Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-277

Az országgyűlés képviselőházának í nőségben kijelölnék és végeredményben a nagy cél a fontos: egyrészt a példaadás, másrészt a példavétel. T. Ház! Bátor vagyok foglalkozni a javaslatnak egy szintén nagyon okos és bölcs elgondolásával, a járási birtokok kérdésével. A törvényjavaslat szerint minden járásban egy járási kísérleti birtok lesz létesítendő. Abban az esetben, ha van erre alkalmas gazdaság, akkor ezzel lehet ilyen értelemben szerződést kötni, ha pedig nincs, akkor majd ennek a törvénynek alapján ki lehet sajátítani egy bizonyos 50—100 holdas birtoktestet. Én ezt kitűnő elgondolásnak tartom, kitűnő elgondolásnak tartom az ezzel összekötött kísérleti gazdaságot és iskolát is, meg kell azonban jegyeznem azt, hogy ez a járási kísérleti 'birtok szerepét igazán jól akkor fogja betölteni, ha lehetőleg a járási székhely közelében lesz elhelyezve. (Ügy van! jobbfelől.) A járási székhelyen ügyes-bajos dolgaik elintézése érdekében sokszor megfordulnak az, emberek. Tehát mit kell csinálni? A járási birtok vezetője nem ér rá arra, hogy a járás 40.000 lakosát oktatgassa. Szemléltetővé kell tehát tenni ezeket a kísérleteket. A kísérleti birtok egyes vetéstábláiból hatalmas tábláknak kell kiemelkedniök, amelyekre rá legyen írva az, hogy ilyen és ilyen nemesített vetőmagból vetették, ilyen és ilyen betegségek ellen ilyen és ilyen, védőszevekkel védekeztünk, úgyhogy az az ember, aki elmegy a járásbírósághoz, a főszolgabíróhoz» a piacra, folyton ézt lássa a szeme előtt. Az ilyen példáknak van hatásuk! Mert tessék meggyőződve lenni, hogy a magyar falusi ember józan, mindent megfigyel s amiről saját tapasztalatával látja bizonyítva, hogy helyes és jó, azt utána fogja csinálni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hiába jönnek neki azzal, hogy ezt ós ezt a teória bizonyítja, ő konzervatív, (Hokky Károly: Bizalmatlan!), de józanul haladni kíván, de csakis ahol látja, hogy a saját előnyét fogja szolgálni a dolog és ezt az ő saját tapasztalatából biztosítottnak latja. Nagyon okosnak és helyesnek látom ennek a kísérleti birtoknak a járási mezőgazdasági iskolával való Összekötését. Ugy gondolom, hogy ebben az iskolában inkább a téli hónapokban lesz előadás. Meg vagyok róla győződve, hogy ezek a téli hónapokra odakerült kisgazdafiúk, akik ebből a járási mezőgazdasági iskolából kijönnek, nagyon eredményes hangszórói lesznek a többtermelésnek, (vitéz Hertelendy Miklós: Előfeltétele a talajtérkép!) Rá kell mutatnom ezzel az iskolával kapcsolatban a nyolcosztályos elemi iskola rendkívül fontos kérdésére azért. mert tulajdonképpen a magyar ifalun a magyar emberek milliós tömegei az elemi iskola elvégzésével iskolai és oktatási szempontból kikerülnek az államhatalom keze elól. Ez a kérdés tehát nem közömbös számunkra, mert amikor az utolsó években elhatároztuk a nyolcosztályos elemi iskola borzasztó drága pénzen való életrehívását, ezt semmiesetre sem azért tettük, hogy kifelé, a külföld felé hirdethessük, hogy mi milyen kulturáltak vagyunk, hogy a mi népoktatásunk már nyolc évre terjed. Nem ezért tettük. Ez nagyon szép, de azért kár volna azokat a súlyos milliókat a verejtékező adófizetők zsebéből kipréselni. Azért tettük. hogy ezzel a nyolcosztályos elemi iskolával a magyar milliós törne erek kézzelfogható előnyeit szolgáljuk, hogy az iskolában szerzett tudásuk révén nagyobb darab kenyér jusson nekik az '7. ülése 1942 július 3-án, pénteken. 