Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

260 Az országgyűlés képviselőházának példát mondjak, az állatlétszám szaporításával velejár az istállótrágyatermelés emelkedése, a gazdának takarmányt, takarmányrépát, zabot, stb.-t kell termelnie, vagyis helyesebb lesz a vetésforgó, ami ugyaiiosak fokozni fogja a terméseredményeket. Amikor azután kiválasztottam és magam elé tűztem az elérni kívánt célokat, akkor kidolgozom az ezeknek a céloknak eléréséhez szükséges valamennyi részletet, időrendben is sorbavéve a teendőket. A miniszter úr is említette itt, hogy állatállományunk emelésére van szükség, amit már régen mondunk és azi hiszem, amióta földművelésügyi minisztérium van, azóta éppen az a célja a minisztériumnak, hogy emelje a termelést és az állatállományt. De ha munkatervnek nevezünk valamit, akkor tudnunk kellene vagy ismertetni kellene, hogy miképpen érhető ez el. Mert ha például kitűzöm magam elé, hogy a szarvasmarhaállomány minőségét és mennyiségét emelem, akkor sorrendbe kell vennem valamennyi kérdést, valamennyi részletkérdést, a tej ellenőrzéstől és, a törzskönyvezéstől kezdve egészen a fejőedénygyártásig mindazokat a kérdéseket, amelyeknek együttes megoldásából, ezeknek eredőjeképpen fog a főcél megvalósulni. Nem elég azt mondani, hogy 8000 belföldi bikát akarunk kiosztani. Megjegyzem, a régebbi munkatervben 10.000 bikáról volt szó, de hiszen éppúgy lehetett volna akár 20.000-et is írni, mert hiszen 8000 olyan bika, amely valóban elsőrendű tejelőcsaládból származik, éppen úgy nincs, mint ahogyan nincsen 20.000 sem. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A munkatervben tehát ismertetni kellene azt is, hogy milyen módon jutunk ehhez az évi 8000 darab bikához. Hogy hányat akar most a sofort-programmban a miniszter úr kiosztani, azt számszerint nem tudjuk. (vitéz Imrédy Béla: Egy számot sem hallottunk!) Mégis csak ismertetni kellene azt is, hogy milyen intézkedések fognak történni az első évben, amelynek következtében a második esztendőben ezt és ezt teszem és így tovább, amíg elérek ehhez a 8000 bikához. Vagy ha azt mondom, hogy évi 2400 vágón nemesített búza- és 1100 vágón rozsvetőmagot akarok kiosztani, akkor fel kell építeni azt a tervet, amely ezt lehetővé teszi. Ezt nevezném én munkatervnek), ezt azonban nem látom ebben a, munkatervben. Nem látok benne szervességet, összefüggést és nem látom benne a megoldások felépítését. Igaz, hogy az indokolás azt mondja, hogy a munkaterv nem tüntet fel időrendi felépítést, hanem lineárisan állapítja meg a feladatokat és majd a miniszter a hazai és a világgazdasági helyzetnek megfelelően állapítja meg a sorrendiséget. Itt a miniszter úr most meg is mondotta, hogy ő most mivel kezdi a dolgokat (Füssy Kálmán: Számokat!), de én igen helytelennek tartom azt, hogy mi mindig a világgazdasági helyzettől teszünk valamit függővé, mert az, hogy többtermelés legyen mezőgazdasági téren, hogy több állatunk legyen vagy nagyobbak legyenek az átlagtermések, teljesen független a világgazdasági helyzettől. (Ügy van! Ügy van! a Szélsőbaloldalon.) Ez mindig elsőrangú feladat és cél volt, maradt is és lesz i

s mindig. De utalok arra, hogy ebben a tekintetben ma már elég világosan látjuk azt is, hogy a világtermelési helyzetben körülbelül mi lesz a szerepünk, úgyhogy nagyon jól tudjuk, milyen irányban 275. ülése 19 U2 július 1-én, szerdán, kell fejlesztenünk. D© különben is, irányelvek megállapítása még nem jelent munkatervet. Különösen kételkedem azonban ennek a munkatervnek a realitásában azért is, mert ebben egy igen furcsa dolgot fedeztem fel. A 46 oldalon kukoricagóré építéséről olvasunk és azt mondja a szöyeg, hogy egymillió métermázsa befogadására alkalmas kukoricagórét kell építeni, ezáltal elérhető, lesz az ország 20—30 ezer vágón között változó kukoricatermésének megfelelő elraktározása. Itt valami igen nagy tévedés van. mert az ország tengeritermése nem 20—30 ezer vágón között változik, ami 2—3 millió métermázsa, hanem 20—30 millió mázsa, vagyis 200—300 ezer vágón között változik. Ha azonban a számításban alapul veszem, hogy 2—3 millió mázsa mellett egy millió mázsát magábafogadó górét kellene építeni, akkor az építendő górék nagysága a közölt számoknak tízszerese lesz. Leszögezem még azt is, hogy ez nem sajtóhiba, mert abban a részletes tervben, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Komolyabb számokat!) amelyet az érdekképviseletek és a kormánypárt is hosszú * ideig tárgyaltak, ugyanez a számadat volt, ott még ki is volt hozzá számítva az is, hogy az egymillió métermázsa befogadására alkalmas góré építése 9*1 millió pengőbe kerül. Ezek szerint tehát 91 millió pengőbe fog ez kerülni, nmit majd megint valami más tételtől kell elvenni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Egy komoly munkatervben azért egy ilyen tízszeres hibának mégsem volna szabad előfordulnia, mert az ilyesmi nagyon is megrendíti a hitet az egész tervezet realitásában. (Füssy Kálmán: Helyesli a miniszter úr, mert bólogat. — Derültség a szélsőbaloldalon.) Illuzióriussá válik minden munkaterv akkor, amikor a fejlesztés irányításával és legfontosabb eszközével nem a földmívelésügyi miniszter úr rendelkezik. (Mozgás. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Hiába akarjuk, hogy a földmívelésügyi miniszter úr emelje a sertésállományt, ha egy másik miniszter rossz árakat állapít meg, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbploldalon.) vagy hiába akarja a földmívelésügyi kormányzat a cukorrépatermelést fokozni, ha a pénzügyminiszter rossz cukorrépaárakat állapít meg. Hiszen unosuntig mondottuk itt a parlamentben mindkét oldalról, hogy szilárd árak biztosítása az előfeltétele minden mezőgazdaságfejlesztésnek és hogy már mindenhol a világon rájöttek erre és hogy Németországból is folyton azt halljuk, hogy a termelés emelkedése főképpen azért következett be, mert megszűnt a spekuláció lehetősége és annak szükségessége, mert a termelés csak akkor emelkedhetik, ha a gazdának nem kell azon gondolkodnia, hogy mit termeljen, mikor jár jobban, vagy különösen nem juthat arra a konzekvenciára, hogy akkor jár jobban, ha extenzíyebb termelési ágra tér át, ha külterjesen gazdálkodik. T. Ház! A törvényjavaslat sikerének legnagyobb akadályát azonban abban látom, hogy hiányoznak a végrehajtására szükséges eszközök: a végrehajtó szervezet és a szakemberek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Olyan ez a törvényjavaslat, mint egy épület tervrajza, amelynek felépítéséhez nincsen meg a munkát kivitelező mérnök' nincsenek pallérok, nincsen kőműves és még hozzá olyan időben akarjuk felépíteni ezt az épületet, amikor még a legfontosabb építőanyagok is