Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

40 Az országgyűlés képviselőházának a községeket kapcsolják be, amelyeknek energiafogyasztása kifizetődik. A villamos­hálózat lehetővé teszi az iparosítás és az ipa­rosodás minden formáját. T. Ház! A visszatért erdélyi részek köz­tudomás szerint Erdélynek a természeti kin­csekben szegényebb részét alkotják. Néhány adatot sorolok fel arra vonatkozóan, hogy mennyire a szegényebb rész tért vissza. Szén­ből 10% jött vissza, vasércből 4%, földgázból semmi, piritbői a százszázalékos termelés, aranyból 45 Vo, cinből egyharmada a termelés­nek, a vizienergiából körülbelül 10—25%. Az 1691 ipartelep iközül 666 jött vissza. Ez még jelentősebbé válik, ha a termelési értéket néz­zük. Eszerint a 24.919 millió lei termelési ér­tékből 4041 millió lei termelési érték tért vissza. Indokolt tehát, hogy ezen a kevésbbé feltárt erdélyi területen helyszíni kutatásokat végezzenek. Végez is helyszíni kutatást tíz­tizenöt geológus. Ez kevés, szükséges volna ezek számának növelése és a rendelkezésükre álló költségvetési összeg növelése is. Ezek a geológusok máris rendkívül értékes felfedezé­seket tettek. így földgáz, kőolaj, azonkívül pedig arany, ezüst, ón és más leletekre buk­kantak, amelyek rendkívüli lehetőségekkel biz­tatnak. A bányászat terén néhány nagyobb fel­adat előtt állunk, főleg az üzemben lévő erő­források korszerűsítése és kibővítése terén, különösen a nagybányakörnyéki bányáknál, valamint a szentkereszti bányánál, azután a macskamezői mangántelepeknél és a dernatata­rosi bitumenbányáknál. Az erdélyi barnaszénről szeretnék még beszélni, amely ugyan másodrangú minőségű, de mégis lehetőséget nyújtana a környéken települő iparvállalatok hajtóerőszükségletének ellátására. Az egeresi és egeresvölgyi barna szénbányák, a tihói, a dersidai és köpeci lignit­telepek fejlesztése kézenfekvő. A borszéki lig­nittelep fejlesztése elősegítené a szénben ezi'dő­szerint teljesen ellátatlan Székelyföld Ön­ellátását. Bár a Nemzeti r Önálhósítási Alap igen szépen dolgozik, mégsem tudja fedezni azt a szükségletet, amelyre Erdélyben szükség van, ahol teljesen újonnan kell megalapozni a ma­gyar kereskedelmi hálózatot. Nem pótolja ezt az úgynevezett kisipari és kiskereskedelmi hitelakció sem, amely Erdélyben ötszázezer pengős kerettel dolgozik. Nagyobb hitelkeret nyújtása szükséges és emellett szükség van olvan célszerű adópolitikára, amely kiegyen­líti az erdélyi magyar kereskedelem hátrányos helyzetét, amely a két mértékkel mérő román adófizetési rendszer folyómányakéopen még mindig fennáll. A román időkből szármázó adóhátralékok felszámolása, a román ható­ságok által túlzottan kivetett adók törlése és az ádórevízió volnának azok az eszközök, ame­lyek lélekzethez juttatnák a magyar kereske­delmet. A közlekedés és az úthálózat kérdéséről nem is beszélek; ezek a kérdések nagyon sok­szor alkotják a tárgyalás anyagát. Erdély idegenforgalmi lehetőségeiről sze­retnék még beszélni. Elő kellene készülnünk arra, nogy a háború után -meginduló nagy idegenforgalmat már korszerű közlekedéssel, Korszerű szállodákkal és elhelyezéssel várjuk. Ezen a téren rengeteg kívánnivaló van, mert a Székelyföld kiesett ablból az idegenforgalmi konjunktúrából, amely azáltal keletkezett, 268. ülése 19 U2 június 17-én, szerdán. ' hogy a Balaton számára ingyenes