Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-277
340 Az országgyűlés képviselőházam fejlesztésébe és ugyanakkor kísérleti téren lehetetlen helyzet felé haladunk. Rendkívül fontosnak tartom tehát — és felhívom, az államtitkár úr figyelmét ís erre — hogy bármi módon megoldást keressünk arra, hogy az ezermilliós kereten belül ezeknek a személyi dotációknak a megoldásánál segítségére siessünk a fiatal, ana biciózus tudósoknak, nehogy elmenjenek ezekről a pályákról. (Úgy van! a jobboldalon.) T. Ház! Rá kell még mutatnom a javaslat egyik legfontosabb részére, a mezőgazdasági szakoktatásra. Rendkívül helyes a javaslatnak az az elgondolása, amelyet az alsófokú és a középfokú szakoktatásnál követ. Engedjék meg azonban, hogy mintegy meditáció formájában foglalkozzam a gazdasági akadémiák kérdésével. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) El végeztem a gazdasági akadémiát, elvégeztem a jogtudományt, dokturátust szereztem, tehát úgy az akadémiák életét és tantervét, mint, tananyagát ismerem és bizonyos tekintetben ismerem az egyetemi életet és az egyetemi szellemet is. A törvényjavaslat szövege szerint négyéves főiskolákká akarják átalakítani az akadémiákat. Zavarban vagyok, nem tudom, mi az a négyéves főiskola. Úgy érzem, hogy itt a háttérben kompromisszumok történtek a kultuszkormány és a földmívelésügyi kormányzat között. Megengedem, hogy a földmívelésügyi kormányzat nem tudott mást hozni, azonban szinte azt merném tanácsolni, nem volna-e helyes kihagyni azt a paragrafust, amely a gazdasági akadémiákra vonatkozik, kicsit érni hagyni ezt a rendkívül fontos kérdést és külön törvényjavaslatban hozni a Ház elé? (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A r törvényjavaslat azt mondja, négyéves főiskolákká szervezzük át az akadémiákat. Ezalatt azt kell értenem, hogy egyetemi rángat akarunk adni a.z akadémiáknak. Nincsenek meg az; előfeltételek arra, hogy egyszerre négy akadémiát átszervezzünk négyéves főiskolává és egyetemi rangra emeljünk. Lehetetlenség. Méltóztassanak elképzelni akadémiánk egy része nemrégiben még gazdasági tanintézet volt. Hol van meg ehhez a tudományos nívó a tanári karban, amikor nagyrészének még egyetemi magántanári képesítése sincs? Ha átszervezzük az akadémiákat, nem fogják beváltam a hozzájuk fűzött reményeket m Arra is rá fogok mutatni, mi lesz a következménye ennek? Átszervezzük a négyeves akadémiákat és ennek az lesz a következménye, hogy ugyanazok a tanárok fognak előadni kevesebb óraszámmal, de magasabb fizetési osztályban, tehát lényegileg több tudást nem adhatnak a tanítványoknak. A tanítványok pedig ki fognak kerülni az akadémiáról és lényegében többet nem tanulnak. (Ügy van! Úgy van!) Mi lesz azután ennek a következménye 1 ? i\z, hogy az életben az állásoka': rosszabbul fogják betölteni, mert a magasabb képesítem folyományaképpen az élettel szemben nagyobb pretenziót fognak támasztani. De az akadémiáknak négyéves főiskolákká való szervezése ellen szól az az érv f is, hogy eddig az az akadémikus huszonegyéves korában került ki az akadémiáról^ Most bevezettük a minap tárgyalt honvédelmi törvény novellája alapján a hároméves katonai szolgálatot, tehát még egy évvel meghosszabbítjuk a szülőknek a nevelésre fordított költségeit. Huszonhaté ves lesz az a fiatalember, mire elindulhat a segédtiszti pályán. Méltóztassanak ezt is figyelembe venni. De