Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

248 Az országgyűlés képviselőházának 27 kezet és a Mezőgazdák kezelésében és a megfelelő tárolási díjak révén való fenntartásával. T. Ház! Az 50 millió gyümölcsfa termését, amely 110 millió pengőt ér, megfelelően tárolni, csomagolni, aszalni és lekvárrá átalakítani feltétlenül .szükségei, mert különben különösen nagy termés esetén, óriási mennyiségek pusztulnak el ezekből a, gyorsan romló hasznos terményekből. Hűtőházi hálózatunk kiépítése és ezeknek a szerveknek megszaporítása biztosítaná gyorsan romlandó terményeink megfelelő konzerválását. 30 tojásgyüjtő és baromfihízlaló telep, megyénkint egy-egy marhahízlaló istálló, tíz 2000 sertés hízlalására alkalmas sertóshízlaló istállót, 500 esetleg 1000 juhtej- és gyapjúgyűjtő állomás, az utóbbi az O. M. T. K. kezelésében, 300 kenderáztató telep, 160 zsizsikelő kamra, 2000 darab hídmérleg, 500 növénygyüjtő és szárítóüzem, 1000 új szövetkezet Erdélyben, a Kárpátalján és a Bácskában biztosítja 207 millió pengő költséggel ennek a nagyvonalú értékesítési programúinak a végrehajtását. T. Ház! Van a javasaltnak egy része, amely a végrehajtással kapcsolatban a földmívelésügyi miniszter úrnak bizonyos intézkedési jogot biztosít. Mégpedig joga lesz a termelők kényszertársulását elrendelni az érdekképviseletek keretén belül. A termelő, feldolgozó és értékesítő szerveknek közös szervezetbe való tömörítését is elrendelheti a miniszter úr, a saját felügyelete és ellenőrzése alatt, azonkívülpedig egyedárusági jogot biztosíthat — ugyancsak a saját felügyelete alatt — valamely alturista intézménynek vagy pedig olyan intézménynek, amelynek részvénytöbbsége az állam kezében van, hogy ha erre szükség van a termelők és fogyasztók érdekében teendő lebonyolítását egyedárusági joggal intézhesse. T. Ház! Fejlesztési programmunknak nagy, hatalmas kérdése a szakoktatás kérdése. Ez az, ami talán a legtöbbe kerül, de

1 a legjobb befektetés mert rövidesen talán tízszeres kamatját is meghozza, hiszen a termelés fegyverével ruházza fel sok millió gazdánkat. Belterjes, intenziv gazdálkodásról szó sem lehet, ha megfelelő szakemberekről nem gondoskodunk és a megfelelő szakoktatást nem tudjuk keresztülvinni, ha a tervbevett iskolákba nem tudunk megfelelő szakembereket állítani. Első helyen álljon itt a javaslatnak az a korszakalkotó intézkedése, hogy mezőgazdasági fejlődésünk legősibb intézményeit, a gazdasági akadémiákat egyetemi rangra emeli, nyolc félévesekké teszi és megszünteti azt a degrauálást, amelyet a szerencsétlen 1934:X. te. véghezvitt: ismét a legmagasabb mezőgazdasági képzettséget nyújtó egyetemekké változtatja őket. (Helyeslés.) Ez a javaslat, mint már az eddigiekből is méltóztatnak látni, annyi intézkedést tervez, hogy ezeknek végrehajtásához egészen hihetetlenül sok prímán képzett vezető emberre, szakemberre, tanárra, kísérletező emberre van szükség. Ha nem hoznánk helyre azt a pótolhatatlan hiányt, veszteséget, amelyet éppen az 1934. évi törvénycikk okozott, akkor kétségbe kellene vonni azt, hogy ez a törvényjavaslat egyáltalában végrehajtható lenne. Az akadémiáknak a jelen pillanatban még mindig, észlelhető elnéptelenedése azt mutatja, hogy miután ez az intézet nem nyújtja a legmagasabb képzettséget s így az állami # állasokból bizonyos fokig kizárták az ott végzett embereket: az emberek egyszerűen nem mentek a gyakorlati mezőgazdasági pályára. * T~ Ház! A téli gazdasági tanfolyamok azok, l L ülése 19U2 június 30-án, kedden. amelyek jelenleg már idősebb korban lévő kisgazdáink átképzését és szakszerű, modern tudományokkal való felruházását teszik lehetővé. Nagyszerűen bevált ez az iskolatípus. Van jelenleg belőle 250. Télen három hónapon át ott a faluban, helyben oktatják, tanítják és művelik a gazdákat és állítom, hogy a fejlődésnek már most is igen szép ;>elei mutatkoznak. Az ezüstkalászos kisgazdák már most is vezetői a falunak, irányt szabnak és fejlődésre bíztatják az elmaradott gazdákat. A fejlődés tehát odairányul, hogy újabb 750 ilyen téli gazdasági szaktanfolyamot akar szervezni a javaslat. Ezzel lehetővé válnék az, hogy az országnak 1,500.000 tíz hold körüli kisgazdáját legalább ötévenként átképezzük és ötévenként újabb felfrissítő átképzésnek vessük alá. A téli gazdasági iskolák azok az iskolák, amelyek két évig tartanak és öt-öt hónapon át télen a. járási székhelyeken képezik a gazdaifjakat. Ezek tehát állandó székhellyel bíró intézetek, amelyek tangazdasággal is fel vannak ruházva. A cél az, hogy az ilyen téli gazdasági iskolák számát a mostani 46-ról 269-re emeljük, úgy, hogy Magyarország minden járásában legyen ilyen tanintézet (Taps.), ahol a kisgazdák fiai, 10—50 holdasok, vagy esetleg még nagyobb birtokúak is, a,járás székhelyén internátussal kapcsolatban két év alatt a középfokú mezőgazdasági műveltséget minden körülmények között megszerezhessék és ezzel hozzáférhetők legyenek azoknak az intézkedéseknek végrehajtására, amelyeket ez a javaslat tervez. A járások területén működő téli gazdasági szakiskolák egyben tanácsadó szervei is lennének a, járás mezőgazdáinak, amennyiben ott a megfelelő tanácsadást a kisgazdák mindenkor megtalálnák s az ott lévő tangazdaság és mintagazdaság szolgálna arra, hogy például a modern műtrágyázással, az állattenyésztéssel kapcsolatos körülményeknek megfelelő újabb intézkedésekkel a gazdák megismerkedjenek, azokat a gyakorlatban mgláthassák és megfigyelhessék. Miután ennek a sok iskolának vezetésére igen sok szaktanárra van szükség, a földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik arra, hogy országos gazdasági szak tanárképző intézetet is létesíthessen, amelynek feladata az volna, hogy a gazdasági akadémiákat, illetve egyetemet végzett gazdák képesítését rövid tanfolyamok keretében pedagógiai vonalon is biztosítsa. A háztartási vándortanfolyamok száma ma 21 és mivel vármegyénként egy volna kívánatos, ezt a számot felemelnék 60-ra. Ezeknek volna feladatuk az, hogy a falusi asszonyokat megtanítsák jól és okszerűen főzni, ós az, hogy a vitaminkonyhát bevezessék falun ott is, ahol jelenleg még csak húsból és lisztből készült anyagokkal táplálkozik a lakosság. Hogy a tanítóság a, falun megfelelően eleget tudjon tenni a nyolcosztályos elemi iskolák keretén belül a gazdasági • szaktanulmányokhoz fűződő kívánalmaknak is, a tanítóképzőintézetek mellé szaktanárokat nevez ki a földmívelésügyi miniszter. A földmívelésügyi miniszter azonkívül a kertészeti akadémiákat az ő keretükön belül a felső szőlő- és borgazdasági tanfolyamok beolvasztásával nyolc féléves kertgazdasági főiiskolává alakítja át. öt új kertmunkásképző iskola, 50 törzsgyümölcsös, 500 állattenyésztési tanfolyam, 50 rét-, legelő- és zöldmező tanfolyam biztosítaná, illetőleg egé-