Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

40 Az országgyűlés képviselőházának a községeket kapcsolják be, amelyeknek energiafogyasztása kifizetődik. A villamoshálózat lehetővé teszi az iparosítás és az iparosodás minden formáját. T. Ház! A visszatért erdélyi részek köztudomás szerint Erdélynek a természeti kincsekben szegényebb részét alkotják. Néhány adatot sorolok fel arra vonatkozóan, hogy mennyire a szegényebb rész tért vissza. Szénből 10% jött vissza, vasércből 4%, földgázból semmi, piritbői a százszázalékos termelés, aranyból 45 Vo, cinből egyharmada a termelésnek, a vizienergiából körülbelül 10—25%. Az 1691 ipartelep iközül 666 jött vissza. Ez még jelentősebbé válik, ha a termelési értéket nézzük. Eszerint a 24.919 millió lei termelési értékből 4041 millió lei termelési érték tért vissza. Indokolt tehát, hogy ezen a kevésbbé feltárt erdélyi területen helyszíni kutatásokat végezzenek. Végez is helyszíni kutatást tíztizenöt geológus. Ez kevés, szükséges volna ezek számának növelése és a rendelkezésükre álló költségvetési összeg növelése is. Ezek a geológusok máris rendkívül értékes felfedezéseket tettek. így földgáz, kőolaj, azonkívül pedig arany, ezüst, ón és más leletekre bukkantak, amelyek rendkívüli lehetőségekkel biztatnak. A bányászat terén néhány nagyobb feladat előtt állunk, főleg az üzemben lévő erőforrások korszerűsítése és kibővítése terén, különösen a nagybányakörnyéki bányáknál, valamint a szentkereszti bányánál, azután a macskamezői mangántelepeknél és a dernatatarosi bitumenbányáknál. Az erdélyi barnaszénről szeretnék még beszélni, amely ugyan másodrangú minőségű, de mégis lehetőséget nyújtana a környéken települő iparvállalatok hajtóerőszükségletének ellátására. Az egeresi és egeresvölgyi barna szénbányák, a tihói, a dersidai és köpeci lignittelepek fejlesztése kézenfekvő. A borszéki lignittelep fejlesztése elősegítené a szénben ezi'dőszerint teljesen ellátatlan Székelyföld Önellátását. Bár a Nemzeti r Önálhósítási Alap igen szépen dolgozik, mégsem tudja fedezni azt a szükségletet, amelyre Erdélyben szükség van, ahol teljesen újonnan kell megalapozni a magyar kereskedelmi hálózatot. Nem pótolja ezt az úgynevezett kisipari és kiskereskedelmi hitelakció sem, amely Erdélyben ötszázezer pengős kerettel dolgozik. Nagyobb hitelkeret nyújtása szükséges és emellett szükség van olvan célszerű adópolitikára, amely kiegyenlíti az erdélyi magyar kereskedelem hátrányos helyzetét, amely a két mértékkel mérő román adófizetési rendszer folyómányakéopen még mindig fennáll. A román időkből szármázó adóhátralékok felszámolása, a román hatóságok által túlzottan kivetett adók törlése és az ádórevízió volnának azok az eszközök, amelyek lélekzethez juttatnák a magyar kereskedelmet. A közlekedés és az úthálózat kérdéséről nem is beszélek; ezek a kérdések nagyon sokszor alkotják a tárgyalás anyagát. Erdély idegenforgalmi lehetőségeiről szeretnék még beszélni. Elő kellene készülnünk arra, nogy a háború után -meginduló nagy idegenforgalmat már korszerű közlekedéssel, Korszerű szállodákkal és elhelyezéssel várjuk. Ezen a téren rengeteg kívánnivaló van, mert a Székelyföld kiesett ablból az idegenforgalmi konjunktúrából, amely azáltal keletkezett, 268. ülése 19 U2 június 17-én, szerdán. ' hogy a Balaton számára ingyenes visSzautazási kedvezményt biztosítottak. Bízunk benne, hogy a visszatért területek is meg fogják kapni ezt a kedvezményt. v Az előbbiekben számtalan lehetőséget említettem, mindehhez azonban pénz kell. A magántőke is megindul egy időn túl, főként, amikor befektetését biztosítottnak látja. De aem volna nemzeti érdek Erdélyt és az Erdélyben megindítandó iparfejlesztést a pesti banktőkének kiszolgáltatni, mert ezáltal ai erdélyi emberek számára csupán munkaalkalom kínálkoznék, de a haszon elvándorolna. Erdély viszont annyira tőkeszegény, hogy a maga erejéből megindítani ezt a munkát nem tudja. A Székelyföldön a nagy közbirtokosságokban még adva van ugyan olyan közösségi vagyon, amely nagyo'bbmértékű iparosításra anyagi fedezetet és biztosítékot nyújt ; arra, más területen azonban ez sincs. Olyan konstrukciót kell tehát találni, amelynek értelmében az állam nagyobb részt vállal az erdélyi iparosításból. Erdély gazdasági újjáépítésével párhuzamosan felvetődik az erdélyi közművelődési kérdések megoldása is. Talán egyik országrészben since annyi hagyománya a kulturális kérdések egyházi és társadalmi intézésének, mint Erdélyben. A túlzott államosítás ezen a területen éppen ezeket az évszázadok óta Je- ' lentős szerepeket betöltő intézményeket Semmisítenék megi Az elmúlt húsz esztendő alatt kulturális életünk kizárólag /az egyházi és társadalmi szervezetek védőbástyái mögé húzódott. Az, egységéé magyar kultúrpolitikának számba kell vennie ezeket a különbözőségeket és Erdélyben olyan kultúrpolitikát kell inaugurálni úgy az iskolai, mint az iskolánkívüli népnevelés, tudomány, irodalom és művészétek terén, amely ia feladatokat jól és helyesen betöltő egyházi és társadalmi alakulatokat helyezi előtérbe. Ahogyan Erdélyben a különböző ftársadalmi osztályok között anyagilag nincsenek nagy különbségek, éppúgy kisebb a különbség a kulturális nívó tekintetében is. Erdélyben sokkal inkább beszélhetünk egységes magyar műveltségről, mint az ország egyéb területein. Erdélyben a felsőbb osztályok műveltsége is át van itatva a népi és a történeti műveltség hagyományaival és kultiúrpolitikánkníakl arra kell igyekeznie, hogy ezt a kiegyenlítődésre hajlamos kultúrnívót egységesen emelje. Mert hogy az egységes. műveltségi színt milyen előnyt jelent egy nemzet életében, azt legjobban északi testvérnépünk, a finnek példája igazolja. A szociálpolitikáról beszélve, meg kell említenem azt a rendkívül érdekes jelenséget, hogy a Székelyfölidön a Nép- és Családvédelmi Alap igen jelentős munkája nem keltette azt a megelégedést, amit a kormányzat joggal elvárt volna. A székely nép rendkívül érdekesen és rendkívül egészséges ösztönnel azt mondotta, hogy minek jön ide az állam segíteni azt, aki sajátmaga elkölti a vagyonát? Aki nem képes arra, hogy sajátmaga megkeresse a kenyerét, azt hagyni kell elpusztulni. Ha az állam segíteni akar, akkor teremtsen kereseti lehetőségeket,, mert az arravaló ember, ha kereseti lehetősége van, megteremti, megkeresi sajátmaga számára a kenyeret. Rendkívül ^ egészséges ösztön nyilatkozik meg ebben és ez inutatja a székely nép egészségét, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az egészséges szociálpolitika az, amely kereseti lehetőségeket .teremt és nem az, amely csupán egy mesterséges é> f