még ha ez nem Is k 277. ülése 19U2 július 8-án, pénteken. volna így, akkor is rá kell mutatnom arra: megcsináltuk annaMdején például a jogi pályán, az ügyvédbojtároknál azt, hogy meghoszszabbítottuk^ bojtárkodási időt. Miért? Azért, mert túlzsúfolt volt az ügyvédi pálya. Ma azonban, amikor az egész mezőgazdaság akadémikus hiánnyal küzd, amikor nem kapnak a nagybirtokok segédtisztet, akkor nem szabad meghosszabbítani az, akadémiai időt. Ennek nincsenek meg az előfeltételei. Nagyon jól tudom, hogy mi vezette a földmívelésügyi kormányzatot, amikor ezt a szakaszt beiktatta, mert ez a szakasz tulajdonképpen nem is voll benne az első javaslatban. Itt különböző erők érvényesültek. Ennek az oka valószínűleg az. hogy ijedten látják, hogy az< akadémiák elnéptelenedtek. Egyrészt a kvalifikációs törvény, az 1929 : XXX. te. 65. §-a, másrészt az 1934 : X. te, amely a József Nádor Műegyetem kérdéseit szabályozza, lehetetlen és mesterséges kedvezményeket adott a kvalifikáció terén, amelyek elvonják az akadémiai hallgatókat az akadémiákról. Itt nem segítség az, hogy az akadémiákat egyetemi rangra akarjuk emelni. Ez nem helyes. Meg kell változtatni ezt a két törvényt olyan érteleimben, hogy azok kedvezőek legyenek a magyar mezőgazdaság érdekei szempontjából. Legyen meggyőződve a földmívelésügyi kormányzat arról, hogy ennek a parlamentnek tekintélyes részét maga mögött fogja találni ebben a kérdésben. Mit mond az 1929:XXX. te. 65. §-aî Azt mondja, hogy a közigazgatás körében gyakornoki állásokra csak azok nevezhetők ki, akik államtudományi, jogtudományi vagy az akkor még fennállott közgazdaságtudományi karon tudori oklevelet szereztek. Itt tehát már kizártuk az akadémiai hallgatókat az állami igazgatás egy tekintélyes részéből. Ezt még tetézte teljesen jogtalanul az 1934:X. tc.-nek, azt hiszem, a 7. §-a, amely kizárja, még azt is, hogy az 1935. tanévben végzett akadémiai hallgatók gazdasági felügyelők legyenek, kimondván, hogy csak azok lehetnek gazdasági felügyelők. akik a József Nádor Műegyetem mezőgazdaság^ szakosztályán végeztek. Ez lehetetlen. Szerintem a helyes megold as az, ha az akadémiákat r meghagyjuk régi hivatásukban. Azon az óriási költségen, amellyel átszerveznénk az akadémiákat és új tanszékekkel ruháznánk fel, — amihez nines is megfelelő erőnk — inkább szereljük fel az akadémiák kísérleti osztályait, (Helyeslés.) szervezzük át a tananyagot, mert igenis a tananyagot el lehet végezni három év alatt. Ne feledjük el: fő a gyakorlat,- a^gazdasagi akadémiai hallgató tanulmányi idejét nem szabad nagyon meg hosszabbítani, mert aki jó gazda akar lenni, annak még másfél—két évig el kell mennie gyakornoknak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Viszont meg kell változtatni az 192P. és 1934. évi törvényeket, meg kell szüntetni azt a mai helyzetet, hogy az akadémiák képesítésé nem kvalifikál. Sőt én még azt is kimondanám^ hogy tekintettel arra, hogy a földmívelésügyi minisztériumban a szakképzettség a # fő, mezőgazdasági akadémiai oklevéllel # is kinevezhető valaki oda tisztviselőnek. Látjuk különben, hogy a fölmívelésügvi minisztérium igenis törvényellenesen alkalmaz gazdasági akadémiai végzettségíí embereket, mert nem nélkülözheti őket kitűnő szakképzettségük miatt. Itt azonban nem az a segítség, arai a javaslatban van, hanem nz, hogv módosítsuk ezeket a törvényeket. Természetesen egy ki-
