Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-276
Az országgyűlés képviselőházának 276. előnyöket, mert ilyenek is vannak. A Gondviselés különös gondosságából a magyar klíma különlegesen, előnyös helyzetet biztosít a termelyények minőségében. A bő inszoláció, a verőfényes napok nagy száma, amiről beszéltem, ói főként a levegő csekély páratartalma, amely erőteljes ibolyántúli sugárzást tesz lehetővé, különleges zamatot, ízt ad a terményeknek, azonkívül a tavaszi fagytól az őszi fagyig eltelő időnek az a lehetősége, hogy körülbelül G0—80~nak több mezőgazdasági munkanapot nyújt, mint amennyi a nyugati államokban van, a szántóföldi primőröknek olyan termelésig alkalmát adja meg, amit főként a kisgazdatársadalom javára ki kell használni. Olyan specifikumaink vannak, amilyenek alig találhatók Nyugat-Európában, bármilyen magas mezőgazdasági kultúrával dicsekedhetnek is. Máshol is szüretelnek hárslevelűből, furminiból és muskotályból bort, mégsem lesz belőle tokaji bor. A magyar kenyérnek, amelynek a bele foszlós, illatos, zamatos, az amerikai gumibúzákból készült kenyérrel szemben mindig valami különös varázsereje van. A szegedi édes-nemes paprika nemcsak színesítő, hanem ízesítő szer is és kitűnő vitamintartalma van. A magyar babnak döntően nagyobb percentje kéksavmentes, mint a másutt termelt babnak és a konzervgyárak részére rendkívül becses feldolgozási anyagot jelent. A magyar baromfi edzett, ellenálló, húsa porhanyós, ízes, maga az állat kitűen bírja a szibériai hideget és a meleget, kiváló érték az exportban, a szibériai hidegben és rekkenő' hőségben megedződött magyar lucerna is kiváló exporttermék, végtelenül kitartó, fagyálló, húsz teszt endeig is megél, bő termést ad és még Svédországban is kitűnő vetőmag. A makói hagyma különleges termény, erős konzisztenciájú, ízletes és könnyen szállítható. A C-vitamin tartalom tekintetében, amelynek az emberi élet, fenntartásához, való rendkívüli becsét az újabb tudományos munkásság anynyira felértékelte, a magyar gyümölcs vezet. A magyar alma 12 vagy 12-5 értékszámával szemben a nyugati alma értéltszáma csak T— 7-5 körül mozog. A magyar dinnye 18 értékszámával szemben a nyugati csak 8-at ér el, a paprika 280 értékszámával szemben a nyugati paprika csak 190-et tud felmutatni. A Gondviselés tehát olyan becses értékdifferenciákat adott nekünk, a klíma kedvezése következtében érték, zamatosság, jóság, ellenállósság tekintetében, hogy ezekkel az európai piacon mindig, minden körülmények között versenyképesek vagyunk. Néhai, boldogult nagy földrajztudósnak, gróf Teleki Pál úgy jellemezte ezt a helyzetünket, hogy Magyarország egy keletről nyugatra, Európa közepébe benyújtott csemegéstál. Tényleg így is van. A Gondviselés kegyéből, a különleges klima- és talajviszonyok öszszejátszása folytán nekünk kell Európának adnunk mindazt, amit egy magasrendű kultúra a maga fejlett igényeivel, ízesség, jóság, zamatosság, különlegesség és az emberi száj előtt való kívánatosság szempontjából Magyarország csak nyújthat. De a jövőben nekünk kell szállítani Európának azt a minőségben, mint ellenállóképességben értékesebb tenyésztési anyagot vetőmagban és állatokban is. Ha realizáljuk és számbavesszük magunk előtt e lehetőségeket, akkor egészen új agrárpolitikai szempontok tolulnak előtérbe. Éppen ezért ellentétben vagyok Németh Andor igen t. barátommal, aki borúlátóan beszélt és azt ilése 1942 július 2-án, csütörtökön. 