Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-273

Az országgyűlés képviselőházának 273. vánom a mélyen t. igazságügyminiszter úr figyelmét. Lényegbevágó az első cikkely: mert megszabja az egyezmény érvényesülésének területi körét és pedig: családjogi vonatkozású követelésekre, illetőleg az ezek tárgyában hozott bírói ítéletekre és hatósági határozatokra, amely rendelkezésben a korszellem elismerését látjuk annak — és ezt tartom az egyezmény legjelentősebb értékének — hogy az áll am és a társadalom alapsejtjét alkotó családnak életfenntartását kívánja a kölcsönös segéllyel biztosítani. Lényeges tartalma az 1. cikknek, erre felhívom a t. Ház figyelmét, hogy az egyezmény általában mindennemű állampolgárra vonatkozik, még pedig akár jogosított, akár kötelezett minőségben szerepel. Ha például Berlinben hoznak egy amerikai és egy^ svájci állampolgár tartási ügyében bírói ítéletet és az Magyarországon kerül végrehajtásra, az általános egyéb feltételek fennforgása esetén ennek a bírói ítéletnek végrehajthatósága is biztosítva van. Viszont ugyanez áll a német birodalommal szembeni viszonylatban is. Ha azonban a kötelezett fél a szerződő felek államának polgára, illetőleg annak az államnak polgára, ahol végrehajtatják a határozatot, a cikkely két különös feltételt szab, amely alól kivételt csak a 13. cikkely tartalmaz, amely a végrehajtható egyességeknél és közokiratoknál, tehát közjegyzői okiratoknál nem kívánja meg a 2. cikkben előírt feltételeket. (Felkiáltások jobbfelől: Elfogadjuk!) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az igazságügyminiszter úr figyelmét felhívjam a 3. cikkely utolsó bekezdésére. Ezt gyakorlati szempontból kell megemlítenem. Az elismerés megtagadását állapítja meg az egyezmény arra az esetre, ha az idézés kézbesítése nem kellő időben vagy cöak hirdetményi idézés útján történt a kötelezett részére. Nálunk az árvaszékek nem bírói hatóságok, hanem közigazgatási hatóságok és ezért a kézbesítés tekintetében nem alkalmazzák a polgári perrendtartás szabályait, különösen a perrendtartás 145. §-ának azt a rendelkezését, amely 8 illetőleg 3 napi időközt állapít meg a törvényszéki és jarásbírósági eljárásban. Arra kérem az igazságügyminiszter urat, méltóztassék a kiadandó végrehajtási utasításban árvaszékeinknek meghagyni, hogy a német birodalommal kapcsolatos ügyekben, amikor arra kerülhet a sor, hogy ott hajtják végre az árvaszék határozatát, a kézbesítésnek a polgári perrendtartás által előírt szabályait alkalmazzák. (Radocsay László igazságügy miniszter: Ez helyes! Még egy kérdés volna, amelyre a mélyen t. miniszter úr figyelmét felhívni kívánom. A záró/jegyzőkönyv II. fejezetének 4. pontja lehetővé teszi, hogy a magyar igazságügyminiszter és a németbirodalmi igazságügyminiszter egymással közvetlen érintkezés alapján állapítsák meg az egyöntetű végrehajtás biztosítását és a végrehajtásnál esetleg felmerülő nehézségek kiküszöbölését. A biztosítási végrehajtást az. egyezmény 14. cikke nem engedi meg, azonban kívánatosnak látszik, hogy olyan tartási követeléseknél, amelyek évek hosszú sorát felölelik és a kötelezett visszatérő időszakokban huzamosabb időn át tartozik a tartós szolgáltatását teljesíteni — a biztosításnak a magyar jogrendszerben élő formaját megtalálni és a biztosítási végrehajtásülése- 194-2 június 26-án, pénteken. 217 sal szerzett zálogjoghoz hasonló hatályú biztosítékot megteremteni. T. Ház! Befejezem előadásomat. Az indokolás utal arra az évszázados hagyományos barátságra és szivélyes jóviszonyra, amely a német birodalom és Magyarország között fennáll. Kétségtelen, hogy ennek az egyezménynek a tartalmát is ez az évszázados hagyományos barátság szelleme, az azonos világnézet, az ugyanazon cél és a célt hódító egységben egyesült közös akarat és mindkét nemzetnek egymásiránt érzett megbecsülése hatja át. (Ügy van! Úgy van!) Mivel ez a törvényjavaslat nemcsak jogászi tartalmában, de felemelkedve ebbe a magasabbrendű szellembe is szolgálja, sőt öregbíti a két állam egymásközti viszonyát, javaslom, méltóztassanak az egyezményt a részletes vita alapjául elfogadni. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Radocsay László igazgságügy miniszter: T. Ház! Csak egy pillanatra veszem igénybe a t. Ház türelmét és csak arra szorítkozom, hoigy elsősorban is hálás és meleg köszönetemet nyilvánítsam az előadó úrnak, aki dacára a rövid időnek, dióhéjban olyan pregnánsan és olyan szakszerűen adta elő ezt az egész, meglehetősen komplikált egyezményt, hogy azért igazán megilleti a legteljesebb elismerés és köszönet. Csak két megjegyzésére szeretnék hivatkozni. Az egyik az, hogy gondoskodni fogunk a belügyminiszter úrral egyetértőiéig a végrehajtási rendelet kibocsátásánál, hogy az árvaszékek figyelnie felhívassák arra, hogy az ilyen természetű, ilyen külföldi vonatkozású ügyekben a kézbesítéseknél a polgári perrendtartás szabályai szerint járjanak el. A másik pedig az a nagyon helyes megjegyzése, hogy a biztosítási intézkedések bizonyos ^ módját ki kell tárgyalni. Éppen az ilyen kérdésekre való tekintettel vettük be a zárójegyzékekbe azt a bizonyos utolsó bekezdést, hegy tanácskozni fogunk szükség esetén, amikor majd tapasztalatokat szerzünk a végrehajtás során, hogy mit hogyan kell korrigálni. Tehát ezt figyelembe fogjuk venni. Mindenesetre érdemes volt a gondolatot felvetni és én nagyon hálás vagyok érte, hogy ezt felvetni méltóztatott. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogaldni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából átteszi az igazságügyi, közigazgatási és külügyi bizottságokhoz. Napirend szerint következik a személyi állapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kötött magyar—német egyezmény beejíkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom.: 693 sz.) Ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomására hozom, hogy a belügyminiszter úr a jelen törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Tomcsányi Kálmán m. kir. titkos tanácsos, államtitkár urat miniszteri megbízottképpen jelentette be. 32