Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

Az országgyűlés képviselőházának 2?%. méhészeti kerület fogja a méhészeti szervezés és propaganda célját szolgálni. A selyemhernyótenyésztésünk 25.000 tenyésztővel 500.000 kg selyemgubó termelést jelent évente. Programmunk az, hogy tíz év alatt 60.000 új eperfának a telepítésével, ezt a menynyiséget 120.000 kg gubóval emeljük. A leglé; nyegesebb azonban az, hogy a győri és tolnai gubóbeváltó és feldolgozótelepek gépbereiididzéise annyira elavult, hogy a modern gazdálkodásnak nem felel meg, ezeknek a gépeknek újítása tehát szükséges. Összesítve tehát: a kertgazdálkodás, a méhészet,^ a gyümölcs- és selyemtenyésztés fejlesztésére kereken 24 millió pengőt irányoz elő a javaslat, ami azt hiszem, elegendő lesz a mai viszonyok között arra, hogy a, kitűzött célt megvalósítsuk. A következő pontja a javaslatnak az értékesítés kérdése. Sokat lehet az értékesítésről beszélni, mert hiszen a belterjes termelés egyik legfontosabb alapfeltétele az, hogy biztos piac, megfelelő és egyenletes értékesítési lehetőség álljon a termelő rendelkezésére. Itt az első és legfontosabb feladat raktárház hálózatunk megfelelő kiépítése. 30 millió métermázsa gabonatermés mellett alig van korszerűen kiépített hárommillió métermázsa befogadóképességű raktárháza ennek az országnak és többnyire nem olyan helyen, ahol arra a raktárházra égető szükség lenne. Mivel a raktárház nem olyan üzleti vállalkozás, amely jövedelmet hajtana, illetőleg nem szolgálnák a célt, ha magas raktározási díjakat számítanának, így tehát a javaslat négymillió métermásza befogadására alkalmas, modern gépi berendezéssel ellátott raktárház létesítését tervezi, kezelését a Nosztrá-nak adna át és a Nosztra^ 50%-os haszonrészesedéssel kezelné az állam részére ezeket a raktárházakat. Az első esztendőben Szentesen, Szegeden és Nagyváradon. 500 vágón, Csongrádon, Szatmárnémetiben 300, Gyékényesen, Füzesabonyban, Marosvásárhelyen, Désen és Székelyudvarhelyen 150 vagónos raktárházak létesítése van tervbe véve. Ezenkívül már az első esztendőben 10 százvagónos raktárház és Komáromban és Párkánynánán dunai rakodóval ellátott gabonaraktárház egészítené ki a gabonatárházak sorozatát. Burgonyatermelésünk 720.000 katasztrális holdon folyik. így 30 millió métermázsára beesülhetjük azt a mennyiséget, amely évente ebből a termelésből rendelkezésre áll. Húsz százalékos téli pusztulással számolhatunk és körülbelül egymillió pengő az a veszteség, ami abból áll elő, hogy a helytelen raktározás, illetőleg a vasúttól távoli raktározás folytán nem tudják megfelelő téli időben is a burgnyát piacra hozni. Ennek akar a javaslat elébevágni és biztosítani azt, hogy hárommillió méterm^zsának megfelelő modern raktárház, burgonyatároló álljon a vasúti állomás közvetlen közelében a termelés és az értékesítés rendelkezésére, úgyhogy már az első esztendőben Nyiregyházán, Barcson és Sepsiszentgyörgyön épülne egy ilyen nagyobb burgonyatároló és a Metesz kezelésében 15 évi hitellel lenne ez a burgonyatároló létesíthető. T. Ház! A másik, termelésünket, illetőleg értékesítésünket szakszerűen szolgáló intézr kedés volna megfelelő mennyiségű góré építése.^ Nem kétséges, hogy csöves kukorica termelésünknek egy része évente penészedés és rothadás r folytán elpusztul, mert nincsen elegendő góré az országban, különösen akkor, amikor j.