Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. tudják kellőképpen ismereteiket keresztülvinni. Ez az egyik téma* amiről beszélni akartam, mert szükségesnek láttam, hogy ezt a milliárdos programúiba beleillesszék- hogy segítsék azokat a fiatal gazdákat, akik haladni akarnak a korral. Természetesen ehhez szükséges az is, hogy azok a gazdák megfelelő minőségű vetőmagot is kaphassanak. Ez azonban ne úgy történjék, mint ahogy eddig kaptuk, hogy különböző felárakat, termelési prémiumokat adtak ezekhez az összegekhez, hanem adják napiáron vagy kölcsön formájában a gazda számára azt a minőségileg jó vetőmagot, mert csak így tudjuk a versenytermelést előmozdítani. A másik téma, amiről beszélni akarok, a szikes talajok megjavítása. Méltóztassék ' nekem elhinni, hogy minden gazdának» akinek szikes területe^ van, régi vágya már az, hogy azt a szerenc«|3.t]en, soványtermésű sziket megjavítsa» de olyan helyeken, mint például a mi vidékünkön, ahol az állomás» a vasút nagy távolságra» 10—12 sőt 15 kilométerre van a megjavítandó földektől, teljesen lehetetlen a gazda számára támogatás nélkül a szikes földek megjavítása, pedig ez országos viszonylatban is sokat jelentene. Nekem tehát az lenne az indítványom, illetve kérésem, hogy ezeket a vasutaktól messze távoleső szikes talajokat javíttassa meg az állam. Természetesen nem ingyen, mert ingyen nem követelünk semmit, előlegezze azonban azt a tőkét, amely lyel ezek a szikes talajok megjavíthatok, vagy adjon kamatmentes hosszúlejáratú kölcsönt, amit az a gazda szívesen vállal. Nekem is vau szikes talajom, tudom mit jelent a szikes talajt megmunkálni, tudom mit jelent szikes talajon termelni: a termelési költségek feliét sem fedezi az a termés, amit a szikes talaj ad. T. Ház! Erdeke ezeknek a szikeknek a megjavítása nemcsak annak a gazdának, akinek a talaját megjavítanák, hanem érdeke ez az országnak is, mert ezek a földek, amelyek most a legjobb esetben 3 métermázsát teremnek, meg tudnák termelni a 12—15 mázsát is. A gazdának azonban nincs erre tőkéje, különösen nincs annak a szerencsétlen kisgazdának, akinek éppen szikes talaja van. Bár a milliárdos programmban benne van a szikek megjavítása, mégis kérnem kell a t- földlmívelésügyi kormányzatot, hogy az általam elmondottak figyelembevételével, tehát vagy kamatmentes hitelek nyújtásával, vagy hosszúlejáratú, de kiskamatozású kölcsönök adásával törekedjék a kérdés megoldására. T. Képviselőház! A műtrágya kérdéséhez szeretnék még röviden hozzászólni. Én már trágyáztam műtrágyával és az nem adott nekem több termést, mint amennyi a trágya értékének megfelelt. Nem tudom, az-e az oka ennek, hogy a műtrágyagyárak nem az állam kezelésében vannak és esetleg sok hasznot húznak maguknak, de merem állítani, hogy ha ezután is olyan műtrágyagyárak lesznek, mint amilyenek eddig voltak, akkor a kisgazdák nem fognak tudni műtrágyázni és nem tudják termésüket fokozni, ha azonban az állam, államosítja a műtrágyagyárakat és kedvezményes áron juttat műtrágyát a gazdáknak, akkor a kérdés meg lesz oldva, mert a gazdákban van annyi akarat a töhbtermelésre, hogy nem^ sajnálják azt a kis munkát, ami a műtrágyázás; sal jár. Arra kérem tehát a földmívelésügyi kormányzatot, hogy a műtrágyagyárakat veülése 1942 július 9-én, csütörtökön. 439 gye állami kezelésbe és juttassa a gazdákat kedvezményes műtrágyához, hogy ezzel a termést fokozni tudják. A sertéstenyésztés fejlesztéséről akarok még valamit szólni. A javaslatban olvasom, hogy tenyészállatok, apaállatok és anyakocák kiosztásával akarja a sertésállományt növelni a minisztérium. Ez helyes, de ehhez nemcsak az szükséges, hogy megfelelő tenyészállatokat kapjunk, takarmány is kell hozzá (Űpy van! Ügy van!) és a takarmányon felül még az is szükséges, hogy ha a gazda be akarja oltani sertését, akkor ne olyan horribilis összeget kelljen kifizetnie, hogy amikor rágondol, nem meri megrendelni azt a szérumot, mert az bizony olyan összeghe kerül, amelyet nem tud mindannap előteremteni. Igaz, hogy a gazda azzal is számol, hogy még mindig többet ér, ha a sertés megmarad, de ha egyszer nem tudja előteremteni a drága szérum árát, akkor meg a sertések oltatlanul maradnak. Ebből végtelen kára lehet az országnak, holott kevés költséggel, illetve hozzájárulással államosíthatnák a szérumgyárakat és olcsó szérummal, illetve olcsó oltás* sal segíthetnék a gazdákat. T. Ház! A juhtenyésztésről is akarok még valamit mondani. Én, mint juhtenyésztő gazdi, tudom, hogy a mai gyapjuárak nem fedezik a termelési költségeket. Most is adnak ugyan tenyészkosokat, amelyekkel az állatállomány növelését elősegítik és ezeket nem is drágán adják, de viszont például az idén adott tenyészállatok, tenyészkosok, szerintem nem feleltek meg azoknak a követelményeknek és kívánságoknak, amelyeket velük szemben támasztottunk. Azok a kosok például, amelyeket én kaptam, 5 kiló gyapjút adtak. 5 kiló gyapjú egy kosról nagyon kis mennyiség. Arra hívóra fel tehát a kormányzat figyelmét, hogy ha a juhállományt minőségileg javítani akarja, akkor figyelje meg, hogy milyenek azok a tenyészállatok, mert szerintem r.em elég, hogy annak a fülében benne van az a bélyegző, hanem a minőségének is jónak kell lennie. Mondom, megértem, hogy azok a kosok, amelyeket én kaptam, í kiló gyapjút adtak. Az én kosaim rendes körülmények között 8 kilót szoktak adni, amikor pedig jobb termés van, még töbhet is. Egy rendes apaállatnak nyolc kilót legalább kell adni. Arra kérem a kormányzatot, hogy ezt méltóztassék figyelembevenni és ezeket a minősítéseket, a gabonaminősítést, azután a juhállomány minősítését, a sertés minősítéseket, általában a nemesítéseket, javításokat nagyon lelkiismeretesen és nagyon pontosan tessék végrehajtani. Pártállásomra való tekintettel a javaslatot nem fogadom ei. Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Pápai István! Elnök: Pápai István képviselő urat illeti a frzo. Pápai István: T. Ház! Amióta képviselő vagyok és a képviselőház tanácskozási rendjére vonatkozólag magamnak némi tájékozódást tudtam szerezni, mindig az volt a vele* menyem, hogy az ellenzék szerepe könnyű... (Börcs János: Képviselőtársunk még nein volt ellenzéki!) mert hiszen a gyakorlati példák igazolják, hogy ellenzéki részről leginkább a kritika jogát gyakorolják. A most napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával azonban itt szerzett tapasztalataim alapján meggyőződtem arról, hogy az ellenzék szerepe rögtön nem könnyű, ha csak a tárgyilagos.