339 életben. (Ügy van! Ügy van! à jobboldalon.) Itt tehát rá kell mutatnom, hogy igenis az a véleményem, hogy a magyar falusi gyerek 14—15 éves korában, amikor a nyolcosztályos elemi iskola felsőbb osztályaiba jár, elég fogékony arra, hogy az ott tanultakat gyakorlatilag- fel tudja az életben használni. Végeredményben tehát arra akarok rámutatni, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak igenis kötelessége megragadni az alkalmat, ingerenciát kell gyakorolnia és ki kell küzdenie magának a kultuszkormánynál azt a jogot, hogy a nyolcosztályos elemi iskola felsőbb osztályaiban már egyedül és főleg arra helyezzék a súlyt, hogy a mezőgazdasági tananyagot és a gépkezelés gyakorlati részét elsajátítsák a tanulók. (Helyeslés.) Rá kell mutatnom arra, hogy.falusi népünk, sajnos, nagymértékben igyekszik a városokba özönleni. Énnek egyik legfőbb okát abban látom, hogy falusi népünknek, ha megközelítőleg is olyan életstandardot akar élni, mint amilyent a gyári szakmunkás él. sokkal többet és sokkal hoszfizabb ideig kell dolgozia. Ennek az az oka. hogy mezőgazdaságunk neon géppel, hanem kézi erővel dolgozik. Annak viszont, hogy a mezőgazdaságot gépesíthessük, egyik előfeltétele, hogy népünket rávezessük és megtanítsuk a helyes gépkezelésre. Nagyon helyes tehát, hogy a nyolcosztályos elemi iskolában a 14—15 éves. tehát a két felső osztályba járó gyerekeket ebből a szempontból kioktassuk. Ezért tartom fontosnak, hogy a földmívelés ügyi miniszter úr ingerenciát tudjon gyakorolni nemcsak a nyolcosztályos elemi iskolák tanítóinak kiképzésére^ hanem még a tananyag megállapítására is. (Helyeslés.) Méltóztassanak egyet elhinni: az élet iigy van berendezve, hogy tanulni csak attól lehet, aki igazán többet tud, mint amennyit át akar tudásából adni. Ha most egy párhetes kurzuson kiképezzük a tanítókat és ők azután egész életűkön át az itt tanultakat fogják tovább adni a növendékeknek a mezőgazdasági szaktudás terem ebben nem sok köszönet lesz. evvel nem fogjuk a falusi nép érdekeit a nyolcosztályos elemi iskolán keresztül szolgálni. Akkor fogjuk a falusi nép érdekeit szolgálni, ha a mezőgazdasági szaktudását emeljük, ezen a réven fogunk részükre nagyobb kenyeret biztosítani. Ki kell térnem még a kísérletügyre is. amelynek ez a törvényjavaslat egy szakaszt szentel. Azt hiszem, mindenki meg van gyö ződve arról, hogy a magyar mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslatban talán a legfontosabb a kísérletügy fejlesztése. Mi a helyes mezőgazdasági szakoktatási fejlesztés? n Az, hogy az alsó vonalon a gyakorlatra, a felső^ oktatásban pedig a kísérletre helyezzük a súlyt. Ma, sajnos, azt látjuk, hogy az igazán európai hírű magyar mezőgazdasági kísérletügyi intézmény személyi gondokkal küzd. Kitűnő vezetői lassan kiöregednek, egyáltalán r nincs utánpótlás, mégpedig azért, mert a kísérleti intézményeknél szolgálók személyi dotációját költségvetés keretében oldották meg, tehát azok rangsorolva vannak s ilyen alacsony fizetés mellett nem kaphatók tudós fiatalemberek, hogy erre a pályájára menjenek. Ennek folytán akadémiai tanáraink adjunktus nélkül vannak és a kísérleti intézmények egyes osztályain a vezetőknél nincs adjunktus. (Ügy van! n jobboldalon.) Méltóztassanak elképzelni, ezermilliót szándékozunk beleölni a mezőgazdaság 49*