Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-282

Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 194-2 július 14-én, kedden. 501 mentelmi joga megsértésével a következőket panaszolja. 1941 július hó 13. napján elment Nógrád megye salgótarjáni járásának egyes községeibe és kijelentette a Nyilaskeresztes Párt ottani vezetőinek, hogy a következő vasárnap, 20-án, pártvezetője le fog jönni a községbe, meg fogja szemlélni a vezetőséget s a helységbe kizárólag igazolt vezetők jöjjenek be és senki más ne jöjjön, mert szigorított gyűléstilalom van. 1941 július 20-án egy képviselőtársával, gépkocsin haladt Nógrád vármegyében, amikor a csendőrség több helyen feltartóztatta és igazoltatta. Kisterenye határában a gépkocsit megállítva azt mondották, hogy nem lehet továbbmenni, mert parancsuk van árra, hogy sem Zagyvapálfal va községbe, sem Salgótarjánba bemenni nem szabad. Mögötte jött a pártvezetője. Rövid várakozás után úgy határoztak, hogy a pártvezető elmegy másfelé. Budinszky László a kíséretében lévő országgyűlési képviselőtársával együtt kérte az ott jelenlévő hatósági közeget, a főszolgabírót, engedje őket tovább a kerületbe, mert hiszen ennek az ellenkezőjére semmiféle ok nincs. Ha gyűlést tartanak, módjába» van a gyűlést feloszlatni, ha pedig nincsen gyűlés, akkor semmiféle intézkedésre nincsen ok. Mattyasovszky Kamill főszolgabíró a belügyminiszter utasítására hivatkozva, a karhatalmat utasította, hogy fejlődjék fel, mire az útvonalon a golyószórót állították vele szembe és a csendőrtamiskolát is felállították. Ezután Budinszky László felkérte a főszolgabírót, hogy mutassa meg a belügyminiszternek az errevonatkozó írásbeli rendelkezését. Egy óra múlva meg is jelent és hozott egy gépírásos végzést 5.319/1941. szám alatt, amelyben — távbeszélő bemondásra hivatkozva — az van, hogy Szálasi Ferencet és kíséretét beengedni sem Zagyvapálfalvára, sem Salgótarjánba nem szabad. Majd nevezett képviselő újra megkérte a főszolgabírót, hogy telefonon lépjen érintkezésbe a belügyminiszter úrral, mivel Szálasi Ferenc elment — képviselőtársával Zagyvapálfalván és Salgótarjánon keresztül akar menini. Egy óra múlva a főszolgabíró visszaérkezve azt mondotta: Telefonáltam és az az utasítás, hogy semmiféle képviselőnek sem szabad keresztülmenni Zagyvapálfalván és Salgótarjánon. A mentelmi bizottság elnöke a bizottságnak 1941. évi november hó 21. mapján tartott ülésében hozott határozatából kifolyólag a m. kir. belügyminisztert felkérte a tényállás kivizsgálására és az eredménynek a bizottsággal való közlésére. A m. kir. belügyminiszternek 457.778/1941— VII. a. számú átirata a következőket tartalmazza: , A gyülekezési jog korlátozása tárgyában az 1939 szeptember 1-én kiadott 8.120/1939. M.E. számú rendelet 1. §-a akként rendelkezik, hogy a politikai jellegű népgyűlések, felvonulások és más politikai összejövetelek tartása további intézkedésig tilos és azok megtartását — szükség esetén — karhatalommal is meg kell akadályozni. Azok akül- és belpolitikai okok, amelyekre tekintettel a m. kir. kormány az 1939:11. t.-c. 149. §-ában nyert felhatalmazás alapján az említett rendeletet kiadta, fokozott mértékben fennállottak az 1941. évi június hó 27-én bekövetkezett szovjetorosz hadiállapot következtében. Szovjetoroszország ellen megindult háború, az ennek kapcsán szükségessé vált közbiztonsági (rendőri) intézkedések;, továbbá a gazdasági év vége felé közeledtével megapadt élelmiszerkészletek folytán támadt izgatott közhangulatban különösen fontos volt az, hogy semmi néven nevezeindő — még a legkisebb mérvű — tömegmegmozdulás se engedélyeztessék, mert abból kiszámíthatatlan fejlemények alakulhattak volna. Különös figyelemmel kellett lenni a nagyobb ipari és bányaközpontokkal rendelkező vidékekéiig ahol részben a megszervezett munkásság gondolkodási módja, részben a még jobban előtérben álló élelmezési nehézségek a tömegek hangulatát amúgyis károsan befolyásolták. 1941. évi július hó 19-én a m. kir. belügyminiszter a salgótarjáni járás főszolgabírójától azt a jelentést kapta, hogy Szálasi Ferenc július hó 20-án (vasárnap) több országgyűlési képviselő és más személy kíséretében a salgótarjáni szénmedencében lévő Zagyvapál fal va községbe készül pártpropaganda útra. Továbbá, hogy a Nyilaskeresztes Párt ottani vezetői kívánják fogadni Szálasi Ferencet, a környék összes beszervezett nyilaskeresztespárti vagy egyébként a szenzációra éhes és látványosságokban szívesen résztvevő lakosságát — a becslések szerint többezer főnyi tömeget — öszetoborozzák. A Nyilaskeresztes Párt helyi vezetősége kerékpáros küldöncöket indított az összes környékbeli, sőt a szomszédos szécsényi járás egyes községeiben levő szervezeteihez, hogy július 20-án délelőtt Szálasi Ferenc megérkezéséhez a Zagy vapálf alva községben felállított díszkapuhoz tömegek vonuljanak fel. Tekintettel arra, hogy a 8.120/1939. M. E. számú rendelet szerint az ilyen felvonulásokat' karhatolommal is meg kell akadályozni, a m. kir. belügyminiszter utasította a salgótarjáni járás főszolgabíráját, hogy a rendelkezésre álló összes karhatalom igénybevételével a felvonulást, fogadtatást és ennek során feltétlenül kialakult tiltott gyűlést erélyesen, de a legtapintatosabban akadályozza meg. Ennek keresztülvitelére az látszott a legcélszerűbbnek, hogy a Budapest felől gépkocsin közeledő Szálasi Ferencet és kíséretét távoltartsák Zagyvapálfalva községtől, mert ezáltal elejét veszik annak, hogy bizonyos tömegek a karhatalom ellenére mégis összejönnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének, illetve képviselőjének jelenléte által okozott nemkívánatos izgalmak olyain helyzetet teremtenének, melyek messzemenő káros következményeket (rendbontás, tüntetés, ellenszegülés, fegyverhasználat) eredményezhetnek. Különösen fontosnak tartotta a m. kir. belügyminiszter a felvonulás megakadályozását azért is, mert a közélelmezési (nehézségek miatt ezen az iparvidéken amúgyis fokozott izgalmak voltak tapasztalhatók. Utasítást adott a járás főszolgabírójának, hogy Szálasi Ferencet és a kíséretében megjelenő országgyűlési képviselőket udvariasan, de egyben a leghatározottabban kérje fel, hogy maradjanak távol Zagyvapálfalvától. Azért tartotta szükségesnek, hogy az országgyűlési képviselők se menjenek be Zagyvapálfalvára, mert valószínűnek látszott az, hogy ha Szálasi Ferenc bebocsátásának megakadályozása utátn a pártjához tartozó képviselők a községbe mégis bemennének, ez a felizgatott tömegekben minden körülmények között súlyos rendbontást váltana ki. Ennek az utasításnak végrehajtása során a salgótarjáni járás főszol73*