Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

Az országgyűlés képviselőházának 2 is gazdálkodott Erdély kincseivel és értékeivel; rablógazdálkodásának folyományaképpen letarolt erdők, elszegényített népesség és egy balkáni korrupt közigazgatás salakja maradt meg. (Ügy van! jobbfelől.) A magyar államnak ilyen körülmények között kellett munkáját megindítania és ha az annyira bennünk lévő kritikai szellemet elhallgattatjuk, el kell ismernünk, hogy a magyar állam erejét meghaladó munkát végzett. Épülő vasutak, rendbetett utak, európai színvonalra emelt közintézmények beszélnek erről a munkáról. Be a berendezkedés mellett Erdély újjáépítési munkálatai is megkez'dődtek. Az évi 600 milliót jelentő állandó kiadási tételek mellett 400 millió fordíttatott máris újjáépítési munkálatokra. Indokolt is Erdélynek ez a nagymérvű és a jövőben talán még többet igénylő megsegítése. Az anyaország talán nem is tudja, hogy mennyire szegény és mennyire tönkretett Erdély és ezért talán nem felesleges, ha erre nézve néhány adatot felsorolok. Egyes vizsgálók szerint az 1890-es évekig kell visszamennünk, hogy a trianoni részeken olya» viszonyokat találjunk, mint aminők között Erdély a hazatérést megérte. A lakosság foglalkozási megoszlásából biztosan lehet következtetni egy terület gazdasági fejlettségére avagy elmaradottságára. Erdély lakosságának a 30-as években több mint háromnegyed része volt őstermelő, holott ugyanakkor a trianoni terület lakosságának már csak a fele volt az. Az ipari népesség aránya 10 százalék volt Erdélyben, rnígf az iparra alkalmatlanabb trianoni országrészen az ipari népesség aránya 22*6 százalék volt. Erdély lakosságának még egy hatodrésze sem volt városlakó tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor a trianoni részen a városok lakossága egyharmadrészt tett ki. Legismertebb Eruély elmaradottsága és j szegénysége mezőgazdasági vonatkozásban, | amely az egyesekre való vonatkozásában úgy j alakult, hogy amíg 1937-ben a trianoni Ma- ( gyarországon kenyérgabonából 210 kg jutott > egy lakosra, a visszatért keleti területen 143 • kg; burgonyából 200 kg áll 131 kg-al szemben. : Egészen megdöbbentő az elmaradottság j ipari téren és ez annál feltűnőbb, mivel az ; erdélyi területek kétségkívül alkalmasabbak ipari termelésre, mint a trianoni részek. t A : trianoni Magyarországon a községek 40 szaza- j léka volt villamos világítással felszerelve, Er- • délyben csupán 4 százalék. A villamos energia ; termelése terén az 1928—39. évek adatai szerint j a trianoni Magyarország területén 10.000 la- ; kosra 8493 kilowattóra esett, míg Erdélyben j ennek csak ötödrésze, 1780 kilowattóra. Az | iparvállalatok megoszlása az 1938. évi adatok \ alapján a következő képet mutatja. 100 négyzet- j kilométerre a trianoni Magyarországon 15, a ; Romániához csatolt erdélyi területen 1'5 telep, \ a trianoni részen 358 munkás, az erdélyi részen 87 munkás, a trianoni részen 452 lóerő, az erdélyi részen 139 lóerő esett. Megjegyzem, hogy a visszatért területekre nézve az arány sokkal j rosszabb, hiszen az értékes erdélyi ipartelepek i odaát maradtak. A közlekedési hálózat terén megemlíthetjük, hogy 100 négyszögkilométerre a trianoni Magyarországon 8 kilométer normális és 0'4 kilométer keskeny nyomtávú vasútvonal esett, a visszatért területeken pedig csak fele ennyi: 4 normális és 01 kilométer keskeny nyomtávú vasút. 100 négyszögkilométerre a trianoni MaKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIV. 18. ülése 19U2 június 17-én, szerdán. 37 gyarországon 6 km állami és 23 km törvény hatósági út esett, a visszatért területen 4 km állami és 1*4 kilométer törvényhatósági út, A közegészségügy sincs jobb helyzetben. Százezer lakosra 1930-ban a trianoni Magyarországon 1169 orvos, a visszatért részen 47*5 orvos, a trianoni részen 17'4 gyógyszertár, a visszatért területen 10'5 gyógyszertár, a trianoni részen 540 kórházi ágy, a visszatért területen 215 kórházi ágy eßett. Még rosszabb a helyzet, ha a magyarlakta területek magyar orvossal ellátottságát "'nézzük, ugyanis csak 4500 lélekre esett egy magyar orvos, míg köztudomású, hogy Magyarországon minden ezer lélekre esik egy, orvos. Minthogy pedig ezeknek az orvosoknak nagyrésze városokban lakik, a falusi népesség körében Udvarhely megyében 12.000 lélekre, Biharban pedig 15.000 magyar lélekre esett egy magyar orvos. Egész Erdélyben 1937-ben csupán 296 magyar orvos működött. 1933-ban a falusi szü letések 60%^a bába közbenjötte nélkül történt. Ülyan bábahiány van, hogy átlagos számítás szerint még mindig 300.000 lélek áll bába nél* kül. (Mester Miklós: Ez katasztrofális!) Végül a közegészségügyi állapot végső fokát, a halálozási arányszámot állíthatjuk egymással szembe. Ez az arányszám a trianoni országrészen 142 ezrelék volt 1937-ben, ugyanakkor a visszakerült országrészeken 184 ezrelék. Kulturális téren analfabéta volt 1930-ban a trianoni Magyarország területén a 6 éven felüli lakosság 9'6%-a, a visszatért keleti területen 33%-a. Az 1938/39. évi adatok szerint 10.000 lakosra a trianoni Magyarországon 0*5, a visszatért keleti területen 0 3 középiskola esett. A-z erdélyi magyarság elszegényedésére jellemző, hogy 1935. végén a székely vármegyék magyar hitelszervezetének nyerstőkéje mindössze 137 millió leire rúgott, ami összesen 4 millió pengőnek felel meg. Az általános tőkeszegénységre jellemző az az adat is, amely szerint a beváltás rendjén öt és fél milliárd leit váltottak be pengőre, ami azt jelenti, hogy a visszatért területeken egy fejre 100 pengő esett. A román és a magyar állam igazgatása közötti különbségről szóljon itt még az az adat, amely szerint a trianoni részek 3296 községéből 1940-ben 2470 község, azaz a községek 75%-a. a népességnek pedig 95°/o-a volt postaszolgálattal ellátva, míg a visszakerült részek 1760 községéből csak 445 község, községek 25%-a, a népességnek pedig 57°/o-a bírt rendszeres postaszolgálattal. T. Ház! Az előbbi adatokat azért soroltam fel, hogy láthassuk, milyen rendkívüli nagy feladatokkal kell megküzdenie a kormányzatnak és a kormányzaton keresztül a magyar államnak, sőt a magyar nemzetnek is, amikor Erdélyben a magyar állami igazgatást megindította és még mennyivel nagyobb feladatokkal kell megküzdenie akkor, amikor Erdélynek újjáépítését határozta el. Mert az nyilvánvaló, hogy Erdélyt abból a szegénységből és elmaradottságból, amelyben van, csak hosszú évek céltudatos, munkájával és az egész nemzet áldozatkészségével lehetséges kiemelni. Évszázados mulasztások helyrehozataláról van szó, évszázados mulasztásokról, amelyeknek folyamán az erdélyi magyarság legyöngült, elvérzett és, elszegényedett. Ezek a számok beszédesen indokolják egyúttal pártunknak, az erdélyi magyarságnak magatartását is, amikor elsősorban minden erőnkkel Erdély felemelésén, 6