Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

Az országgyűlés képviselőházának ság részére a termelésnek megfelelő és a ter­meléshez r igazodó hitelrendszer és hitelfelté­telek intézményes megalapozását és kiépítését a legsürgősebben biztosítani kell. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! A rendelkezésemre álló idő nem engedi meg, hogy a javaslat minden részletével kimerítően foglalkozzam. A rész­letkérdések alapos megvitatása amúgyis a bizottsági tárgyalás feladata lesz, ezért most csak néhány fontosabb gyakorlati kérdést kí­vánok még megvitatni és ehhez kérem a t. Ház szíves türelmét. A javaslat elsősorban a mezőgazdasági ismeretek terjesztésével fog­lalkozik és így — nagyon helyesen — már ezzel is rámutat ennek alapvető fontosságára. A mezőgazdaság fejlesztésének a termelésük­ben előbbrevinni "kívánt néprétegek szellemi színvonalának emeléséből és szakismereteinek gyarapításából kell kiindulnia. Enélkül hiába­való lenne minden anyagi befektetés és ezért a fedezet felhasználása sorrendjében a szak­oktatás kiépítésének kell mindent megelőz­nie. Itt rá kell mutatnom egy állandóan visz­szatérő kérdésre és ez a szakoktatás több tárca közti megoszlása. Nincs időm arra, hogy ennek hátrányait kifejthessem, de úgy érzem, pár szóval mégis ki fejezést kell ad­nom annak a régi jogos agrárkívánságnak, hogy amidőn elismerjük a kultusztárca fel­adatkörének az általános oktatást, akkor a mezőgazdasági szakoktatást az arra hivatott szaktárcának, a földmívelésügyi miniszté­riumnak vindikáljuk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Amennyiben ez jelenleg nem lenne megvalósítható, célszerű lenne a tör­vényben kimondani, hogy a földmívelésügyi és a közoktatásügyi mini SÍ terek a fennható­ságuk alá tartozó szakoktatási intézmények munkatervét együttesen M egymással össz­hangban állapítják meg. Külöiiösen nagy re­ményeket fűzök a téli gazdasági iskolák e!sza­porításához. A miniszter úr a költségvetés tárgyalásakor már oda nyilatkozott, hogy minden járásban létesít ilyen ítkolát. A leg­nagyobb elismeréssel kell megemlékeznem a téli iskolák eredményes, bőséges szakismere­teket nyújtó és amellett kiváló nevelő mun­kájáról. Ezt az ismeretterjesztő munkát a téli gazdasági iskoláktól távolfekvő vidékeken a vándoriskolák és a téli tanfolyamok fogják végezni és a lehetőségig pótolni. Faluhelyen az elsőfokú gazdasági szakoktatás rendsze­rébe könnyen bekapcsolható és azt nagyon eredményessé tenné a nyolcosztályos nép­iskola felsőbb tagozatának e célra való fel­használása. A mezőgazdasági szakoktatásnak a jele>n törvényjavaslatban biztosított nagy­mérvű kiterjesztése mellett is még mindig igen nagy tömegek lesznek falvainkban, akik­nek számára az egyetlen tanulási lehetőséget csakis a népiskola fogja nyújtani és ezért szükségesnek tartom, hogy a falusi ifjúság az elemi iskola felsőbb tagozatában, a mező­gazdasági alapismereteket feltétlenül elsajá­títhassa. A kisgazda és általában a falusi csa­lád boldogulása nagyban függ attól, hogy a feleség mennyire ért a háztartás vezetéséhez, a ház körüli kisebb gazdasági munkákhoz, a takarékos, észszerű beosztáshoz és a tápláló ízes, de amellett gazdaságos főzéshez. Ezért helyes és szükséges a háztartási vándortanfo­lyamok szaporítása, úgy hogy minden várme­gyében legalább egy ilyen tanfolyam állan­dóan működhessék. A vándor háztartási tan­279. ülése 1942 július 8-án, szerdán. 