Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

488 Az országgyűlés képviselőházának 281. illése 1942 július 10-én, pénteken. Nem kell valami nagyon alapos kémiai vizsgálat annak megállapítására, hogy mennyi anak a talajnak a mészszükséglete. Az akciót nemcsak a száz holdon aluli kisbirtokokra kell kiterjeszteni, hanem — bár szívvellélekkel a kisbirtokpolitika mellett vagyok és követem is ezt a politikát — azt mondom, hogy a nagyobb birtokokra is ki kell terjeszteni, mert hiszen az országos érdek és egyszersmind példaadással szolgál arra nézve, hogyan lebet az ilyen mészszegény talajokat kigyógyítani. A trágyázás kérdését is felhozták. Én a magam részéről később megvalósítandó feladatnak tartom a drága, cementes és nem tudom én milyen, drága költségen megépített mintatrágyatelepek felállítását. Azt az anyagot, amelyet ezekbe akarnánk építeni, fordítsuk inkább silók építésére. (Helyeslés a baloldalon.) Aki gazda és gazdálkodik, az nagyon jól tudja, hogy az istállótrágya jósága nem a mintatrágyateleptől függ, (Ugy van! a baloldalon.) az istállótrágya jósága elsősorban a kezeléstől függ. (Helyeslés.) Tudom, hogy cementes mintatrágyatelep nélkül is lehet jó trágyát, előállítani, ennek érdekében azonban propagandát kell indítani, trágyakezelési versenyeket kell tartani s esetleg jutalmazni azt a gazdát* aki jól ' tudja kezelni a trágyát. A kérdés megoldását én azonban nem a mintatrágyatelepek építésében látom. T. Ház! A földmívelésügyi kormányzat évről-évre folytatja vetőmagakcióját. Ez az akció nagyon helyes, azonban valamire mégis csak fel kell hívnom a kormányzat figyelmét. Nem szabad e tekintetben bizonyos jelszavak után menni, bár nem vitás, — én sem állítom az ellenkezőjét — hogy fontos a minőségi termelés is. Nekünk azonban ma, a háborús gazdálkodás közepette a minőség mellett a menyuyiséget sem szabad elhanyagolnunk. (Úgy van! a jobboldalon.) Minden gazdaságnak minden vidéknek megvan az adottsága. Egészen, más vetőmag kell Göniörben, mint például a búzatermő Tiszavidéken s más a rossz talajviszonyok mellett, a savanyú talajokon, ahol nem mindig sikerül a jó munka biztosítása. Amikor ősszel a minőségi búzavetőmaghoz szükséges földet nem tudom hagymaföldszerűen eldolgozni, erre a területre igénytelenebb fajta is kell, nem mondom, hogy csapnivaló rossz sikértartalmú, minőségű búza legyen az, de kell egy bőtermő, bőven bokrosodó és igénytelenebb, később vethető búzafajta. Nézzük meg különben a nagygazdaságokat amelyeknek majdnem mindegyike kétféle búzát termel, egy igényesebb minőségű búzafajtát és egy igénytelenebb minőségű búzát. Ezért különösen felhívom a földmívelésügyi kormányzat figyelmét arra, serkentse, vagy talán utasítsa a nemesítő gazdaságokat, különösen pedig az állami nemesítő telepeket arra, hogy tenyésszenek ki egy bőven termo tavaszi árpát, mert ebben a tekintetben az országban hiány van. Sörárpában nincs hiány, de hiány van egy bőtermő, talán többszörös tavaszi árpa kitenyésztésében. A vetőmagtisztítás is nagyon fontos kérdés. Ezt csak érinteni akarom. Tudjuk, hogy a kis gépek ma már nem érnek semmit^ hiszen azokkal nem lehet tökéletesen kitisztítani a vetőmagot, nagy szelektorok kellenek. Talán kÖzségenkint,\ ia községi szövetkezetek útján lehetne megoldani ezt a kérdést; szerezzék be a falusi szövetkezetek ezeket a gépeket és adják oda használatra a gazda társadalomnak. T. Ház! Nem tartom mindig szerenesésnek, ha arra hivatkozunk és azzal hozakodunk elő, hogy milyen alacsonyak a mi termésátlagaink és milyen magasak a külföldi, nyugati államok termésátlagai. Fel lehet ezt hozni buzdításként, azonban engedelmet kérek, nem lehet mindent a magyar gazdatársadalom hibájául felróni. Nekünk elsősorban nemcsak szélsőséges, hanem valósággal szeszélyes időjárási viszonyaink vannak. Olyan tökéletes, egyöntetű időjárási viszonyok mellett, mint amilyen ek a tnyuigati államokban vannak, kialakulhatott egy tökéletes talajművelési rendszer, nálunk azonban ez nem lehetséges, mert egyszer a drey farming-rendszer szerint kellene művelni a földet, máskor meg szántani kellene. A kérdés tehát nem olyan egyszerű. Itt van például a' Manninger-féle talajművelési rendszer, amelyet Krúdy Ferenc képviselőtársam igen szépen és helyesen fejtegetett. Ez a rendszer szükséges, nagyszerű, a haladás egyik útja ennek alkalmazása, csakhogy hogyan tudjuk meghonosítani a kisgazdaságokban ezt a talajművelési rendszert, amelyhez elsősorban nagy vontatású gépek kellenek, tehát erősebb vonóerő s hogyan tudják keresztülkasul megművelni a szalagos földeket. Megvan ennek a módja, mert hiszen vannak talajművelési eszközök, amelyek a kisgazdaságoknak is megfelelnek és amelyeket azoknál is lehetne alkalmazni. De be is fejezem beszédemet. Méltóztassanak megengedni, hogy végezetül rámutassak arra, mitől függ ennek a törvényjavaslatnak a sikeres végrehajtása. Szerintem elsősorban attól, hogy a feladatokat megfelelő szervezetekre tudjuk rábízni. Kétségtelen, hogy a javaslat szövegezői több helyen megtorpantak, mert nem tudták kire bizni a feladatokat. Ha tehát nincs kire bízni, akkor előveszik a gazdasági felügyelőket. Én tudom, illetőleg a gyakorlati életben látom, hogy a gazdasági felügyelők annyira túlvannak halmozva munkával annyira agyon vannak bürokratizálva, hogy ők ezt a feladatot nem fogják tudni el* végezni, különösen, ha a községi elöljárókat is bürokratikusán az ő kezelésük és intézkedési jogkörük alá vetjük. Másodszor pedig ha biztosítjuk 'azokat az anyagokat és gépeket, amelyek a sofortprogram megvalósításának elengedhetetlenül szükséges feltételei. Hiába indítok süó-akciot, ha nincs cement, hiába akarok gazdasági gépeket bevezetni, ha nincsenek gazdasági gépek. Itt méltóztassanak megengedni annak megjegyzését, hogy a mezőgazdasági gépanyagbeszerzés például a vas tekintetében rossz kategóriában van. Mindenki tudhatja, hogy elsősorban a hadsereget kell kielégíteni, de mindjárt másodsorban jön a mezőgazdaság, tehát jó kategóriába kell besorolni. Végül fontos az oly sokszor hangoztatott helyes árpolitika, amelyet elengedhetetlenül szükségesnek tartok. A javaslatot megszavazom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Nyilas Ferenc jegyző: Reibel Mihály! Elnök: Reibel Mihály képviselő urat illeti a szó. Reibel Mihály: T. Ház! Az idő rövidségére való tekintettel nem akarom előttem