Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

Az országgyűlés képviselőházának l hiányoznak. Mert bizonyos, hogy ez a törvényjavaslat a legszerencsétlenebb időre esik, amikor termelésünk visszaesett, sertés-, juh- -és baromfiállományunk 'megdöbbentően csökkent. Itt az •állattenyésztés fejlesztéséről beszélünk és közben mindnyájan tudjuk, hogy ugyanennek a kormánynak a jóvoltából, amely most a fejlesztést tervezi, ennek a kormánynak szerencsétlen árpolitikája miatt állatállományunk rohamosan lecsökkent. Semmi sem új a nap alatt, mert 1883-ban Széchenyi Imre gróf egy kis könyvecskében állatállományunk csökkenéséről beszél és azt mondja, hogy (olvassa): »A csökkenés ugyan nem nagyon tetemes, de figyelembe kell vennünk, hogy éppen egy olyan korszakban nyilvánul meg, amikor mindenki a marhatenyésztés szaporítását sürgeti, horribilis díjakat tűzünk ki e célra és tenyészmarhák behozataláért oly sok erőfeszítés történik.« Ma is ez a helyzet. Szaporításról beszélünk és látjuk, hogyan folyik az állatállomány pusztulása. A tejtermelés emeléséről beszélünk, amikor hiányzik a szükséges takarmány. Minőségi vetőimagakciót akarunk végrehajtani a sofort-programmban is, amikor az idei szükségletet sem tudjuk fedezni, (vitéz Lipcsey Márton: Ez cinikusan van felfogva! Tessék elmenni a falura és meglátják, hogy milyen hatása van a törvényjavaslatnak! Ezt konstatálhatom! — vitéz Imrédy Béla: Ért hozzá, mert gazda és falusi bíró is egyben! -Folytonos zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat mindkét oldalon, hogy mellőzzék a közbeszólásokat. (Piukovich József: Ugyanezt vallják!) Most kértem a képviselő urakat' bogy méltóztassanak csendben lenni. t Miután Piukovich képviselő úr figyelmeztetésem ellenére ismét közbeszólt, ezért rendreutasítom. Németh Andor: Silókat akarunk építeni, trágyatelepeket akarunk létesíteni, amikor nem kapunk hozzá cementet. A gyümölcstermelést akarjuk fokozni, amikor nincsenek megfelelő védekező szerek. A baromfitenyésztést akarjuk emelni, amikor a másik oldalon elrekvirálták a hozzávaló takarmányt. Most már ott állunk, hogy ezeknek az akcióknak és az egymilliárdnak legtekintélyesebb részét arra kell fordítani, hogy a termelés arra t a szintre emelkedjék vissza, amelyen két év előtt volt s a fejlesztés majd csak az Isten tudja, mikor kezdhető meg egyáltalában. T. Ház! A mezőgazdaság fejlesztése tervének sikerében azért is kételkednem kell, mert nem áll a kormányzat rendelkezésére olyan apparátus, amellyel azt végre lehet hajtani. Pártkülönbség nélkül hangoztattuk mindig, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletnek jogés hatáskört kell adni. Halljuk, hogy kamarai reform készül, a miniszter úr is említette. A lényeges nem az, hogy kamarai reform legyen, hanem az, hogy az érdekképviseleti szerveknek hatáskört adjanak. Ez a törvényjavaslat nem ruház rájuk semmit. A törvényjavaslat indokolása önmagával polemizál, mert a 32. ol dalon idézi ugyan az 1928:XVIII. te. 36. §-ának indokolását, amely szerint a gyakorlati munkát a kamarákra lehet bízni és a földmívelésügyi miniszter feladata az irányítás lesz, a következő mondatban mégis azt mondja az indokolás, hogy a végrehajtást mégsem lehetett, az érdekképviseletekre bízni, mert a hivatalos érdekképviseletek mostanj felépítése nem egyesíti az összes gazdatársadalmi erőket, amely megállapítás nem helytálló, mert ott '5. ülése 19^-2 július 1-én, szerdán. 