Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-276
316 Az országgyűlés képviselőházának 276, ségű, milyen fajtájú műtrágyára van szükség, milyen vetőmagot vethet és milyen terményeket termelhet rajta. Éppen ezért elmulaszthatatlanul és elodázhatatlanul szükségesnek tartom, hogy a talajtérképezéssel párhuzamosan a kísérleti telepeken a legfőbb kötelesség legyen a talajjavítás különböző módozatainak j megismertetése. Ma ugyanis az a helyzet, hogy nagyon sok kis falusi parasztgazda sötétben i tapogatózik a talajművelés és az egyes növények hová és miként való elvetése tekintetében, mert nem tudja hol, mit és mennyit kell vetni. Figyelemmel az ország területén lévő több i mint hatmillió hold szikes futóhomokra, mész- f szegény és vizes talajokra, semmi pénzt sem szabad sajnálni, hogy a talajjavítást valóban j gyakorlati értelemben és maradandó, értelem- \ ben elvégezzük. Az előadó úr kijelentése szerint Magyarországon körülbelül hatmillió katasztrális hold rét és legelő van. Ismerve a kaszálók és legelők természetét, állítom* hogy egyetlen egy talajnem sem olyan hálás a műtrágyázás elvégzése után, mint a legelő és a «.kaszáló. , A talajjavítással kapcsolatban fontos kér'dósnek tartom a vízkárok megszüntetését, mert ha ez nem történik meg, akkor a legnagyobb költséggel és a legnagyobb munkával megjavított talajokon fog a vetés a talajjal együtt tönkremenni. Ezért követéljük az átfogó vízrendezési munkák megindítását Legelőször is — egyszer már említettem, most megismétlem r — szükségesnek tartom a vízmentesítési társulatok államosítását és azt, hogy ezeket a munkákat olyan, állami felelősség mellett működő és felállított (Szervre bízzák 1 * amely minden ténykedéséért személy szerint is és erkölcsileg is vállalja a felelősséget. (Mester Miklós: Amelv kizárólag szakemberekből áll!) Ha összeadjuk azokat az összegeket, amelyeket a kormány különféle szerveken keresztül juttatott az árvízkárosultaknak, házépítés, adóelengedés, segélynyújtás címén, szőlők, gyümölcsösök újratelepítésére, szőlővessző és gyümölcsfaoltvány juttatás címén, akkor megállapíthatjuk, hogy feleannyi összeg sem kellett volna, ha azt előre befektetik és elvégzik a szükséges csatornázást. Akkor nem következett volna be a legnagyobb szerencsétlenség, sokszázezer háznak és nagykiterjedésű szőlő-, gyümölcsös- és szántóterületnek pusztulása és ez nem lett volna részben előidézője a mai nehéz közellátási helyzetnek. T. Ház! Ha figyelembe vesszük a javaslatban említett körülbelül három e> félmillió katasztrális hold tagosítatlan terület és tudjuk, hogy ez csupa negyed-, fél-, egy-két és ötholdas parcellákból áll, akkor azt is tudjuk, hány katasztrális hold területet tesz ki az ezeket a kis parcellákat elválasztó határbarázda. Ha másért nem is, azért is nagy szükség van a tagosításra, mert a tagosítás által ezeknek a határt jelentő barázdáknak nagyrésze eltűnik és ezeknek a barázdáknak eltüntetése által, ha mást nem is cselekszünk, körülbelül egymillió mázsával tudjuk mezőgazdasági terményeink mennyiségét felemelni. Azért is szükség van azonban a tagosításra, mert a nagyon sok esetben húsz felé gazdálkodó falusi parasztgazda most idejének legnagyobb részét az egyik parcelláról a másik parcellára való járással tölti el, tagosítás esetén tehát a falusi gazdatársadalom nagyon sok munkaidőt meg tud takarítani, amelyet produktív munkára használhat fel, amelyet haSznothajtóan gyüülése 1942 július 2-án, csütörtökön. mölcsöztethet a mezőgazdaságban. Éppen ezért szükséges haladéktalanul, a legrövidebb idő alait megkezdeni és befejezni a tagosítást. Szólnom kell a talajerő fenntartásáról. Ma már minden gazda tudja, hogy csak annyi termést tud betakarítani, amenyit a talajban lévő tápanyagok közül a káli, a foszfát és a nitrogén közül a legkevesebb jelenlévő tápanyag produkál, hiába van tehát a talajban sok nitrogén, ha nincs foszfát, nincs káli, vagy megfordítva: csak annyi termést tud a gazda produkálni, amennyit a talajban lévő legkisebb mennyiségű tápanyag termel. . Ma már bebizonyosodott, hogy a zöld trágyával vagy szalmával párosult komplett műtrágyázás az istállótrágyát pótolni tudja. Különösen fontos ez a futóhomokon, ahol a talaj sülevén yes természeténél fogva az istállótrágya sok esetben kiégeti a vetést, míg a zöld trágyával, szalmával kombinált műim gyázási mód sokkal szerencsésebb, mint az a talaj tápanyagszükséglete azt megköveteli a talajba vetett növény számára. Az istálló trágyánál viszont nem bővíthetjük vagy szűkíthetjük a tápanyag arányát, éppen ezért a futóhomokon az előbb általam említett trágyázsi mód sokkal szerencsésebb, mint az istállótrágyázás. Ebből látható, milyen nagy szükség van a különféle, műtrágyázásra. Hogy mindamellett mégis milyen kevés műtrágya használódik el a magyarországi mezőgazdaságilag művelt területeken, annak az az oka, hogy a műtrágya a szállítással együtt aránylag sokkal többe kerül, mint amennyit ér a sülevényes klimatikai adottságok mellett az, amit egy mázsa műtrágya termésben és értékben többletként produkálni tud. Itt tehát szükség van a műtrágyagyártás államosítására s arra, hogy olyan műtrágyaárak mellett biztosítsák a mű| trágyát minden egyes mezőgazda számára, j amely ár biztosítja, a hasznosságot és megfelel J az ő munkája által kitermelt mezőgazdasági ' termények értékének. A mai istállótrágyakezeléssel tényleg szintén sok baj van és az'sok kívánni valót hagy maga után. Éppen ezért szükségesnek tartom nagyobb összegeknek felhasználását arra, hogy ingyen vagy kedvezményes formában modern trágyatelepék (építtessenek fel a falusi kisgazdatársadalomnak. T. Képviselőház! Az utóbbi években bizonyos téren és bizonyos időben tapasztalható volt a mezőgazdaságban a munkáskéz hiánya. Azért szükséges a termelés fenntartása és biztosítása érdekében a különféle munkák elvégzésére gépeket beállítani. A javaslat többféle gép juttatását irányozta elő a kisgazdák részére ingyen vagy kedvezményes áron, vagy kölcsönnel biztosítva, de egyről nem tesz említést ez a javaslat, mégpedig a kalapácsos darálókról. Pedig szerintem ez is van olyan szükséges, mint a vetőgép vagy bármi, különösen a mai, nehéz közellátási helyzetben, mert a kalapácsos darálóval a szalmától kezdve minden szálas és szemes takarmány őrölhető, tehát a mai bizonytalan korpaellátást uagyrészben lehetne biztosítani lucernaliszttel, amely tápanyagban megfelel a mai nagy százalékra kiőrölt nagymalmi korpának, sőt sokszor még jobb is annál. A sertéstenyésztés biztosítása érdekében kérnem kell a miniszter urat, hogy a kalapácsos darálóknak szaporítását is minden sertéstenyésztő községben tegye
