Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

Az országgyűlés képviselőházának ság részére a termelésnek megfelelő és a termeléshez r igazodó hitelrendszer és hitelfeltételek intézményes megalapozását és kiépítését a legsürgősebben biztosítani kell. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! A rendelkezésemre álló idő nem engedi meg, hogy a javaslat minden részletével kimerítően foglalkozzam. A részletkérdések alapos megvitatása amúgyis a bizottsági tárgyalás feladata lesz, ezért most csak néhány fontosabb gyakorlati kérdést kívánok még megvitatni és ehhez kérem a t. Ház szíves türelmét. A javaslat elsősorban a mezőgazdasági ismeretek terjesztésével foglalkozik és így — nagyon helyesen — már ezzel is rámutat ennek alapvető fontosságára. A mezőgazdaság fejlesztésének a termelésükben előbbrevinni "kívánt néprétegek szellemi színvonalának emeléséből és szakismereteinek gyarapításából kell kiindulnia. Enélkül hiábavaló lenne minden anyagi befektetés és ezért a fedezet felhasználása sorrendjében a szakoktatás kiépítésének kell mindent megelőznie. Itt rá kell mutatnom egy állandóan viszszatérő kérdésre és ez a szakoktatás több tárca közti megoszlása. Nincs időm arra, hogy ennek hátrányait kifejthessem, de úgy érzem, pár szóval mégis ki fejezést kell adnom annak a régi jogos agrárkívánságnak, hogy amidőn elismerjük a kultusztárca feladatkörének az általános oktatást, akkor a mezőgazdasági szakoktatást az arra hivatott szaktárcának, a földmívelésügyi minisztériumnak vindikáljuk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Amennyiben ez jelenleg nem lenne megvalósítható, célszerű lenne a törvényben kimondani, hogy a földmívelésügyi és a közoktatásügyi mini SÍ terek a fennhatóságuk alá tartozó szakoktatási intézmények munkatervét együttesen M egymással összhangban állapítják meg. Külöiiösen nagy reményeket fűzök a téli gazdasági iskolák e!szaporításához. A miniszter úr a költségvetés tárgyalásakor már oda nyilatkozott, hogy minden járásban létesít ilyen ítkolát. A legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznem a téli iskolák eredményes, bőséges szakismereteket nyújtó és amellett kiváló nevelő munkájáról. Ezt az ismeretterjesztő munkát a téli gazdasági iskoláktól távolfekvő vidékeken a vándoriskolák és a téli tanfolyamok fogják végezni és a lehetőségig pótolni. Faluhelyen az elsőfokú gazdasági szakoktatás rendszerébe könnyen bekapcsolható és azt nagyon eredményessé tenné a nyolcosztályos népiskola felsőbb tagozatának e célra való felhasználása. A mezőgazdasági szakoktatásnak a jele>n törvényjavaslatban biztosított nagymérvű kiterjesztése mellett is még mindig igen nagy tömegek lesznek falvainkban, akiknek számára az egyetlen tanulási lehetőséget csakis a népiskola fogja nyújtani és ezért szükségesnek tartom, hogy a falusi ifjúság az elemi iskola felsőbb tagozatában, a mezőgazdasági alapismereteket feltétlenül elsajátíthassa. A kisgazda és általában a falusi család boldogulása nagyban függ attól, hogy a feleség mennyire ért a háztartás vezetéséhez, a ház körüli kisebb gazdasági munkákhoz, a takarékos, észszerű beosztáshoz és a tápláló ízes, de amellett gazdaságos főzéshez. Ezért helyes és szükséges a háztartási vándortanfolyamok szaporítása, úgy hogy minden vármegyében legalább egy ilyen tanfolyam állandóan működhessék. A vándor háztartási tan279. ülése 1942 július 8-án, szerdán. 385 folyamok egyik feladata legyen az, hogy a zöldfőzelékfélék ízletes és helyes elkészítési módját a falusi asszonyokkal és leányokkal megismertesse és megkedveltesse és ezáltal ezen rendkívül tápláló és amellett olcsón előállítható élelmiszer tömeges fogyasztását előmozdítsa. Ezzel a konyhakertészeti termelés fejlesztése is biztosítható. Mezőgazdaságunk fejlesztésének hivatott tényezője a kiváló magyar gazdatiszti kar. Amidőn a szaktudás terjesztése kérdésének tár. gyalása során őszinte nagyrabecsüléssel emlékezem meg az ő nagyértékű munkájukról, tisztelettel felhívom a miniszter úr figyelmét a gazdatiszti kar jogos kívánságaira. Különösen visszásnak tartom, hogy manapság, amikor mind több foglalkozási ágban kötik annak gyakorlását szigorúan körülhatárolt szakképzettséghez, a mezőgazdaságban bárki gazdatisztnek nevezheti magát és minden szakképzettség nélkül tölthet be ilyen munkakört. Sok helyen volt ügynökök, kereskedősegédek, (Ügy van! a jobboldalon.) vasúti alkalmazottak, nyugdíjasok stb. töltenek be gazdatiszti állásokat. Ezek az emberek bármennyire tiszteletreméltóak eredeti saját hivatásukban és munkakörükben, mégsem lehetnek hivatottak arra, hogy mezőgazdasági üzemeket vezessenek és nem bírhatnak jogosultsággal arra, hogy magukat gazdatiszteknek nevezzék és ilyenekképpen minősüljenek. A kísérleti ügyeknek is fontos szerep jut a mezőgazdaság fejlesztésében. A javaslat 6. §-ának helyes rendelkezésein kívül a kisérletügyi státus rendelkezésére is elő kell teremteni a kellő pénzügyi fedezetet, mert hiába fordítanak nagy összegeket épíkezésekre, berendezésekre és felszerelésekre, ha az alacsony fizetési osztályba sorozás és a rossz előmeneteli viszonyok miatt nem akad elegendő szakember tudományos búvárkodásra. Szükséges az újabb termelési irányok előtérbeléptetésével újabb kísérletügyi intézmény létesítése is. így például ajánlatos volna a gyümölcs- és zöldségkertészet részére- kísérletügyi intézet szervezése s a mezőgazdasági munka és munkaeszközök tudományos vizsgálatára is be kellene rendezkedni. Ezen intézmények további fenntartását azután a költségvetés keretébe kellene beilleszteni. A kísérletügyi intézmények tudományos munkásságának eredményeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni a gazdaközönség nagy tömegei számára. A törvényjavaslatban is kifejezésre jutó ezen célkitűzést biztosíthatja a Németbirodalomban jól bevált »Versuchsring«, kísérleti körzet intézményének a magyar viszonyokhoz alkalmazott átvétele". Ennek az intézménynek- megszervezésében sikeres munkát végezhetne a törvényes mezőgazdasági érdekképviselet, aa egyes községekbe leágazó tagozataival, a, mezőgazdasági bizottságokkal, mert ezek útján a gazdaközönség öntevékenységét is beállítnatnók az államhatalom munkájába, (vitéz Hertelendy Miklós: Akkor ezeknek komolyan kell venniök a munkát!) T. Ház! A törpebirtokosoknak a mintagazdaságok létesítésébe való bevonásától nem várok sok eredményt. A törpebirtokos azért, hogy családjának megélhetését biztosítsa, bérmunkát is^ kénytelen vállalni és végezni és egyes kivételektől eltekintve sem megfelelő szaktudása, sem ideje, sem kedve nem lesz ahhoz, hogy a sok fáradsággal és aprólékos munkával járó kísérletezéssel és az ezzel együtt56*