Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-276
306 Az országgyűlés képviselőházának 276, Nálunk 19Ü0 az átlag. Az J935-ös aszályos évben £>zegeuen ÍÍUU napsugaras urat nieriez, az AipoK közeieoe esó özom Da melyen pedig iauu-at, vagyis a napsugaras, veroienyes napoü ilyen nagy nierre&evei csaK a roiüKozi-tenger vidékén találkozunk, rüz röviuen kifejezve annyit jeient, nogy a magyar klíma a r s ázsiai steppe-kiimanak végső nyugati Kicsendúfese. A mi Klímánk Karaktere tenat teljesen elter a nyugati esapadékdus klímától es az a gazda, aki ebből a kiimakülőnbségbői nem vonja le a következtetéseket és kritika nélkül alkalmazza a művelésben azokat a módokat és eszközöket, amelyeket a nyugati mezőgazdasági tudomány approbált, a mezőgazdaság pedig alkalmazott, meg pedig igen eredményesen alkalmazott es az az agrárpolitika, amely erre alapoz, téved es téves eredményekhez jut s a praxisban sem tudja utóiérni azt a eélt, amelyet maga, elé tűz. Ha mindenáron recipiálni akartunk, hiszen sokat recipiáltunk kultúránk egész területen, miért nem vettük inkább át Amerikának, Amerika száraz kiimájú területe agrárlakos sagának bevált gyakorlatát és az ott működő agrártudományos intézmények szellemi murikajának azt az eredményét, amely dy farming néven ismeretes. Főként John A. Widisoc ea társainak, az utahi Agricultural College elnökének és munkatársainak a kiváló munkássága eredményezte azt, hogy Amerika szárazklimáj u területén jóformán teljes mértékben meg tudja kerülni az aszályos száraz kiima hátrányait. Mi átvettünk ugyan jónéhány talajművelő eszközt az amerikaiaktól, ellenben magát az alapgondolatot és konzekvenciáinak végig az egész vonalon való végrehajtását mellőztük. Ameddig a falvak határai telve lesznek a nyári forró melegben feltúrt rögös szántásokkai s a nagyobb gazdaságok is szabad, nyílt barázdákban fognak feküdni a nyári hőség alatt, addig ki van zárva, hogy ezeken a területeken magasabb ter meny eredmény állhasson elő, annál az egyszerű oknál fogva, — és ebben minden gazda igazat fog nekem adni — hogy az ilyen területeken eltűnik a talajnedvesség, tehát nincs tápauyagfeltárás, nincs nitrificatio, piamarad a taiajbeeredése és elmarad azoknak a mikroorganizmusoknak a munkája is, amelylyel a levegő nitrogéntartalmút is képesek lekötni, hogy a talajnak a növények által felvehető módon adják vissza, sőt még az előbb jelen volt nitrogén is eltűnik. Nincsen meg a mikroorganizmusok munkájának az a lehetősége sem, hogy a kötött állapotban levő foszfort és a kálit is feltárják. Egészen világos, hogy ilyen helyeken katasztrofális helyzetek állhatnak elő. A tudományos vizsgálatok igazolják, hogy ilyen talajműveléssel sokszor 20 centiméteres csapadékkészletet tudunk a talajból elpárologtatni. Mi következik be, ha nincs utána kiáltunk, ellenben ugyanakkor egy helykonzekvenciáival. Mi öntözés és műtrágyák után kiáltunk, tllenben ugyanakkor egy helytelen művelési móddal többet pocsékolunk el a föld tápanyagából, mint amennyit oda mesterséges úton be tudunk vinni. Kétségtelen, hogy az öntözéssel, különösen most, amikor már egy nagyszerűen vezetett hivatal munkásságának eredményei állnak előttünk, a magyar mezőgazdaság előtt óriási perspektíva nyílik meg. I)e nem lehet az öszszes mezőgazdasági területeket öntözni. Ellenben helyesen kell azokat művelni! Manninger Adolf jószágigazgató igen t. barátom, aki