Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-282

Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 194-2 július 14-én, kedden. 501 mentelmi joga megsértésével a következőket panaszolja. 1941 július hó 13. napján elment Nógrád megye salgótarjáni járásának egyes közsé­geibe és kijelentette a Nyilaskeresztes Párt ottani vezetőinek, hogy a következő vasárnap, 20-án, pártvezetője le fog jönni a községbe, meg fogja szemlélni a vezetőséget s a hely­ségbe kizárólag igazolt vezetők jöjjenek be és senki más ne jöjjön, mert szigorított gyűlés­tilalom van. 1941 július 20-án egy képviselő­társával, gépkocsin haladt Nógrád vármegyé­ben, amikor a csendőrség több helyen feltar­tóztatta és igazoltatta. Kisterenye határában a gépkocsit megállítva azt mondották, hogy nem lehet továbbmenni, mert parancsuk van árra, hogy sem Zagyvapálfal va községbe, sem Salgótarjánba bemenni nem szabad. Mögötte jött a pártvezetője. Rövid várakozás után úgy határoztak, hogy a pártvezető elmegy másfelé. Budinszky László a kíséretében lévő ország­gyűlési képviselőtársával együtt kérte az ott jelenlévő hatósági közeget, a főszolgabírót, engedje őket tovább a kerületbe, mert hiszen ennek az ellenkezőjére semmiféle ok nincs. Ha gyűlést tartanak, módjába» van a gyűlést fel­oszlatni, ha pedig nincsen gyűlés, akkor semmi­féle intézkedésre nincsen ok. Mattyasovszky Kamill főszolgabíró a belügyminiszter utasítá­sára hivatkozva, a karhatalmat utasította, hogy fejlődjék fel, mire az útvonalon a golyó­szórót állították vele szembe és a csendőrtam­iskolát is felállították. Ezután Budinszky László felkérte a főszolgabírót, hogy mutassa meg a belügyminiszternek az errevonatkozó írásbeli rendelkezését. Egy óra múlva meg is jelent és hozott egy gépírásos végzést 5.319/1941. szám alatt, amelyben — távbeszélő bemondásra hivatkozva — az van, hogy Szálasi Ferencet és kíséretét beengedni sem Zagyvapálfalvára, sem Salgótarjánba nem szabad. Majd nevezett képviselő újra megkérte a főszolgabírót, hogy telefonon lépjen érintkezésbe a belügyminisz­ter úrral, mivel Szálasi Ferenc elment — kép­viselőtársával Zagyvapálfalván és Salgótar­jánon keresztül akar menini. Egy óra múlva a főszolgabíró visszaérkezve azt mondotta: Telefonáltam és az az utasítás, hogy semmi­féle képviselőnek sem szabad keresztülmenni Zagyvapálfalván és Salgótarjánon. A mentelmi bizottság elnöke a bizottság­nak 1941. évi november hó 21. mapján tartott ülésében hozott határozatából kifolyólag a m. kir. belügyminisztert felkérte a tényállás ki­vizsgálására és az eredménynek a bizottsággal való közlésére. A m. kir. belügyminiszternek 457.778/1941— VII. a. számú átirata a következőket tartal­mazza: , A gyülekezési jog korlátozása tárgyában az 1939 szeptember 1-én kiadott 8.120/1939. M.E. számú rendelet 1. §-a akként rendelkezik, hogy a politikai jellegű népgyűlések, felvonulások és más politikai összejövetelek tartása további intézkedésig tilos és azok megtartását — szük­ség esetén — karhatalommal is meg kell aka­dályozni. Azok akül- és belpolitikai okok, amelyekre tekintettel a m. kir. kormány az 1939:11. t.