Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-280

438 Az országgyűlés képviselőházának 280 gyakrabban tudjanak érintkezni a szőlősgazdákkal és úgynevezett szőlönapokat kellene tartani. A szőlőnapokon vagy a községházán, vagy;|a városházán kellene összejönniük a gazdáknak, ahol beszélgetés formájában kapiiiák meg a szükséges tanácsokat és hallanák meg, mi a helyes. Nagy szeretettel és örömmel üdvözlöm a szakoktatásnak azt az erős fejlesztését, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr milliár; dos programmja keretében kitűzött. Széchenyi igen helyesen látta meg: minél több kiművelt fő dolgozik a gazdaságokban, annál nagyobb eredményeik lesznek azoknak. Kívánatos volna tehát, ha legalább a nagyobb borvidékeken, de több kisebb borvidék központjaiban is, vincellériskolákat állítanának fel, amelyek nagyon jók volnának arra, hogy az 5—10 holdas szőlő megművelésében segítsék a gazdát. A kisebb gazdák pedig maguk is vincellérek lehetnének, akik egy-két holdat szakszerűen meg tudnának művelni. A zsidó szőlők átvétele alkalmával, úgy gondolom, hogy sok tisztviselő fog zsidó szőlőt igényelni, akinek még nincs meg a kellő szakismerete ahhoz, hogy a szőlőt hbgyan, miképpen kell megművelni. Ezeknek tehát igen nagy hasznára lennének ezek az emberek, különösen akkor, ha ezek az iskolák 9—12 hónapig tartanának s ez alatt az idő alatt ezek az emberek rendes fizetést is kapnának, illetőleg ta~\ ászig a sző őben dolgoznának, rendszeres munkát végeznének. T. Ház! Mindig emlegetem, hogy Nagyszőllősnek nagyon jó bora van, azonban, sajnos, a gazdáknak nincsenek ftorpincőik és így kénytelenek eladni borukat must alakjában. Más volna a helyzet, ha volna itt egy állami fiókpince, amilyen Beregszászon van. Én már kértem is a miniszteri osztályfőnök urat, hogy legyen szíves ezzel a kérdéssel foglalkozni, ő azonban azt mondotta, hogy 30—40 kilométerenként nem adhatnak külön fiókpincéket, de viszont kár ezeket a nemes borokat pusztulni hagyni, mert ezek elkallódnak, ösz«zekeverik más borokkal és elvész a jellegük, az értékük, a karakterük, a legnemesebb tulajdonságuk. A milliárdos pnogramm keretében gondolnám megvalósítani Ugocsában a két járási gazdasági iskolát, mint ahogyan a Programm tervezi is. Elsősorban azonban Halmiban kellene minél előbjb megcsinálni. Annál inkább kívánatos ez, mert Nevetlenfaluban és Halmiban meg is vannak hozzá a megfelelő épületek, amiket a csehek «tt hagytak és úgy tudom, hogy a földmívelésügyi minisztérium már szemlét is tartott ezek feíett. s jónak találta az épületeket. Az alispán felterjesztést tett 1941 januárjában, de még mindig nincs eredmény. Nagyon kérem, hogy minél előbb méltóztassék igénybe venni ezeket az épületeteket, mert hiszen az épületek is pusztulnak és ott kell természetszerűleg előbb megcsinálni ezeket az iskolákat, ahol már adottságok vannak. Még egy kérdésre szeretném a földmíveiésügyi minisztérium szíves figyelmét felhívni, arra t. i.. hogy nálunk nagyon sok a savanyú. kötött talaj, amit csak meszezéssel lehetne jobban megművelni. Van ugyan mindenesetre annyi mész a talajban, amennyi a növénv fenntartásához szükséges, de nincs annyi, amennyi szükséges volna ahhoz, hogy a talajt megjavítsuk és így a szántás., például az őszi mélyszántás sokkal nehezebb, mint olyan tálaülése 194.2 július 9-éhi csütörtökön. jakon, ahol ez a nehézség nincsen meg. A jószágunk meglehetősen gyenge, a műtrágyázás elég ritka dolog, úgyhogy az állattenyésztés igen alacsony fokon áll, valósággal csikasz jószágok vannak, egy-két községben ugyan vannak szép magyar marhák, de a legtöbb községben nem talál az ember rendes jószágot. Érdekes dolog, hogy Kárpátalján békében is milyen nagy gondot fordítottak^ a szarvasmarhaállomány különösen az úgynevezett borzderesfajta fejlesztésére és elterjesztésére. A csehek is ezt tették, de nem gondoskodtak arról, hogy megmaradjon olyan szépnek, mint amilyen volt régebben. Most már nagyon kopottak s látszik, hogy egészen elfajzottak. Kívánatos volna tehát, hogy ezzel a kérdéssel is nagyobb szeretettel foglalkozzunk. Szerény véleményem szerint régóta nem született ilyen áldásos törvényjavaslat, mint ez. Ha a végrehajtás is olyan lesz, mint amilyen maga a törvényjavaslat, illetőleg majd a törvény, ha a végrehajtás is olyan komolyan fog megtörténni, mint ahogyan meg kell történnie, akkor lesz is eredménye, mert sajnos, nálunk sok törvény a szó teljes értelmében a végrehajtásában fullad meg. (Ügy van! a baloldalon") Ha lesznek olyan lelkes emberek, akik ezt a programmot lélekkel, szeretettel fogják keresztülvinni, én hiszem, hogy az országnak igen nagy hasznára lesz ez a leendő törvény és hogy el fog jönni az az idő, amikor Magyarország mintaállam lesz Közép-Európában. Természetesen úgy, hogy ebből Németországot kiveszem, mert Németország egy lépéssel majdnem mindenben mindig előttünk jár. Miután ezt remélem, magam és a pártom nevében a törvényjavaslatot szíveden megszavazom. (Élénk helyeslés és taps a jobboMnlov és a középen. — A szónokot többen vdvözUk.) Elnök: Bejelentem a t. Háznak, hogy Kölcsey István képviselő úr indítványt nyújtott be az iránt, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. A házszabályok 132. §-ának (2) beke^désn értelmében ^ az indítvány felett legközelebbi ülésünk elején vita nélkül fog a Ház dönteni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Szólásra következik H Nyilas Ferenc Jegyző: fí. Váczí Laio«! Elnök: G. Váczi Lajos képviselő urat illeti a szó. G Váczi Lajos: T. Ház! Gazda lévén, az előttünk fekvő törvényjavaslatnak csunán csak a gyakorlati részével akarok foglalkozni. Mint gyakorlati ember, először a minőségi termeléshez- illetve a versenytermeléshez akarok hozzászólni. A berettyóujfalusi téli gazdasági iskolából tudom, hogy már csinálták ezt a minőrpigi versenytermelést. Ez azonban a gyakorlatban nem vált be, azért, mert olyan helyeken, ahol nem volt kePő tőke, kellő befektetés, nem vehették fel a versenyt azok az ifjak, azok a fiatalok, akik a gazdasága iskolában tanultak. Arra kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezeket a versenytermeléseket segítsék elő műtrágyaakciókkal, olcsó műtrágyával, a talajok megvizsgálásával, mert azokban a fiatalemberekben, akik a téli gazdasági tanfolyamokat végzik, megvan az. akarat, megvan az igyekezet, de, sajnos, a mi vidékünkön, azon az árvízsujtotta vidéken tőke hiányában a gyakorlatban nem