Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

Âz országgyűlés képviselőházának È72. — mondja az- elnök.« Felkiáltások a jobb- • oldalon: A hang erős! — Mosonyi Kálmán: Ez terror, ez nem elnöklés.) Legyen szabad ezzel kapcsolatban utalnom még arra is, hogy a magam részéről ezt a kényes kérdést nem azért hozom ide, hogy a Ház pártjai között ellentétet szítsak, csak tárgyilagosan és higgadtan akarom előadni, de meg kell jegyeznem, hogy a valóságban ez az incidens természetesen egészen másképpen, sokkal élesebb formában zajlott le, mint ahogy én azt előadtam. Szabad legyen ezzel kapcsolatban hivatkoznom a házszabályok 137. §-ára, amely 3. bekezdésében ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza. (Olvassa): »Szónoknak a tárgytól eltérni nem. szabad. Aki ez ellen a, rendelkezés ellen vét, azt az elnök figyelmeztetni köteles. Ha a felszólaló ugyanannak a beszédnek a, során újból eltér a tárgytól, az elnök ismét figyelmezteti s tőle a szót ez alkalommal is megvonhatja, harmadszori figyelmeztetés esetén pedig a szót megvonni köteles.« Adott esetben, melyet bátor voltam a hivatalos gyorsírói jegyzetek alapján ismertetnem, a beszéd folytatása nem történt meg. Történt egy bizonyos szóváltás. Elismerem az elnöknek azt a jogát; amelyet a házszabályok 191. §-a tartalmaz ilyen esetben, amely a következőket mondja (Olvassa): »Az elnök figyelmeztetése, vagy rendreutasítása, továbbá a szó megvonása, vagy a mentelmi bizottsághoz utasítás ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad; aki ez ellen vét, azt az elnök rendreutasítja, vagy szükség esetén a mentelmi bizottsághoz utasítja.« (Incze Antal: Ez a joga megvolt.) A magunk részéről, ha az elnök a házszabályok 191. §-a alapján gyakorolja jogát és a közbeszóló, yagy a vitatkozó képviselővel szemben a rendreutasítás jogával él, sőt tovább megyek, szükség esetén a mentelmi bizottság elé utasítja, mi ezt a magunk részéről egészen termesztésnek találtuk volna. Csak azt nem találjuk természetesnek, hogy a képviselő attól- a jogától, ami nemcsak jog, hanem kötelesség is, (Ügy van! a baloldalon.) hogy valamely javaslattal szemben a maga aggályait és felfogását kifejthesse, elüttessék. T. Ház! Amikor én ezt itt szóváteszem, a képviselőnek tulajdonképpen azt a jogát teszem sgóvá. amely nem egy ellenzéki képviselő joga csak, hanem az egész Háznak a jóga, amit a Ház minden képviselőjének kötelessége megvédeni. Az előadottakra való tekintettel javaslom, hogy a Ház legközelebbi napirendjének első pontjaként indítványom megokolását vegyük fel, mert ennek a kérdésnek időbeli gyors elintézését rendkívül fontosnak és sürgősnek tartom. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Horváth Ferenc képviselő úr indítványával szembeü az elnök napirendi javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök napirendi javaslatát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az elnök napirendi javaslatát fogadja el. (Zaj á baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Az ülés elején történt bejelentésnek megfelelően kérdem, méltóztatnak-e vitéz Imrédy Béla képviselő úrnak sürgős interpellációja ülés& 19%é június 25-én, csütörtökön. l«á előterjesztésére az engedélyt megadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a sürgős interpelláció előterjesztésére az engedélyt megadja. Ugyanígy kérdem, méltóztátnak-e Eajniss Ferenc képviselő úrnak sürgős interpellációja előterjesztésére az engedélyt megadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgős interpelláció előterjesztésére megadja az engedélyt. Imént hozott határozatunk értelmében következik Imrédy Béla képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző -urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző: (olvassa): »Sürgős interpelláció az összkormányhoz a képviselőház tekintélyének megvédése tárgyában.« (Zaj és felkiáltások: Halljuk! Halljuk! Hangosan!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Nyilas Ferenc jegyző: (tovább olvassa): »1. Hajlandó-e a kormány a törvényhozásban való részvételét oly módon gyakorolni, hogy ez a képviselőház tekintélyének sérelmére ne váljon? 2. Hajlandó-e a kormány gondoskodni arról, hogy a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanának igénybevételéről szóló törvényjavaslat újbóli megfontolásra visszautaltassék a pénzügyi, földmívelésügyi és igazságügyi bizottságok elé és hajlandó-e olyan bizottsági határozat meghozatalára közreműködni amely a képviselőház tekintélyének helyreállítására alkalmas?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Először mondok életemben interpellációt és a lehetőséggel azért élek, mert olyan kérdésről van szó, amely, úgy érzem, nem pártkérdés, hanem ezen felülemelkedve, az egész Ház kérdése és teszem azért is, mert olyan ügyről van szó, amelynek reparációja csakis sürgős intézkedés esetében lehetséges. Tehát fontos és sürgős kérdésben kértem interpellációt és köszönetet mondok mindenekelőtt a Háznak, hogy lehetővé tette számomra, hogy ezt az interpellációt itt elmondhassam. T. Ház! Először is önmagunkat kell bizonyos mulasztással vádolnom. A parlament tekintélyének, főleg a képviselőház tekintélyének megóvása érdekében szólalok fel és sajnálattal kell megállapítanom azt a mulasztásunkat, hogy ennek a tekintélynek bizonyos részletekben való sérelmével szemben eddig még külön nem szólaltunk fel. A képviselőház tekintélyének tudniillik nem használ az, ha a képviselőház tárgyalásai üres padsorok előtt folynak (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloláOlonj, nem használ az, ha még a kormánypárti képviselők szónoklatai is tátongó, kihalt padok előtt hangzanak el, de nem használ különösen a képviselőház tekintélyének az, ha az interpelláeiós jog gyakorlásában azokkal a tünetekkel találkozunk, amelyeket, sajnos minden egyes interpellációs napon kénytelenek vagyunk tapasztalni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Az interpellációs jog a régi királyi panasznapok mintájára jött át mai alkotmányunkba; ez valóban ősi alkotmányos intézmény, amelyet minden körülmények között és minden kormányformában meg kell tartani; lehetővé kell tenni, hogy az országban felmerülő pianaszok itt az illetékes fórumon hangot kapjanak és necsak burkolt, földalatti moraj forrná-