Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-276

Az országgyűlés képviselőházának 276. lehetővé ingyen és különféle előnyös kölcsönök vagy kedvezmények segítségével. T. Képviselőház! Egészen érdekes volt Krúdy képviselőtársamnak a talajmüveléssel kapcsolatban tartott előadása és oktatása. Ez is bizonyítja azt, hogy milyen szükséges ná­lunk Magyarországon az ázsiai sülevényes klimatikai viszonyokhoz tartozan dóságunknál fogva a gépesítést bevezetni. A gépesítést a kisbirtokon csak úgy tudjuk elképzelni, ha ezt szövetkezetek formájában oldják meg. Erről a javaslat ugyan tesz is említést, itt azonban hibának kell felrónom és megemlítenem, hogy az a számegység, amelyet itt a javaslat biztosít a szántógépszövétkeze­tek keretében beépített szántógépmennyiség­gel kapcsolatban, valóban csak tíz év múlva fogja a kérdést megoldani. Állítom azonban, hogy ezeket a sorsdöntő problémákat és égető kérdéseket nem tíz, hanem legfeljebb öt év alatt kellene megoldani. Szólanom kell a minőségi magvak termesz­téséről is. Az az örök törvény, hogy semmi sem tart örökké ezen a földön, parancsolja, - hogy rövidebb, vagy hosszabb időközökben a mező­gazdaságban termelt termeivények vetőmag­vait is kicseréljük. Tudjuk, hogy a mezőgazda­sági tudomány megtalálta az utat a külön­féle vetőmagok feljavítására, amelyeknek al kalmazásával a gazda tetemes terménytöbblet­hez, nagyobb eredményhez juthat. Hogy a nyu­gati államok terméseredményeitől el vagyunk maradva, ennek oka az, hogy nincs elegendő nemesített és utántermelt vetőmagunk, ezéit a nemesítőtelepek szaporítása szükséges volna legalábbis annyi számban és helyen, ahány nagy tájegység alapján tagozódik Magyar­ország mezőgazdasági területe, mert csak így tudjuk elérni, hogy a különféle klimatikai vi­szonyok alatt fekvő és különféle talajminős ég ü földön gazdálkodók megkaphassák a részükre szükséges mennyiségű, legtöbb eredményt hozó nemesített vetőmagvakat. Nem tudom eléggé hangsúlyozni a pillangós takarmány­növény magvainak kedvezményes kiosztásá­nak szükségességét, mert ezáltal a termeié* eredménye megfelelő mennyiségű és minőségű szálastakarmány lesz. Az önellátásra való tö­rekvés azt parancsolja, hogy amit csak lehet, mindent itt bent termeljünk meg: Ezáltal ugyanis több haszon áll elő. Először is mente­síteni tudjuk magunkat a külföldi árhullám­zástól, másodszor pedig ha meg tudjuk ter­melni az emberi élét fenntartásához szükséges cikkek nyersanyagát, akkor szükséges a kü­lönféle iparok fejlesztése, ez pedig több mun­kaalkalmat fog jelenteni. így szükséges a kélt­der, a len, egyéb olajos magvak, a dohány, a szójabab^ stb. termelésének kibővítése. T. Képviselőház! Nem győzöm eléggé hang­súlyozni a lucernák számokban ki nem fejez­hető állatfenntartó értékét. A földmívelésügyi kormányzat éppen ezért mindent kövessen el a lucernatermő területek szaporítása érdekében, erre a célra minél nagyobb összeget biztosít­son, az összegen keresztül pedig minél na­gyobb mennyiségű lucernavetőmagot. A három év óta megismétlődő vízkárok a magyar gyümölcs termesztését a különféle gyümölcsfaviszonylatokban 15—20 évre vágták vissza. Ezért legelőször is szüksée-es ezeknek pótlása, hiszen Magyarország klimatikai vi­szonyainál fogva Európának gyümölcsös­kertje lehet. Ehhez azonban a feltétel az, hogy kiváló minőségű gyümölcsöt biztosítsunk. Be­szél a javaslat a kipusztult fák pótlásáról, de ülése 194-2 július 2-án, csütörtökön. 