309 mondotta, hogy bizonytalan a magyar mezőgazdaság jövője és a magyar mezőgazdaság bizonytalan jövőjéhez kell majd szabni azokat az intézkedéseket, amelyek a további felemelkedésre vezetnek és amelyek a javaslat szerint ismeretesek előttünk. Én nem osztom ezt a nézetét. Én a magyar mezőgazdaság jövőjét biztosítva látom, mégpedig éppen ennek az új agrárpolitikának a vonalában, amely odavezet, hogy itt a Duna medencéjében nekünk kell annak a nagy rezervoárnak lennünk, amely Európát,a jövőben ellátja az elsőrendű minőségi terményekkel. (Ügy van! a jobboldalon.) Meg vagyok győződve róla, hogy az új Európa méltányolja majd ebbeli törekvéseinket, nemcsak azért, mert az- ő gazdasági érdeke is megköveteli, hanem azért, mert mi magyarok voltunk az elsők, akTJTa nemzeti és keresztény renaissance ideáit Jelkünkből kiváltottuk, mi voltunk az elsők, akik a régi római germán kultúrközösséff helyreállításának szükségességét hangoztattuk, ami nem egyéb, mint a tengely megjelölése új fogalmazásban. Mi voltunk azok, akik mindig, minden körülmények között kiemelkedő példáját adtuk a baráti hűségnek és mi vagyunk azok, akiknek hadserege szövetségeseinkkel együtt ma is az európai kultúráért vérzik. Nem hinném, hogy Európával szemben panaszra lenne okunk, sőt meg vagyok győződve róla, hogy az elkövetkező időkben úgy fordul majd az idők és a történelem kereket, hogy a magyarság sorsára nézve jóval kedvezőbb prosperitási lehetőségek állanak előttünk. Van azonban egy másik kérdés: vájjon készen vagyunk-e erre a feladatra 1 ? Termelés te kintetében nem, mert sem a mennyiségi, sem a minőségi áru kellő piacra vitele szempontjából nem vagyunk még készen. Ezért rendkívül fontosnak tartom a miniszter úr tegnapi felszólalását, mert nem hagyott kétséget aziránt. hogy mostantól kezdve az államhatalom teues anyagi és szellemi erejével a többtermeles es a magasabbrendű termelési irányzatok közrehatására és megvalósítására fog törekedni. Ez az úgvnevezett sofort-programm, amelyet a miniszter ú r ekként jelölt meg. Ez nem lehet más, mint az, hogy minden eszközzel ra kell feküdnünk arra, hogy a termelest _ fokozzuk. Nagyon hálás vagyok a miniszter urnák tegnapi szavaiért. , A másik kérdés a nemzetközi piachoz való alkalmazkodásunk kérdése. Kétségtelen, nog? az a piaci rend, amely a trianoni idők ota megmaradt Európában, az új világháború által lényegesen módosult, de a háború után kétségtelenül még kifejlettebb formában fog visszajönni. A trianoni Magyarország a monarchia kényelme után minden átmenet nélkül cseppent bele egy sohasem sejtett nemzetközi verseny kellős közepébe. Helyzetünk nehéz és újszerű volt a piaci szervezet és az akkori piaci formák ismeretlensége révén. Versenytermelés, a minőségi termelés, a »standardáru-képzés«, a »márkázás« és más egyéb köztudatba ment fogalmak azok, amely ennek az új. piaci rendnek a tartalmát és karakterét képviselik. Ha az ehhez való alkalmazkodás már nem incidentaliter, hanem az államok részéről tervszerű intézkedések tárgyává tétetik, amelyek organikus egészet képeznek, a modern agrárpolitika értékesítési szektorává sűrűsödnek. Ehhez nekünk akarva-nemakarva alkalmazkodnunk kellett, Minél jobban alkalmazkodtunk hozzá,