ó termésre van kilátás. De azonkívül bizonyos készletgazdálkodásra is van szükség, mert hiszen készletgazdálkodás nélkül azokat ülése Î9U2 június SO-án, kedden. 247 äz óriási eltéréseket, amelyek éppen a kukoricátermelésben évről-évre mutatkoznak — hiszen 12 millió és 30 millió métermázsa között mozog az évi kukoricatermés — mondom, az ilyen nagy változásokat csak úgy lehet okszerűen áthidalni, ha készletgazdálkodásra térünk át és a jobb évek terméséből tartalékolunk bizonyos mennyiséget a rosszabb, nehezebb időszakra. Egyedül ez biztosíthatja Magyarország zsirellátásának folytonosságát és azt, hogy a legkevesebb veszteséggel tudjuk s ezeket a tengeri-mennyiségeket hosszabb ideig is tárolni. Egymillió mázsa befogadóképességű tengerigóré kedvezményes építését tervezi a javaslat. T. Ház! Már az előbb megemlékeztem a szarvasmarhatenyésztésnél és a sertéstenyésztésnél is arról, hogy okszerű silógazdálkodás nélkül intenzív, belterjes, nagymérvű szarvasmarha és állattenyésztést el sem lehet képzelni egy országban. Rövid az idő, hogy részletesen r ismertessem a silógazdálkodás különböző módszereit és előnyeit, csak arra akarok rámutatni, hogy a javaslat százezer kisgazdasiló megépítését tervezi, ami körülbelül úgy alakulna, hogy köbméterenként 5 pengős államsegély lenne és öt szarvasmarhára tervezett köbtartalommal épülnének ezek a silók az országban. így átlagosan Magyarországon minden község körülbelül 16 államilag szubvencionált silót kapna, ami azután felbuzdítaná az összes többi embereket arra, hogy sürgősen építsenek silót. Hogy milyen nagyszerűen beválik a siló a kisgazdáknál, arravonatkozólag méltóztassanak megengedni, hogy kuriózumképpen megemlítsem egy csornai kisgazdának, egy községi bírónak meggyőző erővel ható kijelentését. Az ott alakult földmivesiskola tanára felbiztatta őt, hogy építsen egy gazdasilót. Meg is kapta az állami támogatást és a múltkor, amikor találkoztam vele, elmondta, hogy milyen nagyszerű a siló és ugyanakkor panaszkodott, hogy az első esztendőben a felesége majdnem kidobta mindennap az udvarból, amiatt a kisgazdasiló miatt, amelynek a helyességében és jóságában nem bízott, az idén pedig — azt mondja ez az ember — nem tud már tavasz óta bemenni az udvarába, mert a felesége mindig arra biztatja, hogy mikor építi már meg a második silót? T. Ház ! Hárommillió métermázsa keményszemű dara megtakarítása válnék lehetővé ennek a 1O0.0O0 kisgazdasilónak a megépítésével, ötszázezer számos állattal többet^ lehetne ezen a réven eltartani az országban és a tejtermelést 30—40 százalékkal lehetne ezen a revén emelni és olcsóbbá tenni. T. Ház! Méltóztassék

f megengedni, hogy néhány szót szóljak a hűtőházakról, mert hiszen raktározás hűtőház nélkül elképzelhetetlen és különösen gyorsan romló árúból nagyobb mennyiséget gazdáink nem mernek termelni és előállítani, mert az értékesítésük hűtőházak hiányában rendkívül nehéz. Hűtőházhálózatunk jelenleg 60 darabból áll és ezek 3 ezer vágón tárolására alkalmasak. Gyümölcs, baromfi, zöldség, tojás, hús, zsír, r vaj és vad eltartása megfelelő hűtőhálózat nélkül elképzelhetetlen. így tehát a javaslat 7000 vagonra akarja if elemelni modern hűtőházhálózatunk befogadóképességét. Marosvásárhelyen 80 vagónos, Győrben 40 vagónos, Gyöngyösön és Jánoshalmán egy-egy 30 vagónos, Kiskunfélegyházán, Miskolcon és ^Kiskunhalason egyegy 20 vagónos hűtőház épül már ebben az évben és az erdélyi Hangya, a Hangyaszövet-