Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-273

218 Az országgyűlés képviselőházának 278, A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hunyadi-Buzás Endre képviselő urat mint előadót illeti a szó. Hunyadi-Búzás Endre előadó: T. Ház! Az új Európa kialakításáért megindult küzdelem­ben rendkívüli fontossága van a személyi álla­potra vonatkozó adatok pontos megállapításá­nak. A volt Csehszlovák köztársaság felbom­lása, a Szudétaföldnek a Német Birodalomba történt bekebelezése, szóval általában az első világháború utáni államrendszerek felbomlá­sával majdnem egyidőben sorozatos fajvédelmi törvények hozattak és. hajtattak végre, amelyek a származási igazolások kérdését vetették fel. Ebben a helyzetben azután Németország és Magyarország polgárai is tömegesen fordulnak a szükséges anyakönyvek beszerzése céljából egymás hatóságához. A magyar kormány felismervén annak fon­tosságát, hoigy egyöntetűen rendezzék ezeket a kérdéseket és, hogy részletesen és egységesen szabályozzák á személyig állapotra vonatkozó ügyeket, egyezménykötés céljából javaslatot terjesztett a németbirodalmi kormányhoz, aki a javaslatot elfogadta és így jött^ létre ez az egyezmény, amely részletes és egységes, mert a személyi állapotra vonatkozó kérdéseket részle­tesen szabályozza s a megállapodás egységesen vonatkozik a Német Birodalom egész^ terüle­tére, téliát a hozzácsatolt Ausztriára és a véd­nökség alatt álló cseh-morva területre is. T. Ház! Ami már most a becikkelyezendő egyezmény részleteit illeti, az abban foglalt rendelkezéseket két csoportra lehet osztani. Az első csoportba tartoznak a bejegyzések hivatalból eszközlendő közlései, a második cso­portot pedig a magánfelek megkereséseinek elintézésére vonatkozó rendelkezések alkotják. A bejegyzések hivatalból eszközlendő köz­lései azokra az anyakönyvekre vonatkoznak, melyekben az egyik szerződő fél területén a, másik szerződő fél állampolgárára vonatkozó születési, házassági esetet vagy halálesetet anyakönyveztek. Ezeknek az anyakönyvi be­jegyzéseknek szószerint és betűszerint egyező hiteles kivonatát kell megküldeni a másik érdekelt államnak. Ugyanez vonatkozik az utó­lagos bejegyzésekre és kiigazításokra is. Minthogy pedig ezeknek az anyakönyvi kivonatoknak a közlései a származás igazolásá­nak megkönnyítését is célozzák, az ehhez szük­séges támpontokat és adatokat az anyakönyvi kivonatokon fel kell tüntetni akkor is, ha eze­ket az adatokat maguk az anyakönyvek nem tartalmazzák. Hely van ezenkívül az anyakönyvi bejegy­zések hiteles kivonata megküldésének hatósági megkeresésére is. Az eddig előadottak kizárólag bejegyzések hivatalból eszközlendő közlésére vonatkoztak. A törvényjavaslatban foglalt egyezmény azon­ban módot ad arra is, hogy az egyik szerződő fél hatóságának megkeresésére a másik szer­ződő fél állami és felekezeti anyakönyveiben az alapbejegyzésre vonatkozó utólagos bejegyzés, kiigazítás vagy új bejegyzés is bevezettessék. Ami mármost a magánfelek megkereséseit illeti a törvényjavaslat értelmében közvetlenül lehet a.z illetékes anyakönyvi hivatalhoz for­dulni, nincs szükség a diplomáciai út betartá­sára. Hitelesítették : Hokky Károly s. k. naplobiráló-biz ülése 194-2 június 26-án, pénteken. A javaslatban foglalt egyezmény az érint­kezési módot és nyelvet igen szerencsésen álla­pítja meg, amennyiben e célra mindkét szer­ződő fél közös, kétnyelvű nyomtatvány beve­zetését teszi kötelezővé. A megkeresések iránti közléseknél a szerződő felek hatóságai közvet­lenül érintkeznek, kivéve a bejegyzések meg­tételére vonatkozó megkereséseket, ezek ugyanis érdemleges anyakönyvi intézkedések megtételét kérik, itt tehát a diplomáciai út van előírva. Igen fontos rendelkezése az egyezménynek az, mely szerint az illetékes anyakönyvvezetők a családi nevet abban az alakban kötelesek be­jegyezni, amely az illető hazája jogának meg­felel; ugyanez az elv a születési anyakönyvek­nél az utónevekre vonatkozólag is. Az egyezmény nem tartalmaz külön ren­delkezést a hitelesítésről. Erre azonban nincs is szükség, mert az 1941:111. tc.-be iktatott ma­gyar-német hitelesítési egyezmény ezt felesle­gessé teszi. T- Ház! Mint az előadottakból megállapít­ható, az egyezmény minden eszközt igyekszik felhasználni annak a célnak az elérésére, hogy a szerződő felek állampolgárainak személyi alapállapotára vonatkozó anyakönyvi bejegy­zések kérdését akként rendezze, hogy a rende­zés a lehetőségek határáig biztosítsa mindkét állam polgárainak nyilvántartását, s meg­könnyítse — a mai viszonyok között — oly nagy jelentőségű származási adatok beszerzé­sét. Ezt a célt szolgálja az érintkezésben a dip­lomáciai út mellőzésével lehetővé tett közvet­lenség melynek következtében a felmerült kérdések gyors elintézése remélhető. A törvényjavaslat tehát, mint bevezető szavaimban már mondottam, közjogi és köz­igazgatáspolitikai szempontból rendkívül hasz­nos és célszerű, tisztelettel javaslom ennél­fogva, hogy azt általánosságban elfogadni mél­tóztassék. Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. A vitát tehát félbeszakítom és javaslatot teszek arravonatkozóan, "hogy leg­közelebbi ülésünket folyó hó 30-án, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirend­jére tűzzük ki Horvát Ferenc képviselő úrmik Bárczay Ferenc bizottsági elnök úrral szemben bizalmatlanság nyilvánítása iránti ' indítván vn megindokolását, továbbá a, személyállapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kelt magyar-német egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslat vitájának folytatá­sát, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyusrlí? intézet fedezeti alapjáról és végül a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javasla­tomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Vámos János jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegy­zőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, úgy azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést be­zárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 3 perekor.) Haulik György s. k. ígi tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents