Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-278

374 Az országgyűlés képviselőházának • azoknak gazdasági, pénzügyi előfeltételei és az én véleményem az, hogy nem használtunk a gazdatársadalomnak s a magyar mezőgazdaságnak, amikor óriási propagandával egymilliárdról beszélünk, holott semmivel sem kaptunk többet, mint például, azi ipari és kereskedelmi tárca. Éppen ezért úgy fejezem be beszédemet: boldog lennék, ha elfogadhatnék egy milliárdos javaslatot; sajnos, ez nem milliárdos javaslat. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon, — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Pataky Lászlói Elnök: Pataky László képviselő urat illeti a szó. Pataky László: T. Képviselőház Ha igaz az, hogy minden ország alapja a tiszta erkölcs és az isi igaz, hogy egy agrárországnak alapja az erős gazdaréteg és a magas fokon álló mezőgazdaság, ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy egy agrárország akkor erős, ha az alapját kitevő kisgazdarétegek műveltségi és gazdasági foka magas, ha tehát van egy olyan rétege az országnak, amely származására nézve a legtisztább, a legkevésbbé keveredett és a legtisztábban megtartotta azokat a nagy nemzeti értékeket, amelyek a nemzet múltjában irányító szerepet játszottak, jövőjét pedig hosszú évszázadokra biztosítják. Ez a réteg erős gyökér, amely az életet adó nedvet adja a nemzet fájának, az életet adó nedvet, amelytől virágba fog borulni és a legnemesebb gyümölcsöt fogja teremni. Ha megadjuk a táperőt ennek a rétegnek, amely a nemzet fájának gyökere, ha nem hagyjuk magára, hanem igyekszünk mind a műveltség, mint a gazdaság tekintetében magasra emelni, ezzel az egész nemzet javát, jólétét, jövendő boldogulását szolgáljuk. (Helyeslés jobb felől.) A magyar mezőgazdaság, sajnos, korától elmaradt képet mutat. Évszázados mulasztások, hibák, félrenevelések, botcsinálta közgazdák, a nemzet legértékesebb rétegének, a kisgazdatársadalomnak alacsony mezőgazdasági műveltségi foka a magyar mezőgazdaságot olyan alapokra helyezték, amelyek a mai társadalmi és gazdasági nyomorúság mellett többé nem tarthatók fenn. Tény, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar agrárkultúra messze utána kullog más nemzetek mezőgazdálkodásának. Itt van az ideje, hogy ezen végre segítsünk. (Rajniss Ferenc: Most vagy soha! Ugye?) A kisgazdatársadaiom alacsony mezőgazdasági műveltsége, s okszerű és intenzív gazdálkodási rendszere a vele való nemtörődés, meg a kíméletlen szabad verseny miatt nem fejlődhetett ki. Az 1848-ban felszabadított jobbágytársadalomnak kezén hagyott ugyan az állam egy-egy darab földet, de a jó liberális korszak, amelynek áldásait a jöttment idegentől kezdve, a bevándorolt zsidóig mindenki érezte, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: CsQ-k azok!) csak a magyar paraszt nem, nem adta meg neki a lehetőséget arra, hogy megtanuljon a földdel egészen jól bánni. (Úgy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon. •— Rajniss Ferenc: A felszerelése most is a zsidó kezében marad!) T. Képviselőház! Külföldön közben olyan intenzív mezőgazdálkodás fejlődött ki, hogy sbkkal rosszabb minőségű földből, rosszabb éghajlati viszonyok mellett többet hoznak ki. mint nálunk és jobb módja van a gazdának, mint a magyar parasztnak. Az, hogy Magyarországon belterjes gazdálkodás nem fejlőd278. ülése 19 U2 július 7-én, kedden. hetett ki, hogy a magyar paraszti rétegek nem tudtak jómódba lendülni, hogy nem indulhatott meg itt egy polgárosulási folyamat, jórészt a liberális kor eredménye, a liberális világ soha meg nem bocsátható bűne. (Úgy van! Ügy van. — Börcs János: Jól beszélsz Laci!) Ez a múlt bűne. Nekünk jutott a feladat, hogy ezen a téren évtizedes, sőt mondhatnám évszázados hibákat hozzunk helyre. Végre itt fekszik egy törvényjavaslat, amelynek célja az, hogy a magyar mezőgazdaságot mai állapotából kivezesse. A magyar paraszti rétegek nem. félnek az állami beavatkozástól, az állam irányításától, ha az az ő érdekükben történik és az ői javukat szolgálja. Ha megnézzük a törvényjavaslatot, tényleg azt a célzatot olvashatjuk ki belőle, hogy célja az egész magyar mezőgazdaság mennyiségi és minőségi javítása, helyes utakra térítése, segítés ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, oktatni, nevelni ott. ahol lehet és kell. Magyarországot éghajlata, talajviszonyai, egyéb adottságai agrárországgá teszik, sajnos, azonban, országunk a szervezetlenség, a tudatlanság, a maradiság áldozatává lett. (Rajniss Ferenc: Igaza van! Éljen!) A befektetés nagy, ezzel szemben a nyereség aránylagosan kicsiny. Mindezek előrebocsátása után, bár elismerem, hogy a törvényjavaslat helyes és célravezető, mégis engedtessék meg nekem, mint parasztképviselőnek, hogy a törvényjavaslat egyes szakaszait bírálat tárgyává tegyem. (Rajniss Ferenc: Éljen! Isten éltesse! — Halljuk! Halljuk! a középen és a 'szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! A törvényjavaslat szerint a gazdasági felügyelőségek szerződést köthetnek a kis- és törpebirtokosokkal jobb növények termesztésére, jobb haszonállatok tenyésztésére. Ezeknek a szerződéses viszonyban lévő kis- és törpebirtokosoknak rendelkezésére bocsát a kormány állatot, gépet, műtrágyát, növényvédelmi szereket, vagyis az eredményes és okszerű gazdálkodásnak minden előfeltételét. És csak azoknak a kis- és törpebirtokosoknak birtokát lehet falusi mintabirtokká nyilvánítani, akik úttörő és eredményes munkát végeznek. Ez helyes ie, mert ezek már megmutatták, hogy a nekik adott pénz nem veszett kárba. Amennyire helyeslem ezt, ugyanannyira nem helyeselhetem azt, hogy a járási kísérleti birtokok kijelölésénél mindezek a kikötések mellőztettek. Azt sem helyeselhetem, hogy a járási mintabirtoktulajdonosok, ha a mezőgazdaság terén eredményeket értek el, jutalomban részesülnek, ezzel szemben a kis- és törpebirtokosok, ha bármilyen eredményt érnek is el a mezőgazdaság terén, semmi néven nevezendő jutalomban nem részesülnek. Azt sem tartom elfogadhatónak, hogy amíg a járási kísérleti bírtok számára végzendő szükséges talajvizsgálatokat a vegyvizsgálóállomások díjtalanul végzik el, addig a kis- és törpebirtokokból kijelölt mintabirtokok számára a vegyvizsgálóállomások a rendes díjaknak 20%-áért dolgoznak. Szerintem ez nem megnyugtató, nem szociális elbánás. Mindig azt hangoztatjuk, hogy a kisembereket óhajtjuk megsegíteni, de ez a paragrafus nem ezt mutatja, mert míg a jobb anyagi viszonyok között lévőknek díjtalanul, addig a sokkal roszszabb anyagi viszonyok között lévő kis- és törpebirtokosoknak pénzért biztosítjuk ezeket a vizsgálatokat.