Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

Az országgyűlés képviselőházának ügyi minisztérium hatásköre alá tartozik, egy­általán nem szerepel, és ezért a milliárdos ke­retből dotálja sem lehet. Márpedig az ország eminens érdeke volna, hogy ez a fakultás — különösen pedig annak a gyakorlati bemutatások, gyakorlati kísérle­tek elvégzésére szükséges tangazdasága — azoknak az anyagi eszközöknek, birtokába jus­son, amelyek azt képessé tennék arra, hogy feladatának minden vonatkozásban, éspedig mint mezőgazdasági szakoktatási csúcsszer­vezet, kellőképpen és hiány nélkül megfelel­hessen. Éppen ezért igen kérem az igen t. mi; niszter urat, tegye valamiképpen lehetővé akár azáltal, hogy erre a fedezetet a milliár­dos kereten belül előteremti, vagy pedig a közoktatásügyi miniszter úrral egyetértve, de találjon módot arra, hogy ez a rendkívül fontos intézmény megfelelő anyagi ellátásban része süljön. » T. Ház!' A mezőgazdasági munkánál ki­fejtett szellemi munkának igen fontos része az, ami a. mezőgazdasági igazgatásra esik. Mivel pedig ennek volumene ennek a javas­latnak a végrehajtása során óriási módon fog megnőni, ezért igen fontos az ehhez szükséges szervezetet, azonkívül ezen szervezet teljesítő­képességét a lehetőségig fokozni és kifejlesz­teni. Annyi szó esik a bürokratizmus hibáiról és káros következményeiről. A tapasztalat ugyan azt mutatja, hogy a bürokratizmus el­leni küzdelem a legnehezebb feladatok és vál­lalkozások közé tartozik, mégis azt mondom, miért ne használjuk fel ezt az alkalmat — főleg amikor mezőgazdasági igazgatásunknak alsó és középfokú szervezetét úgyszólván egészen újjá kell építeni — arra, hogy ez a kiépítés legalább a legfőbb antibürokratikus elvek alapulvételével történjék meg.' A leg­főbb ilyen elveknek pedig a következőket tar­tom: először megfelelő messzemenő pouvoir minden vezetőnek, másodszor ezen messze­menő pouvoirnak megfelelő felelősségvállalás kifejezett megkövetelése, harmadszor a nem megfelelő vagy esetleg csak a vezetésre nem megfelelő emberek feltétlen, kérlelhetetlen el­távolítása, kicserélése és végül ezen három elv és követelmény előfeltételeképpen a meg­kívánt magas minőségi és mennyiségi- telje­sítmény megfelelő magas honorálása. Meg vagyok róla győződve, hogy ha ezek az elvek keresztülvitetnek» akkor sokkal kisebb appa­rátussal is képes lesz a mezőgazdaság fejlesz­tésére hivatott szervezet feladatát úgy elvé­gezni, amiként azt sokkal nagyobb létszám­mal sem tudná elvégezni akkor, ha ezek az elvék a szervezésnél nincsenek szem előtt tartva. Itt akarok röviden kitérni a mezőgazda­sági igazgatásról szóló törvény által életre hivandó két új szervre, a községi gazdasági elöljáróra és az országos mezőgazdasági ta­nácsra. A községi gazdasági elöljárókra vo­natkozólag nekem — talán többektől eltérően — az a nézetem, hogs'- azoktól igazán eredmé­nyes munkát csak akkor várhatunk, hogyha ez a tisztség nem lesz sem egészen, sem félig nobile officium, hanem a községi gazdasági , elöljáró fizetett tisztviselője lesz a községi közigazgatásnak. Ezzel kapcsolatban szüksé­gesnek tartom hangoztatni a községi vezetők­nek szinte minden képzeletet felülmúló túl­terheltségét, amelyből kifolyólag sem ebből a törvényből eredő, sem semmiféle más néven ne­vezendő-többletmunkát azoktól kívánni nem le­1. ülése 19U2 július 10-én, pénteken. 469 het, die ugyanakkor szükségesnek tartom rámu­tatni arra is, hogy a községi közigazgatás ter­vezett reformjánál annak elsősorban megfe­lelő számú, kellően dotált, megfelelő szakkép­zettséggel bíró, arra hivatott, elsőrendű mun­kaerőkkel való ellátására kell a figyelemnek irányulnia. Mert ha ezeknek a feltételeknek a reform nem tesz eleget, akkor már előre is eredménytelenségre van kárhoztatva. Látom, hogy beszédidőm lejárt. Kény­telen vagyok beszédemet befejezni. Azzal kezdtem beszédemet, hogy egy nemzet életé­ben röpke négy esztendő leforgása alatt im­már másodszor kell a magyar törvényhozás­nak egy milliárdos terv felett határoznia. Beszédem végéhez érve azon hitemnek és reményemnek adok kifejezést, hogy az a ter­vezet, amely szemben az előbb említett négy röpke esztendővel, szervezett nemzeti életünk hosszú évszázadai után első ízben tűzte ki célul a nemzeti erők kiapadhatatlan erőfor­rását képviselő gazdatársadalom széleskörű, átfogó, intézményes és pénzügyileg is meg­felelő alátámasztással bíró segítést, hogy ez a tervezet hosszú évszázadokra kiindulópontja maradjon egy a változott viszonyokhoz min­dig alkalmazkodó, de mindenkor és mindenben csak magyar célokat szolgáló éi itt, Európa délkeleti részén vezetőszerepre hivatott mező­gazdaságunk folytán fokozódó fejlődésének. T. Ház! Miután a javaslat célkitűzéseit helyeseknek, a megvalósítására tervbevett eszközöket megfelel őeknek tartom, mivel továbbá úgy a miniszter úr, mint az állam­titkár úr személyével szemben .a legteljesebb bizalommal vagyok, a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Pombszky: Géza jegyző: Papp Mihály! Elnök: Papp Mihály képviselő urat illeti a szó. Papp Mihály: T. Ház! Végtelenül csodál­kozom azon, hogy amikor ilyen fontos, nagy­jelentőségű kérdést és javaslatot tárgyal a magyar országgyűlés képviselőháza, mint aminő ez a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, a legnagyobb érdektelenség mellett fejeződik be a javaslat tárgyalásá­nak utolsó napja. Ma, amikor a mezőgazdaság fejlesztésérő 1 ! szóló javaslat tárgyalásának talán utolsó napja van, s országunk nagy részében már javában folyik az aratás, az egész ország Trözvéleménye, de talán az egész világ köz­véleménye arra figyel, hogy Magyarországon milyen lesz az aratás eredménye, mennyi kenyér jut fejenként egy-egy embernek, mennyit tudunk leadni kint harcoló hon­védőinknek és mennyit a velünk szövetséges nemzetek fiainak. ' T. Ház! Akkor, amikor mi szerény gaz­dák, akiket magyar nyelven itt a Házban leginkább paraszt néven szoktak nevezni, eh­hez a javaslathoz hozzászólunk, nem azért tesszük ezt, hogy mi ebben az országban — amely agrárország és mi is tudjuk ezt — több jogot vindikáljunk magunknak, mint amennyi más embernek van. Csak azért szólunk hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, mert azt akar­juk, hogy ebben az országban, ahol minden­kinek tisztességes megélhetése kell hogy le­gyen, a mezőgazdáknak is tisztességes meg­élhetésük legyen. ,_ * , A törvényjavaslat tárgyalásának íolya­máö mindennel foglalkoztak igen t. képviselő-

Next

/
Thumbnails
Contents