Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-281
462 Az országgyűlés képviselőházának vetőmagot kell a kisgazdák rendelkezésére bocsátani, nem magas felárral, hogy el ne vegyük & kisgazdák kedvét az időnként szükséges vetőmagkicseréléstől. Különösen fontos, hogy a kisgazdákkal megismertessük a műtrágyák hasznosságát. (Börcs János: Hol van a műtrágya?) Higyjük azt, hogy fog annyi műtrágya rendelkezésre állani, amennyit mi kisgazdák - be fogunk tudni szerezni. (Börcs János: Nem lehet, nincs gyár! — Elnök csenget. — Meskó Zoltán; Halljuk! Halljuk!) Éppen azért a műtrágyák beszerzését tegyük lehetővé. Lehetővé kell tenni továbbá a talajjavító gépek, különösen a kombinált vetőgépek beszerzését a kisgazdák részére a községek és a társulatok útján. (Meskó Zoltán: Traktor-akciók legyenek!) Magtisztító gépek beszerzését is lehetővé kell tenni- Szerintem csak az összefogott, általános segítség és nem az egyes egyének segítése indokolt és kívánatos. A falvak gazdasági elöljárója ne csak feletteseinek, hanem a község gazdaközönségónek is bírja elismerését, mert elképzelhetetlen annak az elöljárónak munkája, aki nem támaszkodhatik a falu bizalmára. (Meskó Zoltán: Ügy van!) Hogy a termelő élvezhesse a maga munkájának gyümölcsét, megfelelő terményárakat kell a gazdáknak elérniök, mert csak így tudják biztosítani, különösen a mai időkben, a rájuk háramló nagy feladatok elvégzéséi (Egy hang jobbfelől: Ez a lényeg!) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz felszólalt t. képviselőtársaim különösen kiemelték a szakoktatás szükségét. A szakoktatást én is szükségesnek tartom. Szükségesnek tartom azt, hogy minél több kisgazdatársam vehessen részt a téli gazdasági szaktanfolyamokon, és így módjukban álljon idősebb gazdatársaimnak is a többtermeléshez és a minőségi termeléshez szükséges tudás elsajátítása. Én azonban, mint gyakorlati kisgazda, ámbár a szakoktatást feltétlenül szükségesnek tartom, de szem előtt tartva az én vidékemet, a szakoktatás elé vagyok kénytelen helyezni a belvizek és a fakadás-vizek levezetéséhez szükséges csatornákat. (Meskó Zoltán: Ez a kettő vígan mehet egymás mellett!) Igaz, hogy ezen a téren eltérek egyes felszólalt t. képviselőtársaimtól, akik nem említették meg ezen a téren, a mezőgazdasági szakoktatás terén azt, hogy a társulatoknak is van kötelezettségük. Ne várjunk mindent az államtól, az egyéneknek, a testületeknek is van kötelezettségük, különösen addig, amíg a társulatokat nem államosítják. Én hiszem azt, hogy a társulatok, a vizitársulatok államosíttatnak (Meskó Zoltán: Helyes!) és ha ez rövid idő alatt be fog következni, akkor a társulatok érdekeltsége és kötelezettsége már nem fog annyira felszínen maradni, éspedig azért, mert azt a kötelezettséget, amelyet most a társulatok teljesítenek, át fogja venni az állami központi kezelőség. (Papp Mihály: Bár látnánkD Ezen a téren bátor vagyok hivatkozni jx ^ági vizitársulatokra, amelyeket apáink már az 1880-as években alapítottak, építettek ki és amelyek működésének eredménye az, hogy a Vág folyó 1894 óta nem öntött ki, minek kövérkeztében nálunk vadvizek és fakadásvizek kárt nem okoztak. Hogy ez a terület így megfédetett, annak oka az, hogy a megalakult vizitársulatok a Vág folyót olyan magas védőgátakkal látták el, amelyek az emberileg 281. ülése 19i2 július 