317 nem beszél arról, hogyan fogja a minőségi gyümölcs termelését biztosítani. Ennek felté­tele szerintem a védekező szerek és gépek biz­tosítása és a védekező módok propagálása. Juttasson tehát a kormány minden gyümölcs­termelő községnek több magas nyomású per­metező gépet és a nagyobb terjedelmű gyü­mölcsíabirtokoknak engedélyezze a motoros gépek vámmentes behozatalát. Ugyancsak biz­tosítsa a gazdasági helyzetnek megfelelően a gyümölcstermelő gazdák részére védekező anyagoknak megfelelő mennyiségű juttatását. Áltatom, hogy ha ezek a tényezők biztosítva iesznek, Magyarország valóban Euróua gyü­niöicsöskertjévé válhatik. A vitaminelmélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a népélelme­zés a húsevésről a zöldség és a főzelék fo­gyasztására térjen át. Ezért szükséges a kert­munkásképző iskolák nagybani szanorítása (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) hogy megfelelő szakembereink legyenek a kertgaz­dálkodáshoz és az öntözéses gazdálkodáshoz. Az öntözéses gazdálkodás nagy teret, nagy lehetőséget biztosít a kertgazdálkodás kibőví­tésére, így egészen bizonyos az, hogy kerté­szeti cikkeink termése is növekedni fog, a fe­lesleg elhelyezésére pedig elsősorban a kül­földi piacokat kell megszerezni és biztosítani, másodsorban pedig a feleslegessé vált főzelék­és zöldségféléket konzerválni kell. A konzerv­ipar nagybani fejlesztése szükségessé teszi a konzerviparban foglalkoztatott munkáskezek szaporítását is. Nagy szükség van a kerté­szeti növények minden igényeknek megfelelő nemesítésére is, mert klimatikai fekvésünk ezeknek a vetőmagoknak termelését minden más állammal szemben számunkra biztosítja. Ha ezt a helyzetet jól ki tudjuk használni, akkor a nyugati államok vetőmagszáillítói le­hetünk. T. Képviselőház! Magyarország mintegy 2 millió katasztrális hol'd futóhomokos terü­lete és egyéb, más terményekkel nem haszno­sítható területeink azt követelik, hogy szőlő­termelésünket fokozzuk és minden, vonatkozás­ban lehetőséget adjunk a szőlőtermelés kimun­kálására. Ezt kell cselekednünk több okiból. Először is szőlőtelepítéssel haszmothajtó kul­túrtermetekké tudjuk tenni azokat a területe­ket, amelyek egyébként még a legigénytele­nebb gazdasági állatnak, a birkának sem ad­nak megélhetést. A mai mintegy fémillió ka­tasztrális hold szőlőterület megmunkálásához körülbelül 30 millió munkanap szükséges. Eb­ből látható, mennyi embernek ad a szőlőmű­velés kenyeret és munkát. Tekintve a még parlagon heverő, futóhomok és más területe­ket, amelyek csak szőlőtelepítésre alkalmasak, szaporítani kell a szőlőtermő területeket. A bortúltermeléstől nem kell félnünk, ha nem lesz az a kereskedelem prédája és ha a kellő férőhelyek megépíttetnek a pincehálózat ke­retében. T. Képviselőház! Az állattenyésztésnek leg­fontosabb alapja a rét- és legelőgazdálkodás. Az állattenyésztésen keresztül az állatok trá­gyája s a trágyázás f által biztosított és^ elért terméstöbblet biztosítja a magyarság ^ életét. Ezért mindent fontosnak tartok a rétek és lege­lők feljavításánál és karbantartásánál. Ha másképpen nem megy, ha a kimunkálást és a gazdasági tényezőket a kormány biztosítja, még a kényszer alkalmazását is szükségesnek tartom. A legelő, és rét mintegy 6 millió holdnyi területét figyelembevéve, az áldozatot nem szabad sajnálni és olyan tempóban kell

Next

/
Thumbnails
Contents