visSzauta­zási kedvezményt biztosítottak. Bízunk benne, hogy a visszatért területek is meg fogják kapni ezt a kedvezményt. v Az előbbiekben számtalan lehetőséget em­lítettem, mindehhez azonban pénz kell. A ma­gántőke is megindul egy időn túl, főként, amikor befektetését biztosítottnak látja. De aem volna nemzeti érdek Erdélyt és az Er­délyben megindítandó iparfejlesztést a pesti banktőkének kiszolgáltatni, mert ezáltal ai erdélyi emberek számára csupán munkaalka­lom kínálkoznék, de a haszon elvándorolna. Erdély viszont annyira tőkeszegény, hogy a maga erejéből megindítani ezt a munkát nem tudja. A Székelyföldön a nagy közbirtokos­ságokban még adva van ugyan olyan közös­ségi vagyon, amely nagyo'bbmértékű iparosí­tásra anyagi fedezetet és biztosítékot nyújt ; arra, más területen azonban ez sincs. Olyan konstrukciót kell tehát találni, amelynek ér­telmében az állam nagyobb részt vállal az er­délyi iparosításból. Erdély gazdasági újjáépítésével párhuza­mosan felvetődik az erdélyi közművelődési kérdések megoldása is. Talán egyik ország­részben since annyi hagyománya a kulturális kérdések egyházi és társadalmi intézésének, mint Erdélyben. A túlzott államosítás ezen a területen éppen ezeket az évszázadok óta Je- ' lentős szerepeket betöltő intézményeket Sem­misítenék megi Az elmúlt húsz esztendő alatt kulturális életünk kizárólag /az egyházi és társadalmi szervezetek védőbástyái mögé hú­zódott. Az, egységéé magyar kultúrpolitikának számba kell vennie ezeket a különbözőségeket és Erdélyben olyan kultúrpolitikát kell inaugu­rálni úgy az iskolai, mint az iskolánkívüli népnevelés, tudomány, irodalom és művészétek terén, amely ia feladatokat jól és helyesen be­töltő egyházi és társadalmi alakulatokat he­lyezi előtérbe. Ahogyan Erdélyben a külön­böző ftársadalmi osztályok között anyagilag nincsenek nagy különbségek, éppúgy kisebb a különbség a kulturális nívó tekintetében is. Erdélyben sokkal inkább beszélhetünk egysé­ges magyar műveltségről, mint az ország egyéb területein. Erdélyben a felsőbb osztá­lyok műveltsége is át van itatva a népi és a történeti műveltség hagyományaival és kul­tiúrpolitikánkníakl arra kell igyekeznie, hogy ezt a kiegyenlítődésre hajlamos kultúrnívót egységesen emelje. Mert hogy az egységes. műveltségi színt milyen előnyt jelent egy nemzet életében, azt legjobban északi testvér­népünk, a finnek példája igazolja. A szociálpolitikáról beszélve, meg kell említenem azt a rendkívül érdekes jelenséget, hogy a Székelyfölidön a Nép- és Családvédelmi Alap igen jelentős munkája nem keltette azt a megelégedést, amit a kormányzat joggal el­várt volna. A székely nép rendkívül érdekesen és rendkívül egészséges ösztönnel azt mon­dotta, hogy minek jön ide az állam segíteni azt, aki sajátmaga elkölti a vagyonát? Aki nem képes arra, hogy sajátmaga megkeresse a kenyerét, azt hagyni kell elpusztulni. Ha az állam segíteni akar, akkor teremtsen kereseti lehetőségeket,, mert az arravaló ember, ha kereseti lehetősége van, megteremti, megke­resi sajátmaga számára a kenyeret. Rendkívül ^ egészséges ösztön nyilatkozik meg ebben és ez inutatja a székely nép egészségét, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az egészséges szociálpoli­tika az, amely kereseti lehetőségeket .teremt és nem az, amely csupán egy mesterséges é> f

Next

/
Thumbnails
Contents