Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-280
434 Az országgyűlés képviselőházának 280 nem fog megtörténni, akkor nagy visszaesés lesz a jövőben a búza termelésében. T. Ház! Rá kívánok még mutatni a mezőgazdasági termelésre a termékek árával kapcsolatosan. Erről már sokat beszéltünk a képviselőházban, de sajnos, eddig még nem kaptunk egy biztató szót sem. Itt van például a tejár rendezése. (Egy hang a .jobboldalon: Meglesz!) A tej árát két és félév óta semmit sem emelték: 25—26 fillért fizetnek falun a gazdának egy liter tejért. Kérdezem, mit kap a gazda azért a 26 fillérért és közben mit kell neki dolgoznia, küszködnie, befektetnie azért, hogy azt a liter tejet elő tudja állítani. Nevetséges, amikor megkapja azt a 25—26 fillért a liter tejért, hogy mit tud azon vásárolni ellenértékképpen. A tejár rendezése maga után vonná a szarvasmarhatenyésztés fellendülését is. Mindezt csak úgy lehet megoldani, ha jóindulattal és fokozott erővel csinálják, ha a gazdák nem ráfizetéssel, hanem bizonyos jövedelmezőséggel dolgoznak. A tejár annyira rendezetlen^ hogy akik maximális áron eladott vaj, túró és sajt alakjában adták el a tejet, azok literenként 10 fillérrel magasabb árat tudtak elérni, mint akik odahaza a tej szövetkezetbe szállítják a tejüket. Nemcsak a termelő gazdának, hanem a magyar államnak is óriási vagyona, értéke fekszik a tejszövetkezetekben és ezekben a berendezésekben, közben pedig a tejtermelés teljesen visszafejlődik. Erre nem akarok hosszasabban kitérni, kéthárom héttel ezelőtt egy interpellációmban teljesen számszerűen elmondtam- ezt. Érthetetlennek tartjuk azonban, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban semmiféle biztatást nem látunk arra, hogy magasabb tejárat fogunk kapni. T. Képviselőház! Amikor a tej áráról beszélek, engedjék meg, hogy pár szóval megemlítsem a hízott sertés árát is. Ez is teljes átrendezést kíván és a leggyorsabb intézkedést kívánja. Mi történik falun a hízott sertésárakkal^ - A hízott sertés ára maximálva van 1 -40—1 -88, vagy 1 -50—1-88 pengő közt. Tizedfilléreket nem veszek számításba. A közelmúltban ugyan a 140 kilós sertést is odasorozták, ahová a 170 kilósat, ez tehát valami kis pillanatnyi előnyt jelentett, de kevés volt. A kormányzatnak legalább 25—30 filléres áremelést kellene adnia, vagy pedig hizlalás! prémiumot fizetnie. Ma ezt is meg lehetne csiüálni, mert jegyre vág minden hentes és a vágási jegy beszolgáltatásánál a prémiumot meg tudná kapni. Ügy is megadják ezt az öszszeget, mert merem állítani, hogy talán kettő sincs a vármegyében, aki ezt a 25—30 fillért ma ne adná meg zugban. Miért kényszerítjük tehát a gazdákat arra, hogy feketén vegyenek . 25—30 fillérrel drágábban, miért nem adjuk meg a módot arra, hogy legálisan vásároljanak 1 ? T. Képviselőház! Az előttünk fekvő mezőgazdaságfejleszto törvényjavaslatban foglalt feladatok közül a legfontosabbak közé tartozik a legelőkérdés megoldása. Itt csak a közlegelők rendezését kívánom megemlíteni. Nagyon szomorú dolog, hogy több községben az évek hosszú sora ota ottlévő köziegelő-távsulatok vezetői mind olyan egyének, akik vagv a Beszkártnál, vagy esetleg a vasútnál voltak ezelőtt szolgálatban, onnan kapnak egy kis nyugdíjat és így elvállalják unalomból a vezetést^ így ők irányítják a falu legértékesebb és legjövedelmezőbb befektetését, ők vezetik n közlegelő-társulatokat. Nem a személyük ellen van kifogásom, (Bö3*cs János: Csak a tudásuk ülése 19k2 július 9-én, csütörtökön. H len!) hanem az ellen, hogy nincs meg a tudásuk. Ezért a közlegelő-társulatok vezetőit ilyen esetekben kötelezni kellene arra, hogy legalább egy nyolcnapos zöldmező-tanfolyamot hallgassanak végig. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)^ Ez tíz évvel ezelőtt megtörtént egyes községekben és azokban a legelőgazdálkodás, nem azt mondom, hogy; nagyon virágzó, de eléggé jövedelmező, és a közlegelőket rendben tartják. De tovább megyek. Nemcsak a legelővezetők oktatását tartanám szükségesnek, hanem a pásztorok oktatását is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Piukovich József: Nagyon fontos!) T. Képviselőház! Az előbb felsorolt dolgokkal kapcsolatosan esak néhány szóval kívánok rámutatni, hogy nemcsak a kpzlegelőíúrsulatok szempontjából, hanem egyéb szempontból is szükséges lenne a téli gazdasági iskolák általános bevezetése. Ez nagyon helyesen le van fektetve a mezőgazdaságfejlesztő törvényjavaslatban, és a legrövidebb időn belül legalább járásonként hathónapos téli gazdasági iskolákat kell létesíteni. Én magam is előmozdítója vagyok ennek, mert már két hónappal ezelőtt, vagy még régebbe a fent jártam a földmívelésügyi minisztériumban és községem nevében felajánlottam 20 katasztrális holdat a téli gazdasági iskola céljára. A gazdasági iskola telkét teljesen ingyen adjuk, úgyhogy az államnak, illetve a földmívelésügyi kormányzatnak az iskolát csak fel kell építeni és működtetni kell. Kérem a földmívelésügyi kormányzatot, hogy ezeket az iskolákat minél nagyobb arányokban alkossák meg, amíg azonban ezek nem lesznek meg, addig nagyon szükségesnek tartom, hogy az egyes községekben ne maradjalak el a nyolcnapos mezőgazdasági tanfolyamok akár a szarvasmarhatenyésztők egyesületén, akár a zöldmező-szövetségen keresztül. Tapasztalatból mondom, hogy ezeknek a tanfolyamoknak nagyon tanulságos és jövedelmező hatásai vannak a magyar községekben. T. Képviselőház! A mezőgazdaságfejlesztő röirvényjavaslat bekapcsolja — amint eddig is be voltak kapcsolva — a gazdasági felügyelőket a termelés papíron való kidolgozásába. Ezzel kapcsolatban azt kérjük, hogy ezek a gazdasági felügyelők ne osak aktagyártással foglalkozzanak és ne mindig osak a vármegye központjában legyenek hivatalban, hanem lakjanak kint a Járási székhelyeken és ott a gazdák között magában a munkában saját szemeikkel fogják látni azokat a szükséges dolgokat, amelyeket a fölöttes hatósághoz tudnak jelenteni és ezek megvalósítása akkor sokkal gyorsabban fog menni. Ezek megsza* porítását kívánnám úgy, hogy nem két járást kapna egy gazdasági felügyelő, hanem legfeljebb 4—5 községe volna osak, amelyeknek gazdaközönségét azután teljes mértékben, nemcsak névről, hanem iparkodásáról, szorgalmáról is ismerné. (Piukovich József: Motorizálni kellene őket, hogy mozgékbnyak legyenek. — Egy hang a jobboldalon: Gazdatitkár lesz!) Itt még szólni kívánok a mezőgazdasági bizottságok működéséről. Ezelőtt 4—5 évvel egy kis élénkség támadt akörül, hogy községi mezőgazdasági bizottságok fognak alakulni, amelyekből azután a járási, vármegyei és országos kamarai szervezet fog tovább fejlődni. Mi azzal a gondolattal fogadtuk ezt. hogy a legalsóbb népiréteg, a magyar parasztság ezentúl be tud kapcsolódni s hogy kérései
