Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-276
312 Az országgyűlés képviselőházának 276. szállító eszközöket, azokat a hűtőtartályokat, amelyekben ezeket a terményeket a távolabbi piacokra is ki tudjuk juttatni, tehát nemcsak arm van szükség, hogy a mezőgazdaság-fejlesztő törvény befolyással legyen a mezőgazdasági termények termelésének fokozására, minőségének javítására és minőségi kultúránk elterjesztésére, hanem arra is szükség vau, hogy ez a törvény befolyást gyakoroljon a kereskedelem alakulására is, befolyást gyakoroljon a hiteléletre is és befolyást gyakoroljon a mezőgazdasági ipar közeledő átalakulására, sőt az export egész területére is, hogy erejének és képességének maximális latba vetésével a legjobbat és legkelendőbbet értékesíthesse a mezőgazdaság. Ezek a termelési ágak konföderációját jelentik és a legközelebbi időkben át kell kontrollálnunk a kereskedelem konstrukcióját, kereskedelmünk mai rendszerét azért, hogy kereskedelmünket is ki tudjuk fejleszteni egy gazdaságilag nagyot haladni akaró ország méretei szerint. Igen t. Ház! A javaslat ezekről a szempontokról gondoskodik és ismétlem, ez okból is helyeslem a miniszter úrnak tegnapi felszólalását és annak tartalmát, ahol a mai helyzet követelte feladatok teljesítéséről különös erélylyel gondoskodni kíván és biztosítja az államhatalomnak teljes anyagi és szerevezeti erejének rendelkezésre álltát. Igénytelen felszólalásomnak végére értem, és most, hogy áttekintem azokat a lehetőségeket, amelyek mellett mindez a gyakorlatba átmegy, meg vagyok győződve arról, hogy ennek a törvénynek végrehajtása rendkívül eredményes lesz mezőgazdaságunk, javára nemcsak azért, mert a mai hadiállapotban rendkívüli nemzeti erőfeszítésre képesít minket, — hanem azért is, mert a következő tíz esztendőn keresztül megadja a lehetőséget annak az átalakítómunkának, amely éppen a magyar fajpolitika érvényesülése érdekében kívánatos. Meg vagyok győződve arról, hogy miután kiváló tisztviselői kar áll a miniszter úr rendelkezésére, ez a magyar fajpolitika is érvényesülni fog. És most, hogy ezen gondolkodom, nem tudok meghatottság nélkül gondolni a magyar fajpolitika kezdeteire, amikor a világháború előtti évtizedekben kértük, írtunk róla, kívántuk és követeltük, hogy a magyar állam, az akkori liberális állam helyezkedjék rá a gazdasági erők kibontakozásának faji alapjára. MH, ebből a távolságból már látjuk, micsoda erők állottak akkor velünk szemben. Most látjuk és tudjuk, hogy Szegednek kellett jönnie, amely az állam teljes erejét most már a faji politika javára tuïïja biztosítani. Szeged óta szerves részévé vált a jogrendszer folyamatosságában a magyar fajpolitika gondolata s most ez a törvény ig. úgy áll előttünk, mint a pozitív magyar fajpolitikának e^yik fontos állomása. Arra gondolok, hogy ezzel a törvénnyel sok mindent tehetünk jóvá, különösen olyant, amit a liberális kor és a mögötte álló dekadens korszak elmulasztott, mert abban az időben megraktuk ugyan a perifériákat iskolákkal és egyéb a gazdasági élet akkori szükségletei szerint politikailag is javalt eszközökkel, ellenben azok a területek, amelyek akkor is és most is a magyarság expanziójának bő reservoárjaként jelentkeztek vagy visszamaradtak az események útján, vagy kitérni kényszerültek más népi erők elől, vagy vissza is szorítottak, pedig a magyar fajpolitika a gazdasági élet erőinek kibontása nélkül nem mehet teljesedésbe. ülése 19U2 július 2 r án, csütörtökön. Éppen ezért, miután ez a törvény régi ki; vánság és a magyar állam teljes erejét, anyagi és szellemi készségét veti latba a magyar fajpolitikáért, most már magunkért, az egész magyarság megerősödése érdekében, azt teljes bizalommal megszavazom. (Nagy taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Incze Antal Jegyző: Ifj. Tatár Imre. Elnök: Ifj. Tatár Imre képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőiház! Ez a törvényjavaslat, mint az előadó úr mondotta, a magyar mezőgazdaság fejlesztését és megerősítését akarja biztiosítani. De ismerve _egyfelől a magyar mezőgazdaság elmaradását és ierongyoltságát, másfelől ennek a javaslatnak hiányait, mert hiszen vannak hiányai, erre különben utalt Kállay miniszterelnök úr március 19-én a parlamentben tartott bemutatkozó beszédében *is, ezért nem vagyok vele szemben bizalommal, helyesebben mondva, nem is ezzel a javaslattal szemben nincs bizalmam, hanem azzal a rendszerrel szemben, amely ezt végre akarja hajtani. A miniszterelnök úr bejelentése "szerint vártuk a módosítást Tegnap ugyan a földmívelésügyi miniszter úr sofbrt-programmként emlegette ezt, mint módosítást, én azonban ezt nem tartom módosításnak, mert hiszen ezt el kellett volna mondania a földmívelésügyi miniszter úrnak akkor, amikor az összes felszólalóknak reflektált. De azért simcs bizalmam, mert hiszen a közelmúlt napokban az történt, hogy a zsidók erdő- és mezőgazdasági birtokainak kisajátításáról szóló javaslat 3. §-át a bizlottságban kemény küszködéssel a ^közérdeknek megfelelően sikerült anegváltoztatini, de mert ez a változtatás a felsőháznak nem volt alkalmas, azt visszaküldték, ez előtt mind a parlament, mind a földművelésügyi iminiszter úr -meghunyászkodotiU visszadobta a módosítást, jobban mondva eredeti formájában fogadta el a javaslat 3. §-át. Ezért nem vagyok bizalommal, hiszen e javaslat . keretében is — mint ahogy az előadó úr is mondotta — egészen bizonyosan lesznek közreható erők, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését és fejlődését akarják hátráltatni, illetőleg azt elfogják, gáncsolni. Éppen ezért én nem tudok bizalmat szavazni. Ezek ( után legyein «zabád rámutatnom, milyen hibákat és hiányokat találtam a javaslatban. Először is hibának tartom, bbgy a kormány tíz év múlva akar oda eljutni a törvény alapján, ahol ma bizonyos vonatkozásokban a nyugati államok vannak. De vájjon hol lesznek aziok már tíz év múlva? Hiszen letagadhatatlan, hogy azok sem fognak megállani az elért eredménynél, hanem tovább mennek, de nem is mennek, hanem tovább rohannak és akkor ismét el fogunk maradni. Minthogy ismerem a kényszerítő okok halmazatát, kijelentem, hogy ezt a törvényt nem tíz, hanem Öt év alatt kellene végrehajtani, hogy a magyar mezőgazdaság így be tudjon illeszkedni a,z újjárendiezett, Európa követelményeibe. Ha ezt a szükségszerű kötelezettséget öt év alatt nem tudjuk végrehajtani, akkor lemaradunk és elveszünk az európai gazda-
