Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-280
Az országgyűlés képviselőházának 280. és kívánalmai a földmívelésügyi kormányzathoz a legrövidebb időn belül hivatalos útrm fognak odakerülni. Ebben csalódtunk, mert a községi mezőgazdasági bizottságok mem is igen működnek. (Börcs János: Semmi hatáskörük nincs!) Nincs is hatáskörük. Vannak egyes járások, ahol ha túlságosan erőltetjük ezt a dolgot, minden évben 3—4 járási mező gazdasági bizottsági ülést összehívunk és ott össze is jönnek, hiszen sok panasz van a mai értékesítési és fogyasztási dolgokkal kapcso latosan. Mi ezeket szorgalmasan megbíráljuk és jegyzőkönyvbe foglaljuk. Ezeket a jegyző könyveinket elküldjük minden illetéke« ható sághoz. Csak az szomorít miniket, hogy nem csak intézkedést, de semmi választ sem kap tunk ezekre a jegyzőkönyvekre. Itt az igazolódik be teljesen, hogy ez a dolog a papirosom megvan, de a valóságban teljesen halott. Itt áll elő az, hogy nemcsak ezek a községi és járási mezőgazdasági bizottsági testületek nem működnek, hanem úgy lehetett észrevenni, hogy a mai gabonaáraknak kialakulásával kapcsolatban a földmívelésügyi kormányzat taláin a mezőgazdasági kamarák kérelmeit sem teljesítette, ha meghallgatta is. T. Képviselőház! Amikor itt az úgynevozett milliárdos mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslatot tárgyaljuk, utalok arra, amire előttünk egy-két nappal Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam nagyon helyesen és világo san rámutatott, hogy tulajdonképpen milyen is ennek az összetétele. Arra kérném a földmívelésügyi kormányzatot, hogy ha ez így te van most a jelenben, a jövőben ennek teljes kibővítése megtörténjék, vagyis azt az összeget kapja meg a földmívelésügyi tárca, amelyre szüksége van és ezt a mezőgazdaság fejlesztésére fordítsa. Arra kérem, hogy a képviselőháznak mi<hden eszteindőben tegyenek jelentést ennek felhasználásáról. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobbfeW: À költségvetésben úgyis megtiörtépnk.) Így legalább megtudjuk azt, hogy tulajdonképpen a milüárdostnak nevezett beruházási törvénynek milyen a hatása, megtudjuk, hogy menynyit mire fordítanak és milyen hatást tudunk ezzel elérni. Mi ezt kérnénk a földmívelésügyi kormányzattól és azt hiszem, nem is lesz semmi akadálya annak, hogy ezt megtegyék. Amikor a mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslatot tárgyaljuk, arra kérném újból a földmívelésügyi kormányzatot, hogy ebből a legrövidebb időn belül váljék törvény. (Az elnöki, széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) És ha már kis keretek között is, de éreztesse ennek gyümölcseit a magyar mezőgazdasággal a magyar mezpgazdaság fellendülésére, mert mi bízunk abban, hogy ha már más államok meg tudják csinálni mezőgazdaságuk fellendítését, akkor talán egy odaadóbb és jobb munkakészséggel és megfelelő befektetéssel mi magyarok is meg fogjuk ezt csinálni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Nagy Ferenc jegyző: Hokky Károly! Elnök: Hokky Károly képviselő urat illeti a szó. Hokky Károly: T. Képviselőház! Gyermekkoromban gyakran hallottam, hogy mondják: cséplik az életet és csodálkoztam, mert nem j értettem meg ezt a kifejezést. Valójában az j ütóFbi esztendők nyomorúsága érttette meg I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV, ülése 1942 július 9-én, csütörtökönig 435 velem, hogy miért nevezzük mi magyarok a gabonaneműeket életnek. Itt kapott tartalmat, itt kapott értéket. Lehet akármennyi ipari cikkünk, ha nincs elegendő terményünk, Ínségesek és szegények vagyunk. Ezért ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, ránknézve az életet, a jobb, a szebb és a gazdagabb életet fogja jelenteni; ezért üdvözlöm örömmel és szeretettel ezt a törvényjavaslatot és kívánom, hogy ennek majd kihatásai legyenek nemcsak ebben az országban, hanem Kelet- és Délkelet-Európában is. mert meg vagyok arról győződve, hogy a fejlett mezőgazdaság és az abból fejlődött ipar fogja nekünk az utat megmutatni a Balkánra és a többi iparunk is ebből fog erőteljesebben kifejlődni. Mi magyarok mindig minőséget jelentettünk, most is minőséget kell jelentenünk és különösen azokra a művelési ágakra kell nagv súlyt helyeznünk, amelyek gondosabb megművelést, nagyobb szervezettséget, általábanvéve nagyobb gondosságot kívánnak. Én ilyennek látom a gyümölcstermelést és hiszem, h oév ha nagy gonddal foglalkozunk a gyümölcstermeléssel, Európa gyümölcskertjévé tudnánk tenni az országot. Nagy szükségünk is van rá. mert hiszen köztudomású, hogy Ukrajna majd olyan búzadömpinget t fog elkezdeni, amelyet mi nem fogunk tudni legyűrni és búzánk le fog szállani 4 pengőre, ami a legnagyobb nyomorúságot fogja zúdítani erre az országra. Én tehát elsősorban a gyümölcstermeléssel Szeretnék foglalkozni, amellyel eddig sajnos, nagyon keveset foglalkoztak és maga a törvényjavaslat is keveset foglalkozik, pedig nálunk, a Felső-Tisza vidékén a legősibb gyümölcskerted vannak, amelyek kellő müveléssel igren szép eredményt hozhatnak. Mutatja ezt az is, hogy 1937-ben 3800 vágón gyümölcs termett ezen a vidéken, tehát olyan mennyiség, amellyel komolyan lehet foglalkozni és kell is foglalkozni, mert akármilven minimálisra vegvük is például egy vagon almának az értékét, akkor is igen nagy érték ez és igen nagv nemzeti vagyon. Sajnos azonban, a kutak és az utak annyira el vannak hanyagolva, hogy ez igen nagy kárára van a gyümölcs termesztésének, mert az előbbi a permetezést,, az utóbbi pedisr a szállítást nehezeti meg természetszerűen. Azonkívül nagyon el van terjedve az úgynevezett fuzikládium. amelynek kiirtása nagyon nehéz és szükséges volna egy olvan fai ta kitermelése, amely a fuzikládium ellen védelmet nyújt, illetőleg mentesít attól. Ezek a gyümölcsösök tőlünk jobbra és balra, keletre és nyugatra körülbelül száz kilométerre r vannak Nagyszöllőstől és éppen azért gondoljiám. hosrv minden olyan intézményt, amelya gyümölesőskertek gondozását célozza, mint központba "Nagy«zöllősre kellene helyezni, ahonnan keletre és nyugatra is könnyen mozoghatnának a gyümölcsösökben a szakfelügyelők és más szakemberek. De lehetőleg olyanok legyenek a szakemberek, akik jól ismerik a helyi viszonyokat, hiszen Técső vidékén a legutóbbi időkben a földmívelésügyi minisztérium olyan munkákat végzett, amelyeket dicsérni nem tudok, inkább hallgatok róla. Szüksége« volna Nagyszöllősön egy konzervgyár fe^llítása is. ahol fel lehetne dolírozni Kőrösmezőtől ISFagvszöUősi^ telint körülbelül 150 kilométer területen a FelsőTisza völgyének- azután a Tarac Talabor, 63