-c. 149. §-ában nyert felhatalmazás alapján az említett rendeletet kiadta, fokozott mértékben fennállottak az 1941. évi június hó 27-én be­következett szovjetorosz hadiállapot következ­tében. Szovjetoroszország ellen megindult há­ború, az ennek kapcsán szükségessé vált köz­biztonsági (rendőri) intézkedések;, továbbá a gazdasági év vége felé közeledtével megapadt élelmiszerkészletek folytán támadt izgatott közhangulatban különösen fontos volt az, hogy semmi néven nevezeindő — még a legkisebb mérvű — tömegmegmozdulás se engedélyez­tessék, mert abból kiszámíthatatlan fejlemé­nyek alakulhattak volna. Különös figyelem­mel kellett lenni a nagyobb ipari és bánya­központokkal rendelkező vidékekéiig ahol rész­ben a megszervezett munkásság gondolkodási módja, részben a még jobban előtérben álló élelmezési nehézségek a tömegek hangulatát amúgyis károsan befolyásolták. 1941. évi július hó 19-én a m. kir. belügyminiszter a salgótar­jáni járás főszolgabírójától azt a jelentést kapta, hogy Szálasi Ferenc július hó 20-án (vasárnap) több országgyűlési képviselő és más személy kíséretében a salgótarjáni szénmeden­cében lévő Zagyvapál fal va községbe készül pártpropaganda útra. Továbbá, hogy a Nyilas­keresztes Párt ottani vezetői kívánják fogadni Szálasi Ferencet, a környék összes beszerve­zett nyilaskeresztespárti vagy egyébként a szenzációra éhes és látványosságokban szívesen résztvevő lakosságát — a becslések szerint többezer főnyi tömeget — öszetoborozzák. A Nyilaskeresztes Párt helyi vezetősége kerék­páros küldöncöket indított az összes környék­beli, sőt a szomszédos szécsényi járás egyes községeiben levő szervezeteihez, hogy július 20-án délelőtt Szálasi Ferenc megérkezéséhez a Zagy vapálf alva községben felállított dísz­kapuhoz tömegek vonuljanak fel. Tekintettel arra, hogy a 8.120/1939. M. E. számú rendelet szerint az ilyen felvonulásokat' karhatolommal is meg kell akadályozni, a m. kir. belügyminiszter utasította a salgótarjáni járás főszolgabíráját, hogy a rendelkezésre álló összes karhatalom igénybevételével a fel­vonulást, fogadtatást és ennek során feltét­lenül kialakult tiltott gyűlést erélyesen, de a legtapintatosabban akadályozza meg. Ennek keresztülvitelére az látszott a legcélszerűbbnek, hogy a Budapest felől gépkocsin közeledő Szálasi Ferencet és kíséretét távoltartsák Zagyvapálfalva községtől, mert ezáltal elejét veszik annak, hogy bizonyos tömegek a kar­hatalom ellenére mégis összejönnek, a Nyilas­keresztes Párt vezetőjének, illetve képviselőjé­nek jelenléte által okozott nemkívánatos iz­galmak olyain helyzetet teremtenének, melyek messzemenő káros következményeket (rend­bontás, tüntetés, ellenszegülés, fegyverhasz­nálat) eredményezhetnek. Különösen fontosnak tartotta a m. kir. belügyminiszter a felvonulás megakadályozását azért is, mert a közélelme­zési (nehézségek miatt ezen az iparvidéken amúgyis fokozott izgalmak voltak tapasztal­hatók. Utasítást adott a járás főszolgabírójá­nak, hogy Szálasi Ferencet és a kíséretében megjelenő országgyűlési képviselőket udva­riasan, de egyben a leghatározottabban kérje fel, hogy maradjanak távol Zagyvapálfalvától. Azért tartotta szükségesnek, hogy az ország­gyűlési képviselők se menjenek be Zagyvapál­falvára, mert valószínűnek látszott az, hogy ha Szálasi Ferenc bebocsátásának megakadá­lyozása utátn a pártjához tartozó képviselők a községbe mégis bemennének, ez a felizgatott tömegekben minden körülmények között súlyos rendbontást váltana ki. Ennek az utasításnak végrehajtása során a salgótarjáni járás főszol­73*

Next

/
Thumbnails
Contents