Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-273

Az országgyűlés képviselőházának 273. vánom a mélyen t. igazságügyminiszter úr figyelmét. Lényegbevágó az első cikkely: mert meg­szabja az egyezmény érvényesülésének területi körét és pedig: családjogi vonatkozású követe­lésekre, illetőleg az ezek tárgyában hozott bírói ítéletekre és hatósági határozatokra, amely rendelkezésben a korszellem elismerését látjuk annak — és ezt tartom az egyezmény legjelen­tősebb értékének — hogy az áll am és a társa­dalom alapsejtjét alkotó családnak életfenn­tartását kívánja a kölcsönös segéllyel biztosí­tani. Lényeges tartalma az 1. cikknek, erre fel­hívom a t. Ház figyelmét, hogy az egyezmény általában mindennemű állampolgárra vonat­kozik, még pedig akár jogosított, akár köte­lezett minőségben szerepel. Ha például Ber­linben hoznak egy amerikai és egy^ svájci állampolgár tartási ügyében bírói ítéletet és az Magyarországon kerül végrehajtásra, az általános egyéb feltételek fennforgása esetén ennek a bírói ítéletnek végrehajthatósága is biztosítva van. Viszont ugyanez áll a német bi­rodalommal szembeni viszonylatban is. Ha azonban a kötelezett fél a szerződő felek álla­mának polgára, illetőleg annak az államnak polgára, ahol végrehajtatják a határozatot, a cikkely két különös feltételt szab, amely alól kivételt csak a 13. cikkely tartalmaz, amely a végrehajtható egyességeknél és közokiratok­nál, tehát közjegyzői okiratoknál nem kívánja meg a 2. cikkben előírt feltételeket. (Felkiál­tások jobbfelől: Elfogadjuk!) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az igazságügyminiszter úr figyelmét felhívjam a 3. cikkely utolsó bekezdésére. Ezt gyakor­lati szempontból kell megemlítenem. Az elis­merés megtagadását állapítja meg az egyez­mény arra az esetre, ha az idézés kézbesítése nem kellő időben vagy cöak hirdetményi idé­zés útján történt a kötelezett részére. Nálunk az árvaszékek nem bírói hatóságok, hanem közigazgatási hatóságok és ezért a kézbesítés tekintetében nem alkalmazzák a polgári per­rendtartás szabályait, különösen a perrendtar­tás 145. §-ának azt a rendelkezését, amely 8 il­letőleg 3 napi időközt állapít meg a törvény­széki és jarásbírósági eljárásban. Arra kérem az igazságügyminiszter urat, méltóztassék a kiadandó végrehajtási utasításban árvaszé­keinknek meghagyni, hogy a német birodalom­mal kapcsolatos ügyekben, amikor arra kerül­het a sor, hogy ott hajtják végre az árvaszék határozatát, a kézbesítésnek a polgári perrend­tartás által előírt szabályait alkalmazzák. (Radocsay László igazságügy miniszter: Ez helyes! Még egy kérdés volna, amelyre a mélyen t. miniszter úr figyelmét felhívni kívánom. A záró/jegyzőkönyv II. fejezetének 4. pontja lehe­tővé teszi, hogy a magyar igazságügyminisz­ter és a németbirodalmi igazságügyminiszter egymással közvetlen érintkezés alapján álla­pítsák meg az egyöntetű végrehajtás biztosí­tását és a végrehajtásnál esetleg felmerülő nehézségek kiküszöbölését. A biztosítási vég­rehajtást az. egyezmény 14. cikke nem engedi meg, azonban kívánatosnak látszik, hogy olyan tartási követeléseknél, amelyek évek hosszú sorát felölelik és a kötelezett vissza­térő időszakokban huzamosabb időn át tarto­zik a tartós szolgáltatását teljesíteni — a biz­tosításnak a magyar jogrendszerben élő for­maját megtalálni és a biztosítási végrehajtás­ülése- 194-2 június 26-án, pénteken. 217 sal szerzett zálogjoghoz hasonló hatályú bizto­sítékot megteremteni. T. Ház! Befejezem előadásomat. Az indokolás utal arra az évszázados ha­gyományos barátságra és szivélyes jó­viszonyra, amely a német birodalom és Ma­gyarország között fennáll. Kétségtelen, hogy ennek az egyezménynek a tartalmát is ez az évszázados hagyományos barátság szelleme, az azonos világnézet, az ugyanazon cél és a célt hódító egységben egyesült közös akarat és mindkét nemzetnek egymásiránt érzett meg­becsülése hatja át. (Ügy van! Úgy van!) Mivel ez a törvényjavaslat nemcsak jogá­szi tartalmában, de felemelkedve ebbe a maga­sabbrendű szellembe is szolgálja, sőt öregbíti a két állam egymásközti viszonyát, javas­lom, méltóztassanak az egyezményt a részle­tes vita alapjául elfogadni. (Elénk éljenzés, he­lyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Radocsay László igazgságügy miniszter: T. Ház! Csak egy pillanatra veszem igénybe a t. Ház türelmét és csak arra szorítkozom, hoigy elsősorban is hálás és meleg köszönetemet nyil­vánítsam az előadó úrnak, aki dacára a rövid időnek, dióhéjban olyan pregnánsan és olyan szakszerűen adta elő ezt az egész, meglehetősen komplikált egyezményt, hogy azért igazán meg­illeti a legteljesebb elismerés és köszönet. Csak két megjegyzésére szeretnék hivatkozni. Az egyik az, hogy gondoskodni fogunk a belügy­miniszter úrral egyetértőiéig a végrehajtási rendelet kibocsátásánál, hogy az árvaszékek figyelnie felhívassák arra, hogy az ilyen ter­mészetű, ilyen külföldi vonatkozású ügyekben a kézbesítéseknél a polgári perrendtartás sza­bályai szerint járjanak el. A másik pedig az a nagyon helyes meg­jegyzése, hogy a biztosítási intézkedések bizo­nyos ^ módját ki kell tárgyalni. Éppen az ilyen kérdésekre való tekintettel vettük be a záró­jegyzékekbe azt a bizonyos utolsó bekezdést, hegy tanácskozni fogunk szükség esetén, ami­kor majd tapasztalatokat szerzünk a végrehaj­tás során, hogy mit hogyan kell korrigálni. Te­hát ezt figyelembe fogjuk venni. Mindenesetre érdemes volt a gondolatot felvetni és én na­gyon hálás vagyok érte, hogy ezt felvetni mél­tóztatott. Kérem, méltóztassék a törvényjavas­latot általánosságban elfogadni. (Elénk helyes­lés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogaldni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta és azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából átteszi az igazságügyi, közigazgatási és külügyi bizottságokhoz. Napirend szerint következik a személyi állapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kötött magyar—német egyezmény beejíkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, (írom.: 693 sz.) Ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomására ho­zom, hogy a belügyminiszter úr a jelen tör­vényjavaslat tárgyalásának tartamára Tom­csányi Kálmán m. kir. titkos tanácsos, állam­titkár urat miniszteri megbízottképpen jelen­tette be. 32

Next

/
Thumbnails
Contents