Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

Az országgyűlés képviselőházának ügyi minisztérium hatásköre alá tartozik, egyáltalán nem szerepel, és ezért a milliárdos keretből dotálja sem lehet. Márpedig az ország eminens érdeke volna, hogy ez a fakultás — különösen pedig annak a gyakorlati bemutatások, gyakorlati kísérletek elvégzésére szükséges tangazdasága — azoknak az anyagi eszközöknek, birtokába jusson, amelyek azt képessé tennék arra, hogy feladatának minden vonatkozásban, éspedig mint mezőgazdasági szakoktatási csúcsszervezet, kellőképpen és hiány nélkül megfelelhessen. Éppen ezért igen kérem az igen t. mi; niszter urat, tegye valamiképpen lehetővé akár azáltal, hogy erre a fedezetet a milliárdos kereten belül előteremti, vagy pedig a közoktatásügyi miniszter úrral egyetértve, de találjon módot arra, hogy ez a rendkívül fontos intézmény megfelelő anyagi ellátásban része süljön. » T. Ház!' A mezőgazdasági munkánál kifejtett szellemi munkának igen fontos része az, ami a. mezőgazdasági igazgatásra esik. Mivel pedig ennek volumene ennek a javaslatnak a végrehajtása során óriási módon fog megnőni, ezért igen fontos az ehhez szükséges szervezetet, azonkívül ezen szervezet teljesítőképességét a lehetőségig fokozni és kifejleszteni. Annyi szó esik a bürokratizmus hibáiról és káros következményeiről. A tapasztalat ugyan azt mutatja, hogy a bürokratizmus elleni küzdelem a legnehezebb feladatok és vállalkozások közé tartozik, mégis azt mondom, miért ne használjuk fel ezt az alkalmat — főleg amikor mezőgazdasági igazgatásunknak alsó és középfokú szervezetét úgyszólván egészen újjá kell építeni — arra, hogy ez a kiépítés legalább a legfőbb antibürokratikus elvek alapulvételével történjék meg.' A legfőbb ilyen elveknek pedig a következőket tartom: először megfelelő messzemenő pouvoir minden vezetőnek, másodszor ezen messzemenő pouvoirnak megfelelő felelősségvállalás kifejezett megkövetelése, harmadszor a nem megfelelő vagy esetleg csak a vezetésre nem megfelelő emberek feltétlen, kérlelhetetlen eltávolítása, kicserélése és végül ezen három elv és követelmény előfeltételeképpen a megkívánt magas minőségi és mennyiségi- teljesítmény megfelelő magas honorálása. Meg vagyok róla győződve, hogy ha ezek az elvek keresztülvitetnek» akkor sokkal kisebb apparátussal is képes lesz a mezőgazdaság fejlesztésére hivatott szervezet feladatát úgy elvégezni, amiként azt sokkal nagyobb létszámmal sem tudná elvégezni akkor, ha ezek az elvék a szervezésnél nincsenek szem előtt tartva. Itt akarok röviden kitérni a mezőgazdasági igazgatásról szóló törvény által életre hivandó két új szervre, a községi gazdasági elöljáróra és az országos mezőgazdasági tanácsra. A községi gazdasági elöljárókra vonatkozólag nekem — talán többektől eltérően — az a nézetem, hogs'- azoktól igazán eredményes munkát csak akkor várhatunk, hogyha ez a tisztség nem lesz sem egészen, sem félig nobile officium, hanem a községi gazdasági , elöljáró fizetett tisztviselője lesz a községi közigazgatásnak. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom hangoztatni a községi vezetőknek szinte minden képzeletet felülmúló túlterheltségét, amelyből kifolyólag sem ebből a törvényből eredő, sem semmiféle más néven nevezendő-többletmunkát azoktól kívánni nem le1. ülése 19U2 július 10-én, pénteken. 469 het, die ugyanakkor szükségesnek tartom rámutatni arra is, hogy a községi közigazgatás tervezett reformjánál annak elsősorban megfelelő számú, kellően dotált, megfelelő szakképzettséggel bíró, arra hivatott, elsőrendű munkaerőkkel való ellátására kell a figyelemnek irányulnia. Mert ha ezeknek a feltételeknek a reform nem tesz eleget, akkor már előre is eredménytelenségre van kárhoztatva. Látom, hogy beszédidőm lejárt. Kénytelen vagyok beszédemet befejezni. Azzal kezdtem beszédemet, hogy egy nemzet életében röpke négy esztendő leforgása alatt immár másodszor kell a magyar törvényhozásnak egy milliárdos terv felett határoznia. Beszédem végéhez érve azon hitemnek és reményemnek adok kifejezést, hogy az a tervezet, amely szemben az előbb említett négy röpke esztendővel, szervezett nemzeti életünk hosszú évszázadai után első ízben tűzte ki célul a nemzeti erők kiapadhatatlan erőforrását képviselő gazdatársadalom széleskörű, átfogó, intézményes és pénzügyileg is megfelelő alátámasztással bíró segítést, hogy ez a tervezet hosszú évszázadokra kiindulópontja maradjon egy a változott viszonyokhoz mindig alkalmazkodó, de mindenkor és mindenben csak magyar célokat szolgáló éi itt, Európa délkeleti részén vezetőszerepre hivatott mezőgazdaságunk folytán fokozódó fejlődésének. T. Ház! Miután a javaslat célkitűzéseit helyeseknek, a megvalósítására tervbevett eszközöket megfelel őeknek tartom, mivel továbbá úgy a miniszter úr, mint az államtitkár úr személyével szemben .a legteljesebb bizalommal vagyok, a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Pombszky: Géza jegyző: Papp Mihály! Elnök: Papp Mihály képviselő urat illeti a szó. Papp Mihály: T. Ház! Végtelenül csodálkozom azon, hogy amikor ilyen fontos, nagyjelentőségű kérdést és javaslatot tárgyal a magyar országgyűlés képviselőháza, mint aminő ez a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, a legnagyobb érdektelenség mellett fejeződik be a javaslat tárgyalásának utolsó napja. Ma, amikor a mezőgazdaság fejlesztésérő

1

! szóló javaslat tárgyalásának talán utolsó napja van, s országunk nagy részében már javában folyik az aratás, az egész ország Trözvéleménye, de talán az egész világ közvéleménye arra figyel, hogy Magyarországon milyen lesz az aratás eredménye, mennyi kenyér jut fejenként egy-egy embernek, mennyit tudunk leadni kint harcoló honvédőinknek és mennyit a velünk szövetséges nemzetek fiainak. ' T. Ház! Akkor, amikor mi szerény gazdák, akiket magyar nyelven itt a Házban leginkább paraszt néven szoktak nevezni, ehhez a javaslathoz hozzászólunk, nem azért tesszük ezt, hogy mi ebben az országban — amely agrárország és mi is tudjuk ezt — több jogot vindikáljunk magunknak, mint amennyi más embernek van. Csak azért szólunk hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, mert azt akarjuk, hogy ebben az országban, ahol mindenkinek tisztességes megélhetése kell hogy legyen, a mezőgazdáknak is tisztességes megélhetésük legyen. ,_ * , A törvényjavaslat tárgyalásának íolyamáö mindennel foglalkoztak igen t. képviselő-