261 minden birtokkategória képviselve van. A következő mondatból azután kiviláglik, hogy mi a hibája a kamarának. Azt mondja (olvassa): »Lehetővé kellene tenni tehát, hogy a végrehajtásban a törvénnyel létesített érdekképviseletek mellett más nagymultú és érdemleges munkásságot végzett gazdatársadalmi szervezetek is részt vehessenek. Ily megoldás viszont a rendelkezések végrehajtásának átütő erejét annyira elvenné, az egyes rendelkezések végrehajtását annyira meglassítaná, hogy a végrehajtás már eleve sikertelenségre volna kárhoztatva.« Ez annyit jelent, hogy a kamarákra nem lehetett ezt a feladatof bízni, mert nem egyesítik magukban az Omgét, viszont mind a kettőt, a kamarát és az Omgét nem lehetett megbízni, e így mind a kettőt elejtették. Azt olvassuk a 38. §-ra vonatkozó indokolásban, hogy a kamarák megbízása a végrehajtásnál nagymultú érdekképviseleti szervekkel szemben méltánytalan volt. Hogy miért volt méltánytalan, azt nem értem. Mert ha felállítok egy hivatalos érdekképviseletet, úgy az hivatott mindezt elvégezni. Bizonyosan ezeknek az elveknek a hangoztatása, miatt bátorodtak fel azután egyes intézmények és valami gazdaközpontot kívánnak felállítani, amelynek szükségességét, ha van hivatalos gazdaérdekképyiselet, egyáltalában nem tudom belátni és az a színezete az egésznek, mintha a kamarák ellen irányulna. Hangsúlyozzuk, a mi elvi álláspontunk az, hogy a mezőgazdasági kamara elsősorban és kizárólag hivatott a szakfeladatok elvégzésére. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tessék meghallgatni!) Tudjuk azt, hogy ezeket nem kívánja a végrehajtásba bevonni a törvényjavasiát, illetőleg a kormány, de azt, hogy ki fogja végrehajtani a törvényjavaslatot, nem tűnik ki belőle. Olvasunk ugyanis egy 15 tagú véleményező szervről, országos mezőgazdasági tanácsról, községi, gazdasági elöljárókról, akiknek a feladata tényleg gigászi lesz, mert a 30. § (3) bekezdése szerint a feladatkörük kiterjed a mezőgazdaság minden ágára. A középfokú munka e paragrafus szerint rábízható az alsóbb hatóságokra, hivatalokra, érdekképviseleti szervekre és termelési társulásokra. Ha végigolvassuk a törvényjavaslatot, és azt figyeljük, hogy milyen intézkedések kinek a jogkörébe fognak tartozni, azt látjuk, hogy jóformán minden egyes ügyben más és más az illetékes. Jóformán semmiben sem intézkedik a földmívelésügyi miniszter önállóan, hanem részint az ösSzminisztérium, vagy más minisztériummal együtt. Több vonatkozásban szerephez jut a gazdasági felügyelőség, más helyen pedig a járásbíróság, mint fellebbezési fórum. Szerepel továbbá a gazdasági albizottság, de a mezőgazdasági bizottságokról, mint tanácsadó szervről, csak egy-két helyen olvasunk. Teljesen széteső tehát a végrehajtó szerveket illetőleg a törvényjavaslat. Amint mondottam, itt újabb jogkört ka; pott a közigazgatási bizottságnak gazdasági albizottsága is. Ezek a gazdasági albizottságok már összetételük miatt is alkalmatlanok ilyen feladatok elvégzésére. Magam is két törvényhatósági bizottság gazdasági albizottságának vagyok tagja, tehát nagyon jól ismerem ennek a bizottságnak a működését, és tudom, hogy újabb és újabb feladatokat rónak rá. Tudjuk, hogy a közigazgatási bizottság a vármegyének legelőkelőbb szerve, amelybe a törvényhatósági bizottságnak legtekintélyesebb, 38*