385 folyamok egyik feladata legyen az, hogy a zöldfőzelékfélék ízletes és helyes elkészítési módját a falusi asszonyokkal és leányokkal megismertesse és megkedveltesse és ezáltal ezen rendkívül tápláló és amellett olcsón elő­állítható élelmiszer tömeges fogyasztását elő­mozdítsa. Ezzel a konyhakertészeti termelés fejlesztése is biztosítható. Mezőgazdaságunk fejlesztésének hivatott tényezője a kiváló magyar gazdatiszti kar. Amidőn a szaktudás terjesztése kérdésének tár. gyalása során őszinte nagyrabecsüléssel emlé­kezem meg az ő nagyértékű munkájukról, tisz­telettel felhívom a miniszter úr figyelmét a gazdatiszti kar jogos kívánságaira. Különösen visszásnak tartom, hogy manapság, amikor mind több foglalkozási ágban kötik annak gyakorlását szigorúan körülhatárolt szakkép­zettséghez, a mezőgazdaságban bárki gazda­tisztnek nevezheti magát és minden szakkép­zettség nélkül tölthet be ilyen munkakört. Sok helyen volt ügynökök, kereskedősegédek, (Ügy van! a jobboldalon.) vasúti alkalmazottak, nyugdíjasok stb. töltenek be gazdatiszti állá­sokat. Ezek az emberek bármennyire tiszte­letreméltóak eredeti saját hivatásukban és munkakörükben, mégsem lehetnek hivatottak arra, hogy mezőgazdasági üzemeket vezesse­nek és nem bírhatnak jogosultsággal arra, hogy magukat gazdatiszteknek nevezzék és ilyenekképpen minősüljenek. A kísérleti ügyeknek is fontos szerep jut a mezőgazdaság fejlesztésében. A javaslat 6. §-ának helyes rendelkezésein kívül a kisérlet­ügyi státus rendelkezésére is elő kell teremteni a kellő pénzügyi fedezetet, mert hiába fordíta­nak nagy összegeket épíkezésekre, berendezé­sekre és felszerelésekre, ha az alacsony fize­tési osztályba sorozás és a rossz előmeneteli viszonyok miatt nem akad elegendő szakember tudományos búvárkodásra. Szükséges az újabb termelési irányok elő­térbeléptetésével újabb kísérletügyi intéz­mény létesítése is. így például ajánlatos volna a gyümölcs- és zöldségkertészet részére- kísér­letügyi intézet szervezése s a mezőgazdasági munka és munkaeszközök tudományos vizsgá­latára is be kellene rendezkedni. Ezen intézmé­nyek további fenntartását azután a költség­vetés keretébe kellene beilleszteni. A kísérlet­ügyi intézmények tudományos munkásságá­nak eredményeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni a gazdaközönség nagy tömegei számára. A törvényjavaslatban is kifejezésre jutó ezen célkitűzést biztosíthatja a Németbirodalomban jól bevált »Versuchsring«, kísérleti körzet in­tézményének a magyar viszonyokhoz alkalma­zott átvétele". Ennek az intézménynek- meg­szervezésében sikeres munkát végezhetne a törvényes mezőgazdasági érdekképviselet, aa egyes községekbe leágazó tagozataival, a, mezőgazdasági bizottságokkal, mert ezek útján a gazdaközönség öntevékenységét is beállít­natnók az államhatalom munkájába, (vitéz Hertelendy Miklós: Akkor ezeknek komolyan kell venniök a munkát!) T. Ház! A törpebirtokosoknak a minta­gazdaságok létesítésébe való bevonásától nem várok sok eredményt. A törpebirtokos azért, hogy családjának megélhetését biztosítsa, bér­munkát is^ kénytelen vállalni és végezni és egyes kivételektől eltekintve sem megfelelő szaktudása, sem ideje, sem kedve nem lesz ahhoz, hogy a sok fáradsággal és aprólékos munkával járó kísérletezéssel és az ezzel együtt­56*

Next

/
Thumbnails
Contents