ezt az eljárást tíz éve a gyakorlatban vitte keresztese 19%2 július 2-án, csütörtökön. tül, a tanú rá, hogy a vezetése alatt álló uradalom 1930 és 1937 között átlagban 15.75 métermázsa termést ért el az ősziekben kat. holdankin't. Ugyanakkor a szomszéd területeknek az a része, amelyen nem ezt az eljárásmódot alkalmazták, az aszálykároktól lényegesen szenvedett. Ez annyit jelent, hogy a talaj biológiai állapotát ilyen művelési mód mellett az aszály nem vagy csak kevéssé érinti. Ez a mi klímánk mellett óriási fontosságú kérdés. Mint mondom, ennek az egész dolognak a konzekvenciáit át kell vinni a mezőgazdasági közönség tudatába, át kell vinni tanítási rendszerünkbe is és ha Manuingertől át tudta venni és eredménnyel alkalmazza már gazdatársainak egész serege, miért nem tudja átvenni az ország egész gazdaközönsége és főként miéit nem tudjuk ezt a leginkább rászoruló kisgazdatársadalom tudatába átvinni, mert ennek az eljárási módnak a tudatos és tervszerű alkalmazásától függ a termeseredmény béli ország emelkedés is. Nyilvánvaló, hogy-a kisgazdaközönséget el kell látni megfelelő és előre ellenőrzött olyan művelési eszközökkel, amelyeket olcsón, szériákban állít elő az ipar a kormányzat szűk-, ségképpeni beavatkozásával és ellenőrzése mellett. Amint méltóztatnak látni t a törvényjavaslat nagyon helyesen ezekre a dolgokra provideál és a miniszter úr, amikor a törvényjavaslatot előkészítette, nagyon helyesen fogta fel a dolgot. Ezért őszinte köszönetet vagyok bátor mondani neki. (Borcs János: 35 év a tagosításnak!) Ezzel a kérdéssel függ össze az elővetemények kérdése is. A gabonatermés eredménye függ az előveteménytőL Köztudomású, hogy korán léterülő és nitrogént gyűjtő növények után, lényegesen magasabb a gabonatermés. Fokozni kell tehát azoknak a növényeknek a vetésterületét és termelését, amelyek nitrogéngyűjtők és az ipari növények ama részenek termelését, amely korán lekerül. A kormányzat tehát nagyon helyesen teszi, ha kereskedelmi szerződéseink megkötésekor, vagy pedig az ipar nyersanyagellátását célzó intézkedéseivel előnyben részesíti azoknak a terményeknek termelését, amelyek a gabonának jó előveteményei. Mert itt nemcsak az elővetemény hasznát látjuk, hanem az utóveteménnyel is tö'bbet érünk el. A harmadik kérdés, amely a specifikus kJ ima kérdésével függ össze, a talajrombolások ügye. Az előadó úr részletesen kitért erre a problémára. Csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni. A nagyobb gazdaság könnyen tud sáncolásBal segíteni magán, mert maga előtt látja a birtok egész térképét és egyszerre rendezkedhet be az egész területen. A kisebb gazdaságóknál, ahol a tagosítás dombról völgybe, lefelé, tehát a talajszelvényt, keresztező irányban történt és ahol állandóan egyirányú a Szántás, érdekeltség létrehozása nélkül a sáncolás lehetetlen, ez pedig hatósági kezdeményezés, ellenőrzés, segély és felsőbb szellemi irányítás nélkül keresztülvihetetlen. A törvényjavaslat erre is provideál. Mint említettem, hogy elmaradottságunknak további lényeges oka a nyomásos gazdálkodás fenntartása. Minden gazdaésszel gondolkozó ember előtt világos, hogy olyan területeken, ahol őszi-tavaszi-kapás követi egymást állandóan, ahol a nitrogéngyüjtő növény egészen kiesik a forgóból, ahol nincs tarlóhántás, nincs rendes talajelőkészítés, ahol a legelő állat az értékesebb füvet választja ki r tehát
