Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

184 Az országgyűlés képviselőházénak 27 jában jelentkezzenek. (Ügy van!. Ügy van! a a szélsőbaloldalon). Ennek a jognak gyakorlása azonban nemcsak azt jelenti, hogy mi főkép az ellenzéki oldalról hangot adhatunk itt-ott a felmerülő panaszoknak, nemcsak azt jelenti, hogy jogunk van üres Ház előtt elmondani az ország panaszait, hanem az is jelenti, hogy ezekkel a panaszokkal foglalkozni kell, jogunk van választ várni, jogunk van választ kérni, és az interpellációs jog gyakorlásához hozzátartozik, hogy a kormány az interpelláoiós napokon tisztelje meg — amennyiben teheti, mert hiszen kivételes eseteket mi is elismerünk — a Házat jelenlétével és adjon válasst &z interpellációkra. (Helyeslés a szélsőbaloldalon, — Egy hang a szélsőbaloldalon: De nem ad!). T. Ház! Nem szólaltunk fel emiatt és sajnálom, hogy nem tettük, mert a parlament tekintélyének ez is rovására szolgál, már pedig a parlament tekintélye, mint minden erkölcsi tekintély, oszthatatlan és ha az egyik ponton kikezdik, akkor annak a tekintélynek egésze bizony meginog. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Most elérkeztünk ahhoz az eseményhez, amely engem arra késztetett, hogy végre a parlament tekintélyének megóvása érdekében nem mint pártember, hanem mint egyszerű képviselő itt felszólaljak és kérjem a t. Ház állásfoglalását. A tegnapi nap folyamán legnagyobb meglepetésünkre a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanainak igénybevételéről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. 3. szakasszal kapcsolatban, amely órákon keresztül tárgyaltatott a bizottságban, az előadó úr azt a javaslatot tette a házszabályok 150. §-ára való hivakozással, hogy az utaltassék vissza újabb megfontolás végett az egyesített bizottságokhoz. Leszögezem, a házszabályok értelmében erre joga van a miniszternek és előadónak egyaránt. De miért nyitották meg a háa. szabályok ezt a lehetőséget? Azért, hogy ha létrejön a bizottságban esetleg — ahogyan Horváth Ferenc képviselőtársam az előbb mondotta — incidentaliter, véletlenül egy ad hoc többség határozata folytán egy kellőképpen át nem gondolt és a többség akaratával nem. egyező módosítás, akkor ennek újabb megfontolása, a nem szándékolt kisiklásínak reparációja lehetővé tétessék. (Ugy van! Vga van! a szélsőbaloldalon.) Itt azonban nem erről van szó. Itt az törtónt, hogy nagyon behatóan megvitatta a bizottság ennek a szakasznak minden egyes bekezdését. Az első bekezdés tárgyalása közben több módosító indítvány történt, így többek között részünkről, a pártnak egyik képviselője részéről az az indítvány, hogy az instrukció igénybevételének lehetősége az átengedésre kötelezett zsidóbirtoknál ne köttessék területhatárhoz, nevezetesen a tíz hold szőlő, illetőleg az 500 hold mezőgadasági ingatlan határához, hanem területhatárra való tekintet nélkül lehetővé váljék az igénybevétel, illetve az instrukció átengedésére való kötelezés is. Ezt elvetette a bizottság, ellenben elfogadta a kormánypárttal szövetségben álló Erdélyi Párt egy képviselőjének azt az indítványát, amely azt mondotta, hogy szállítsuk le ezeket a területhatárokat öt hold szőlőre, illetve száz hold mezőgazdasági ingatlanra. Ezt a kormány, a többség magáévá tette, a miniszter úr el'. ülése 194-2 június 25-én, csütörtökön. fogadta, s az ellenzék hallgatólagos helyesléssel kísérte ezt a dolgot, mert jobb volt, mint az eredeti. (Rassay Károly: Kivételekkel!) Helyesebben, mondjuk így: »az ellenzék egyrészének helyeslése kísérte.« (Rassay Károly: Legyünk precízek! — Derültség.) így került a bizottság határozata után a javaslat a Ház elé, amely indokolásában azt mondja, hogy (Olvassa): »A bekezdés eredeti szövege szerint az állatállomány és holt felszerelés átvételére csak a tíz kataszteri holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös vagy az ötszáz kataszteri holdat meghaladó egyéb mezőgazdasági birtok esetében lett volna mód, holott — különösen az országhoz visszacsatolt területeken — igen sok esetben fontos termelési érdek fűződik ahhoz, hogy a kisebb birtokok felszerelése is megszerezhető legyen.« A bizottság magáévá tette, meg is indokolta, az indokolás be is nyújtatott és egyszerre ime az előadó úr ezzel a többség által javasolt, a többség által elfogadott, a miniszter által elfogadott, a bizottság jelentésében helyesen megindokolt javaslattal szemben fenn tartással él és kéri, utaljuk ezt vissza a bizottsághoz. Erre természetesen felmerült a kormánytöbbségen kívülállóban, az ellenzéki képviselőben az a kérdés: mi történt itt, milye ti Heus ex machina avatkozott itt be, mert hiszen a törvényhozás tényezői, kormány és többség egyetértettek ebben a javaslatban És most egyszerré történt valami, ez tehát nem az ő részükről történhetett. Az a feltevésünk, valóban azt hiszem, jogos és helytálló,-hogy ez valami kívülről jövő beavatkozás nyomán jöhetett csak létre. Ez az a kérdés, amely minket valóban aggaszt, amiért idehoztam az ügyet, mert lehetetlenség, hogy a képviselőháznak tanácskozási és határozási jogkörét kívülálló tényező megkösse. A törvényhozás apparátusa ki van építve. Ott van utánunk a felsőház. Ha a felsőháznak nem tetszik ez a módosítás, tessék, állítsa vissza a felsőház àz eredeti szöveget, s vállalja érte a felelősséget. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Akkor a képviselőháznak módjában áll a felsőháznak ezt a módosítását vagy magáévá tenni, szóval deferálni a felsőháznak, vagy esetleg egyeztetni._a felfogásokat, valami kompromiszszumot létrehozni, vagy fenntartani a< maga álláspontját és meggyőzni a felsőházat a saját álláspontjának helyességéről. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalonj Mindez napokon belül megtörténhetett volna, tehát az a felfogás, hogy ez nehezítené a törvény létrejöttét, vagy mondjuk, az egész törvény által szándékolt nagy gazdasági és nemzetpolitikai jelentőségű akció lebonyolítását, nem helytálló, mert egy-két nap késedelem valóban nem játszik szeptpet. I)e t. Ház, interpellációmban második kérdésként az is be van jegyezve, hogy kérném újabb megfontolás végett — amire lehetőséget nyújt a házszabályok 150. §-a — utaljuk vissza és fogadjuk el — már szerények vagyunk, mi ellenzék — a (

bizottság eredeti álláspontját abban a formában, ahogyan azt a bizottság a maga jelentéséjben eredetileíí javasolta. Miért kérem én ezt, t. Ház? Gazdasági megfontolásokból. Hiszen ez az instrukció-igénybevétel nem kötelező, hanem csak lehetőség. Tegnap, amikor az előadó úr ezt a megváltoztatott ál; láspontot megindokolni igyekezett, a Távirati