaki feltétlenül jelenjen meg az értekezleten. Kitartás!• Éljen Szálasi! Nyilaskeresztes köszöntéssel: dr. Matolcsy Tamás s. k- országgyűlési képviselői«. A nagykátai járás főszolgabírája felhívást intézett a tápiószelei m. kir. csendőrörshöz, hogy a rendelkezésre álló módon akadályozza meg a szóbanforgó összejövetelt még akkor is, ha a megjelenni szándékozók ebédre, uzsonnára vagy vacsorára meghívást is hoznának fel megjelenésük okaként. A csendőrség ezt az utasítást a legtapintatosabban teljesítette. Mindezek következtében a mentelmi bizottság úgy látta, hogy Matolcsy Tamás országgyűlési képviselő mentelmi joga nem sértetett meg. Ennek folytán javasolja a t- Háznak, állapítsa meg, hogy Matolcsy Tamás képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és ezért további intézkedésre szükség nincs. A mentelmi ügyben kisebbségi véleményt nyújtottak be Budinszky László és Kuhajda Vilmos képviselő urak, akik a bizottság határozatával szemben azt javasolják, mondja ki a t. Ház, hogy Matolcsy Tamás képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben megsértetett. Ezen véleményünk indoka az, hogy az adtott esetben Matolcsy Tamás nem tartott titkos politikai gyűlést, tehát a végrehajtó köze-