10-én, pénteken, kiszámítható legmagasabb viállásoknak is ellenállnak és a megfelelő hullámtereket is biztosították. A Vágjobbparti Társulat 1941 *zerjtemberében tartott közgyűlésién hozott határozatában kimondta, hogy még egy új szivattyútelepet épít és egy meglévő szivattyútelep kibővítését is szükségesnek tartja. Erre a célra 2 millió pengő beruházási kölcsönt veszünk fel és bízunk abban, hogy a hiányzó összeget a földmívelésügyi miniszter űr segélyképpen rendelkezésünkre fogja bocsátani. Ha a belvizek levezetését a szakoktatás elé helyezem, ennek oka a z , hogy a szakoktatásban résztvett kisgazdák munkája csak akkor érvényesül és csak akkor lesz eredményes, ha ezek a szakoktatásban résztvett gazdák a földjüket megművelhetik (Ügy van! Ügy van! obbfelől.) és nem lesznek kitéve annak, hogy egy nem várt esőzés következtében a már kikelt kultúrnövényeik a vadvizek áldozatává váljanak, (vitéz Lipcsey Márton: Nagyon helyesen van megállapítva!) Minthogy ez a jelenség más folyóknál, amelyek szabályozva nincsenek, nagyobb mértékben tapasztalható ég minthogy az elmúlt években a vadvizek és a fakadásvizek» nemkülönben az árvizek felbecsülhetetlen károkat okoztak, arra kérem a íöldmívelésügyi miniszter urat, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére szolgáló egymilliárdos hitel terhére olyan összeget irányozzon elő segélyezésre, hogy a vadvizek és árvizek kárlétele a jövőben minden tekintetben megszüntethető legyen. Járhafó utakról, bekötőutakról kell gondoskodni, hogy a mezőgazdák terményeiket könnyen szállíthassák. Vasutak és viziutak építése országos érdek. Minél több folyónkat hajózhatóvá kell tenni. Ezen a téren még alig: tettünk valamit, éppen azért ezen a téren igen sok a tennivaló. Amikor azt látjuk, hogy a baráti német birodalom a most dúló rettentő háború közepette is nagy gondot fordít a meghódított Lengyelország folyóira, hogy azokat hajózhatóvá tegye, nekünk magyaroknak is mindent el kell követnünk, hogy hajózhatóvá tegyük azokat a Duna és a Tisza után következő folyóinkat, amelyek alkalmasak a hajózhatóvá tételre. (Helyeslés jobbfelől.) Ezen a téren nem szabad a legsúlyosabb, legnagyobb áldozatoktól sem visszariadni. T. Ház! A föld juttatásokat gyorsabban eszközöljük, hogy a becsületes magyar kisgazda, törpegazda és földmunkás minél előbb a föld örökös tulajdonába jusson. Minél több kis- és törpegazdát kell juttatások útján függetleníteni, mert az önálló kisgazdatársadalom megpróbáltatások idején sem hagyja magát ígéretekkel eltéríteni a nemzetétől. Sajnos, a visszacsatolt Felvidéken sokszor kellett ennek ellenkezőjét tapasztalnunk. A _ földjuttatásokat én lassúnak tartom, de elhiszem a foldani vei és ügyi miniszter úrnak azt a kijelentését, hogy kevés a munkaerő és különösen a Felvidéken sok helyen hiányoztak a telekkönyvek, amelyek hiányában pedig a juttatásokat szinte lehetetlen eszközölni. Én sem tartom célszerűnek, hogy a visszacsatolt Felvidéken a csehek által telepeseknek, maradékbirtokosoknak kiparcellázott földeket a régi földtulajdonosak kapják vissza. (Papp Mihály: Ügy van!) Maradjunk azonban tárgyilagosak és ne állítsunk valótlanságot, mint tette ezt ezen a téren egyik képviselőtársam, aki azt mondotta, hogy gróf Károlyi Lajos Vágfarkasdon visszakapott 902 katasztrális holdat, holott az igazság az, 'hogy 200
